A légiközlekedés a koronavírus-járvány által legjobban sújtott iparágak között van, egyelőre csak kutatások vannak arra, hogy a globális légiforgalom újjáéledése után, hosszabb távon milyen változásokra lehet számítani az utazási szokások és az utasélmény szempontjából. Szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy az utazás jó ideig nem lesz olyan népszerű, mint az utóbbi években megszokhattuk, egyrészt az utazási kedv csökkenése, másrészt pedig a járvány negatív gazdasági hatásai miatt. 

Már most sokan maradtak részben, vagy egészben munka nélkül, így kénytelenek felélni a megspórolt pénzüket, nem utazásra fogják költeni megtakarításaikat, vagy fizetésüket. A költségcsökkentésre kényszerülő cégek átgondolhatják az alkalmazottaik üzleti utazásaival kapcsolatos politikájukat, különösen, hogy a járvány azt is bebizonyította, hogy sok mindenre megoldást jelenthetnek a digitális technológiák a költséges üzleti megbeszélések, tárgyalások, tréningek helyett. Főleg a fapadosok forgalmát érintheti érzékenyen, ha visszaesik az Európai Unión belüli munkavállalási célú, gyakori ingázás, vagy a létfontosságú utazásnak messze nem nevezhető hétvégi városnéző kiruccanások, city breakek.

A turisztikai szektor, a légitársaságok és a repülőterek közös küldetése lesz az ügyfelek bizalmának visszaszerzése és az utazási kedv felélesztése, ennek érdekében az eddiginél is nagyobb összegeket kénytelenek reklámozásra és marketingre költeni, valamint új ösztönzőket kitalálni. Ha vége is lesz a járványnak, az emberek közötti távolságtartás hosszabb távú sztenderd maradhat – világít rá tanulmányában a Future Travel Experience.

Elképzelhető, hogy az utasok a jövőben lehetőleg minél kevesebb felületet szeretnének megérinteni, és minél kevesebb dolgozóval szeretnének kapcsolatba lépni. Ezért a különböző folyamatok automatizálása és az érintésmentes technológiák bevezetése kiváltképpen fontos szerepet kaphat. Emellett új típusú digitális személyazonosító okmányokat fejleszthetnek ki, amelyek segítenek annak meghatározásában, hogy az utas más személyek számára egészségügyi kockázatot jelent-e. Az okostelefonok használata még fontosabbá válhat: elképzelhető, hogy a későbbiekben a fedélzeti szórakoztatórendszert is a saját eszközről lehet majd irányítani, elkerülve az idegen felület érintését, vagy akár a légiutas-kísérőktől is így lehet majd segítséget kérni, a személyes interakciók számát csökkentve. Változhat a repülőgépeken felszolgált ételek és italok köre is, azok felszolgálásának módja, előnybe kerülhetnek az előre csomagolt, minél akár a készítés során, akár a fedélzeti felszolgáláskor minél kevesebb emberi érintkezést kívánó élelmiszerek. 

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy hosszú távon milyen hatásai lesznek a koronavírus-járványnak a légiközlekedésre, de annyi bizonyos, hogy az utazás iránti igény vissza fog térni. A kérdés inkább az, hogy mikor: valószínűleg hosszú folyamat lesz, és a járvány megszűnése után sem lesz minden pontosan ugyanolyan, mint előtte.