Mosóczi László ismertette, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2. prioritásának teljes kerete nettó 459 milliárd forint, amit a hazai vasúti törzshálózat felújítására fordítanak. Az IKOP 4. prioritása nettó 331 milliárd forintot tartalmaz és az elővárosi vonalak és vasútállomások korszerűsítését célozza.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által Magyarországnak biztosított forrásból maximum 341 milliárd forintra lehet pályázni Brüsszelnél. Magyarország 9 vasúti projektet valósít meg a támogatásból és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet - fűzte hozzá.

Budapest-Belgrád kínai hitelből és a ferihegyi vasút

Megemlítette a kínai hitelből, mintegy 500 milliárd forintból megvalósuló Budapest-Belgrád vasutat, amely óránként 160 kilométeres sebességet tesz majd lehetővé és jelentősen gyorsítani fogja a szerb főváros vasúti megközelítését.

Mosóczi László az IKOP 2. prioritásának fejlesztései között említette a Püspökladány-Debrecen vasútvonal korszerűsítését 121 milliárdból, a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítását 70 milliárdból. Előkészítés alatt áll a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,5 milliárd forintból és tervezik a Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítését, amelynek egy része a föld alatt futna.

45 milliárd a Budapest-Esztergom vonalra

Az IKOP 4. prioritásában 17 projekt szerepel, közöttük a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása 45 milliárdból, a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő Tram-train megvalósítása 16 milliárdból és a Mezőzombor-Sátoraljaújhely közötti vonal fejlesztése 23 milliárdból. Huszonegy milliárd forint áll rendelkezésre Debrecen intermodális csomópontjának kialakítására, további 48 milliárd hasonló fejlesztésekre más városokban (Székesfehérvár, Eger, Tatabánya-Bicske, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár). Huszonhét milliárd forintot szánnak Szabadbattyán és Aszófő között az észak-balatoni vasútvonal villamosítására és szűk keresztmetszetének kiváltására, további másfél milliárdot az észak-balatoni vasútállomások korszerűsítésére.

A CEF forrásaiból 75 milliárd forint jut a Kelenföld-Százhalombatta vonal korszerűsítésére, további 88 milliárd a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vonalra. A Rákos-Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot szánnak, a Békéscsaba-Lőkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot, míg a Budapest déli összekötő Duna-híd korszerűsítésére 36 milliárdot.

1300 milliárd jut közutakra

A közúthálózatra összesen mintegy 1300 milliárd forintot fordítanak a következő években: az IKOP 1. prioritása 733 milliárdot, az IKOP 3. prioritása 382 milliárdot, a CEF pedig 69 milliárdot tartalmaz.

Az államtitkár példaként említette a 8-as főút várpalotai elkerülőjét, az M30 országhatárig történő fejlesztését, az M35 két szakaszát, az M4-es autópályát, az M2-es út megvalósítását Budapest-Vác között, az M0 déli szektorának fejlesztését, illetve az M9 Zalaegerszeg-Vasvár közötti út megépítését.

Mosóczi László elmondta, hogy a kerékpáros infrastruktúrafejlesztések több mint 500 kilométert érintenek a következő időszakban és 24 milliárd forintot fordítanak rá. A legtöbb beruházás előkészítés alatt áll, így a Balatoni Bringakör, a Budapest-Balaton és a Rajka-Budapest szakaszok, vagy a Tisza-tavi kerékpárút is.

A X. Kő- és Kavicsbányász Napok konferenciát a Szilikátipari Tudományos Egyesület, kő- és kavics szakosztálya szervezi a Magyar Bányászati Földtani Hivatal, a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közreműködésével. A kétnapos tanácskozás programjában a bányászat és a bányászati szakigazgatás aktuális kérdései mellett gépbemutatók, pályázati lehetőségek bemutatása is szerepel, valamint szó lesz a MINATURA2020 projekt céljáról és eddigi eredményeiről.