Az airBaltic privát részévényese a vezérigazgató Bertolt Flick tulajdonát képező Baltic Aviation System (BAS), miután a lett kormánnyal a viszonya igencsak megromlott, hajlandó lenne akárhogy teljes mértékben végrehajtani azt a tőkeemelést, melynek lehetősége először hat hónapja merült fel - derül ki egy csütörtökön a Turizmus Online szerkesztőségének eljuttatott közleményből. Bertolt Flick azt tartotta volna üdvösnek, ha a lett állam nyúl a hóna alá és közösen hajtják végre a tőkeemelést. A Flick szerint kisebbségi tulajdonos lett állam következetesen halogatta a tőkeemlést lehetővé tevő döntését.
Hogy a patthelyzetből kikerüljenek, szeptember 16-nán a két tulajdonos állítólag megegyezett a tőkeemelés feltételeiben. Ennek ellenére a kormány szeptember 20-án visszalépett, illetve nem járult hozzá ahhoz, hogy a BAS egyoldalúlag hajtsa végre a tőkeemelést, viszont váratlanul bejelentette részvényei eladását. Legalábbis Bertolt Flick szerint.
A történet azonban
ennél bonyolultabb. Az airBaltic gyengélkedése az utóbbi időkben politikai sárdobálással vegyítve kezdett egyre nagyobb nyílvánosságot kapni. A lett állam egy szeptember 7-i bejelentése szerint még megmentette volna a légitársaságot mintegy 70 millió latos - közel 29 milliárd forint - tőkeinjekcióval. Feltételül Bertolt Flick távozását szabták. Mint arról a lett sajtó cikkezett, Flick állítólag hamis részvények kibocsátásával és megvásárlásaval kívánt többségi tulajdonossá lenni. Így kerülhetett képbe a Luxemburgban bejegyzett, Vladimir Antonov orosz milliárdos nevével fémjelzett Transatlantic Holdings Company, mely pár hete erősítette meg, hogy 9,6 millió euróért megvásárolta a társaság részvényeinek 59,110%-át, az egyébként eredetileg 47,2%-ot kitevő SAS részvényeket, melyeket Flick 2009-ben akvirált.
Az eredeti felállás szerint az állam a részvények 52,6, Flick cége pedig a 47,2 százalékát birtokolja. A német születésű üzletember Flick a részvénycsomagot 2009-ben vásárolta meg az addigi kisebbségi tulajdonos és alapító skandináv SAS-tól. Az üzletember ugyankkor már 1995 óta kapcsolatban van az airBaltic-kal; 1999-ben választották meg a felügyelő bizottság elnökévé, majd 2002-ben a légitársaság vezérigazgatójává.
Az elharapódzó konfliktus miatt az airBaltic két nap alatt 5 európai desztinációra repülő 20 járatának megszüntetését jelentette be. Ugyanakkor 2011 első hét hónapja alatt 7%-kal nőtt a az utasok száma, a kihasználtság 6 százalékpontos emelkedés mellett 73%-ra nőtt.
A korábban a lett parlament feloszlatását elrendelő, végül elnöki pozíciójából kiszavazott Valdis Zatlers korábbi lett elnök egy, az angol nyelvű Baltic Times-nak adott interjúban azokra a vádakra, hogy családja tagjait az airBaltic ingyen utaztatta business class-on, úgy felelt, hogy a Németországban bujkáló Flick, ahelyett hogy előjönne, visszadobja a labdát és vádaskodik. „Ha valaki bujkál, akkor ott valami nincs rendben” - állapította meg bölcsen Zatlers. Flick azt követően helyezte át Berlinbe a légitársaság irodáját, hogy néhány hónapja a lett Korrupció Megelőzési Iroda razziázott nála.
Budapest?
A szerkesztőségünknek eljuttatott közlemény szerint a csődvédelem megkérésével egyidejűleg a lett jogszabályoknak megfelelően az airBaltic a folyamatos működésről szóló tervet nyújtott be a bíróság részére. Következésképpen a lett kormány tulajdoni hányada ellenére nem akadályozhatja meg a légitársaságal kapcsolatos döntéseket. Hogy ez így történjen, az eljáró bíróság megbízottat nevezett ki, aki a felügyeli az összes érintett fél - részvényesek, vezetőség és felügyelő bizottság - által követendő csődvédelmi tervet.
Szintén igyekeztek megnyugtatni a közleményben, hogy a légitársaság vezetésének összetétele nem változik a csődvédelmi eljárás során - közölte a légitársaság. Az airBaltic működése folyamatos lesz az időszak során. Bármely járat törlése esetén az utasokat megfelelő időben informálják. A vezetés jelenleg tárgyalásokat folytat az érintett felekkel. A lett kormány kivételével mindnyájuk kész támogatni a légitársaságot a jövőben Bertolt Flick szerint.
Mint azt a Turizmus Online megtudta: a május 16-án indult Riga-Budapest járatra a nyári menetrend végétől jegyek már nem válthatók. Az általunk végzett próbafoglalások Rigából bécsi vagy római átszállással kínálták Budapestet. A járat további sorsáról egyelőre az illetékesek nem tudtak biztosat mondani, annyit azonban elárultak, hogy két hét múlva várható eredmény. Mindenesetre a járat meggyőző kihasználtsággal közlekedett - tudtuk meg a Budapest Airport (BA) járatfejlesztési munkatársaitól. Hozzátették: a Q400-as típussal repült útvonal olyan volt, mintha már egy bejáratott járat lenne, a foglalások jól alakultak. Ehhez bizonyára hozzájárult a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) illetve az MT Zrt. észak-európai külképviseletének közös kampánytevékenysége is. A Rigán keresztül hazánkba várt régió utasait sajtóutakból született cikkekkel, kinti, az airBaltic-kal közös vásári megjelenésekkel, reklámkampányokkal igyekeztek meggyőzni, hogy használják a járatot, mert Magyarországon jó lesz.
Persze a külföldre irányuló forgalomban is remek ugródeszka lehetne Riga a Budapestről indulók számára: Riga North Hub-on keresztül számos skandináv vidéki várost illetve volt szovjet tagállamot érhetnek el... Ha marad a járat. De az aggódás jogos - tudtuk meg Palkó Lajostól, az MT Zrt. légi közlekedési stratégiai tanácsadójától, aki bízik abban, hogy jövő évben is folytatódik az együttműködés.
Ugyanakkor aggódhat az airBaltic is. Ha egy éven belül lelép a ferihegyi betonról, nyúlhat a lefogyott erszénye mélyére. A BA az új útvonalat nyitó légitársaságoknak az üzemelés első évében 100%-ig elengedi a leszállási díjat. Azonban, ha a légitársaság idő előtt felmondja az 5 évre kötött „incentive” megállapodást, a BA kiszámlázza neki a teljes leszállási díjat. Ez alkalmanként átlagosan 170 eurót jelent a Q400-as esetében, mely az eddigi üzemelés alatt összejön pár 10 ezer euróra.
