Az utas tengerre néző görögországi apartmant bérelt két személyre, 10 napra, 98 ezer forintért a magyar utazási irodától. A helyszínen a szobák előtti folyosó és a jobb oldali lépcsőfeljáró között egy olyan dupla bejárati ajtó helyezkedett el, amelynél az első ajtó tömör fából, a második pedig átlátszó üvegből készült.

Az utas egyik nap a lépcsőfeljáróhoz indult, a bejáratnál a tömör tolóajtó nyitva volt, az üvegajtó viszont be volt húzva. A félhomályban az utas az üvegajtót nem vette észre, és nekiment. Az üvegajtó szilánkokra tört, ő pedig súlyos sérüléseket szenvedett.

Emiatt az utas 430 ezer forint vagyoni és 3 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint a csökkent munkaképessége miatt havi 8999 forint járadék megfizetését kérte az utazási irodától. Ezt az iroda vitatta, így bíróságra került az ügy. Az elsőfokú bíróság 3,3 millió forint kártérítésre, valamint havi 7200 forint járadék megfizetésére kötelezte az utazási irodát.

A másodfokú bíróság a vagyoni kár összegét 333 718 forintban, míg a nem vagyoni kárt 3 millió forintban határozta meg azzal, hogy az utasnak emellett rendszeresen havi 9 ezer forint kiadása is felmerül, amelyet járadékként kell fizetnie az irodának. A másodfokú bíróság úgy vélte, hogy az utas 20 százalékban, míg az utazási iroda 80 százalékban felel a kárért.

A Kúriától az iroda kért felülvizsgálatot, de nem járt sikerrel. A legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy az utazási iroda a közreműködőért − a görög partneréért − ugyanúgy felel, mint a maga tevékenységéért. Miután az üvegajtó nem volt jelölve, a keletkezett kárért helyt kell állnia – írta a lap.