Csődöt jelentett az Estonian Air szombaton, miután előzőleg az Európai Bizottság felszólította, hogy fizessen vissza összesen 91 millió euró állami támogatást – írja az Index. A bizottság döntését azzal indokolták, hogy az észt nemzeti légitársaság többször is részesült állami támogatásban az elmúlt öt évben, és a cégnek nem volt olyan hiteles átszervezési terve, amely az állandó állami támogatás nélkül is képes lett volna biztosítani az életképességét. Az észt állam 2010 óta több alkalommal is feltőkésítette a 2006 óta veszteséges Estionan Airt, továbbá 37 millió euró mentőhitelt is nyújtott a cégnek.

A tallinni kormány ugyanakkor szombaton bejelentette, hogy Nordic Aviation Group (NAG) néven új, állami kézben lévő légitársaságot hoznak létre, amely vasárnaptól az Estonian Air legalább nyolc fő célállomására indít járatokat, a vállalat azonban nem jogutóda az Estonian Airnek. A NAG-nak se saját flottája, se személyzete nincs, a járatokat más légitársaságokkal kötött szerződések révén biztosítják.

2010-ben arról írtunk: a Malévhoz hasonlóan állami beavatkozásra számíthat az Estonian Air is. Az Estonian Air '90-es évekbeli privatizációja során az észt állam kisebbségi részvényes maradt. A részvények többsége a skandináv Scandinavian Airlines System (SAS) tulajdonába került. Az akkor súlyos helyzetbe került, gondokkal küzdő SAS azonban képtelen volt finanszírozni az Estonian veszteségeit. Akkor arról számoltunk be, hogy az észt állam tőkeemelés útján menti meg a céget, melynek révén tulajdoni részesedése 66%-ra emelkedik. Az állami feltőkésítés pedig az elmúlt öt év során végül többször is megtörtént.

Az eset valóban kísértetiesen hasonlít a Malév-csődhöz. A Malév leállásának közvetlen előzménye ugyanis az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Az észt és a magyar eset az új nemzeti légitársaság létrehozásának megkísérlésében is hasonlít egymásra, bár hazánkban erre nem állami, hanem civil kezdeményezések voltak: Sólyom Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. A tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, de a légitársaság végül soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba, és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.