Németország: forgalmi prémium
Ami az oktatást illeti, Németországban a jövendő turisztikai szakemberek számára áttekinthetetlenül nagyszámú, a legkülönfélébb kiképzést és bizonyítványt adó intézmény létezik. A már ott tanuló diákok az oktatás hiányosságairól panaszkodnak: az oktatás nem gyakorlatorientált, a számítástechnikában alig kerül sor az irodákban használt foglalórendszerek megismertetésére, csupán egy helyen folyik az elmélettel párhuzamosan irodai gyakorlati képzés.
Pultosokat az utazási irodák is betaníthatnak, itt azonban a képzés szintje egyenetlen, csak a nagy láncok tudnak egy gyakornokot több területre kiképezni, a kis utazási irodákból kikerülők tudása meglehetősen egyoldalú. Az irodai kiképzés előnye viszont, hogy gyorsabban reagál a piaci követelményekre.
A Willy Scharnow Institut für Tourismus szigorú bírálatban részesítette a német utazási irodák vezetőit: az ügyfélforgalomban dolgozó munkatársak képezik az egyetlen közvetlen kapcsolatot a vevőhöz, ha ők elmennek, eltűnik az ügyfelek jó része is. A törzsvásárlók megtartásának tehát alapfeltétele a pultos értékesítő megtartása – ezt azonban a legtöbb tulajdonos és vezető még nem látja be. A fizetések emelése mellett a jó munkahelyi légkör és az előrelépés lehetősége lehetne megtartó erő. Sajnos a legtöbb vezető maga sem vesz részt továbbképzéseken, beosztottjait még kevésbé motiválja erre. A kieső munkaidő miatt a szakmai utazásokat se nagyon pártolják. Így a fluktuáció igen magas. Az intézet becslése szerint évente 20 000 ügyfélforgalomban dolgozó hagyja el a szakmát, ha ez igaz, az utaztatási üzletág minden évben elveszíti munkatársainak 40 százalékát (45 800 pultos értékesítőt foglalkoztatnak a német utazási irodák).
Az utazási irodák így a képzett szakemberhiánytól, ill. ezek folyamatos cserélődésétől szenvednek. Ehhez maguk is hozzájárulnak, egymás irodájából csábítva át a jobb munkatársakat. A beosztottak közül sokan call centerekbe és új internetes utazási irodákhoz igazolnak át. Mivel a pultosok 80 százaléka nő, az előnytelen fizetés és a változó munkabeosztás miatt sokan végképp abbahagyják a munkát a család kedvéért. Az utazási irodák vezetői és tulajdonosai, bár sajnálják jó szakembereiket – a nehéz piaci helyzetre hivatkozva – mégsem fizetik meg őket rendesen. A helyzet javítására a TUI és Thomas Cook eladási teljesítménytől függő prémiumot vezetett be.
Ausztria: krízisben továbbképzés
Ausztriában nincs hiány kiképzett munkaerőben, az utazási irodáknál mintegy 10 000 főt foglalkoztatnak pultos értékesítőként. 1900 utazási iroda jogosult asszisztensek kiképzésére, évente 100 fiatal léphet az utazási irodák szolgálatába. Nem mindig történik így, mert az átlagon aluli fizetések nem teszik a pályát vonzóvá. Többnyire fiatal lányok maradnak egy ideig a pultnál. Az utánpótlásban komoly hiány még sincs, mert Ausztriában komoly színvonalú képzést nyújtó turisztikai oktatási intézmény működik. Az utazási irodában szükséges tudást, főként gyakorlati szinten azonban alig tanítják, főként a szállodák, éttermek, turisztikai hivatalok számára képeznek szakember- utánpótlást. (A belföldi vendéglátás 170 000 munkatársat igényel és foglalkoztat, ehhez képest az utazási irodák igénye elenyésző.) A középvezetői képzés szintjén már jobb a helyzet, ám az utazási irodáknál diplomások részére kevesebb az álláslehetőség. A jelenlegi krízishelyzetben a többletmunkaerő gondja foglalkoztatja az utazási irodákat. Ezt állami, kamarai segítséggel úgy próbálják meg áthidalni, hogy rövidített munkaidős foglalkoztatás mellett támogatott továbbképzésre küldik az eladással foglalkozó munkatársakat.
Svájc: gyakorlat teszi a mestert
Svájcban az SRV (Svájci Utazási Irodák Szövetsége) erőteljesen részt vesz az oktatásban: beleszól a képzési terv összeállításába. A gyakorlatorientáltság jellemző Svájcra. Az SRV az ügyfélforgalomban dolgozók iskolai kiképzésében 2003-tól reformot kíván bevezetni: a 3 éves képzés ideje alatt a tanulók 3 napot töltenek majd irodai gyakorlaton, 2 napot a tanintézetben. A munkaerőpiac majdnem hasonló helyzetet mutat mindenütt, így Svájcban is egy évvel ezelőtt még akut munkaerőhiányban szenvedtek az utazási irodák. A hiányhelyzet rossz megoldásokat szült: a képzett munkaerőt egymástól csábították el. Az alacsony fizetések miatt a legtöbb fiatal más szakmához (bankokhoz, biztosítókhoz) pártolt át.
Jelenleg a feszültség több okból megszűnt: felemelték a kezdő fizetéseket, a 4000 elbocsátott Swissair-alkalmazottból is jó néhányan találtak helyet a turizmusban. A szakma jelenlegi bizonytalan helyzetében sok utazási iroda még szabadságra is küldi alkalmazottait.
Franciaország, Belgium: virtuális utak
Franciaországban és Belgiumban a gondok nem a képzésben jelentkeznek: A SNAV (Francia Utazási Irodák Szövetsége) együttműködik az oktató intézetekkel, a vizsgákat ellenőrzi. A munkába álláskor jelentkeznek a bajok. A kezdő fizetések alig haladják meg a minimálbért, ehhez változó munkaidő is társul. A nagy utazási irodaláncok (Havas Voyages, Carlson Wagonlit) továbbképzéssel kötik magukhoz az ügyfélforgalmi dolgozókat, ehhez saját továbbképző intézetet működtetnek. A vonzó mellékesek – így a szakmai utazások – is egyre ritkábbak a pultosok számára. (Legtöbbször CD-ROMot kapnak helyette). Nem csoda, ha a munkatársak sokszor csak fél évet töltenek egy helyen. Az elemzők nem annyira a munkaerő hiányától, mint inkább a színvonal csökkenésétől féltik a szakmát: Az alacsony fizetések és nagy elvárások elriasztják a képzett pályakezdőket, a nagy gyakorlattal rendelkező régi szakemberek pedig más területen keresnek jobban fizető munkát.
