Október 30-tól közlekedik a Wizz Air Fuerteventura repülőterére heti egyszer, vasárnaponként. Lanzarote néhány nappal később, november 2-án indul és szerdai napokon repül. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója az okok közt egyfelől a tenerifei járat és ezáltal a Kanári-szigetek iránti növekvő keresletet nevezte meg. A járat sűrítése helyett azonban további kanári-szigeteki útvonalak nyitása mellett döntöttek. A másik általa említett ok, hogy a politikai helyzet miatt a mediterrán térség iránti érdeklődés egyre inkább a nyugat-európai Atlanti-óceáni térségre koncentrálódik. De legalább ilyen komoly ösztönzést jelenthetett az a kanári-szigeteki kormányzat által kiírt pályázat, mely feltételül szabta heti egy járat üzemeltetését. Mint arról a La Vanguardia című lap beszámolt, a járatoktól a magyar küldőpiac fellendülését várják. A fellendítésen segíthet, hogy egész évben tervezik közlekedtetni a járatot - tájékoztatott Váradi József.
Ágazati szereplők egy másik pályázat esélyes nyertesének is tartják a Wizz Air-t. A magyar kormány nemrég írt ki uniós közbeszerzési pályázatot nyugat-balkáni - Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje, és Tirana - útvonalak Budapestről történő üzemeltetésére. Váradi József kedden megerősítette: cégével pályáznak. „Ez egy olyan infrastruktúra-fejlesztés, aminek részesei kívánunk lenni” - mondta. „Nem tudom, mekkora veszteséget termel majd” - tette hozzá újságírói kérdésre. A pályázat szerint a nyertes légitársaság igényt tarthat a kizárólag az érintett útvonalakon elszenvedett üzemeltetési veszteségek ellentételezésére és ésszerű profit termelésére. „Kereskedelmi alapon senki sem üzemelteti ezeket az útvonalakat” - mondta a vezérigazgató. A végeredményre május 19-ig kell várni. A júniusban kötendő szerződés négy évig marad érvényben.
A két szerdán bejelentett járattal együtt idén 10 új desztinációt nyit/nyitott Budapestről a Wizz Air. Ezek közt szerepel egyebek mellett Bukarest, Szófia, Nizza vagy Reykjavik. Ezzel Debrecenből és Budapestről összesen 23 ország 57 repülőtere érhető el közvetlenül. „Debrecenben azt látjuk, amire lehetett számítani” - osztotta meg tapasztalatait Váradi a tavaly 153 ezer Wizz-utast kiszolgált légikikötővel kapcsolatban. „A párizsi és a brüsszeli események hatása eltünt néhány hét alatt” - tette hozzá, vagyis a zavar az „erőben” csak átmeneti volt, a járatok köszönik szépen, jól vannak. A vállalat nagyvasa, az A321-es a debreceni betonon még nem fog állomásozni. Egyelőre a 31 darabos rendelésből tavaly óta 4 érkezett meg, mind a Ferihegyről üzemel. Bukarest és Varsó lesznek a következő bázisai.
„Mi a nemzeti légitársaság?” - szegezte hallgatóságának a kérdést annak apropóján, hogy az utóbbi időkben kaptak hideget és meleget amiatt, hogy több alkalommal is ekképp határozták meg magukat. „Az amelyik leginkább elkötelezi magát az országnak a nemzetnek” - magyarázta Váradi József felhívva a figyelmet arra, hogy szerinte a Budapest Airport számainak növekedése mögött jelentős mértékben cége áll.
