Elmondta, a 2002-ben megszűnt önálló légügyi főosztály feladatait részben a közlekedési tárca, részben a Nemzeti Közlekedési Hatóság vette át. Úgy vélte, e kapacitások azonban nem voltak elegendőek, s komoly szakmai hiányosságok voltak a rendszerben. Hozzátette, hogy komoly problémája az ágazatnak az is, hogy a nemzetközi szervezetekben gyenge volt a képviseletük. "Mindeközben a hazai szabályozás inkább gátolja az iparág fejlődését, ezért javaslatot kell tennünk az állami igazgatás struktúrájára, tucatnyi már meglévő rendelet módosítására, mintegy 30 hiányzó rendelet megalkotására, s még nem is beszéltem arról, hogy a légiközlekedési törvényünk 1995-ben kelt" - sorolta a teendőket a miniszteri biztos.

Márton Attila az interjúban elmondta, hogy egyeztetve a többségi tulajdonossal át fogják tekinteni, hogy maradéktalanul teljesültek-e a Budapest Airport privatizációs szerződésében vállalt kötelezettségek. Emellett megvizsgálják azt is, hogy a reptér fejlesztési elképzelései megfelelően hasznosulhatnak-e. A nemzeti légitársasággal kapcsolatban a miniszteri biztos úgy fogalmazott: "egy dolog biztos: nemzeti légitársaságra szükség van, de csak akkor, ha az üzemi szinten önfenntartó tud lenni, azaz legalább nullszaldós eredményre képes". A Malév működőképességének fenntartása érdekében mélyreható változásra van szükség. "Tovább most nem mennék, mert július huszadikára készülünk el a cég múltját és jövőjét elemző munkával, s csak ez alapján tehetünk javaslatokat a kormánynak" - tette hozzá Márton Attila.

Elmondta azt is: meg kell vizsgálni, hogy az orosz és a magyar félnek milyen kötelezettségei vannak a szerződések szerint, milyen vállalásokat teljesítettek és milyet nem, ki mennyi pénzt rakott eddig bele a cégbe és mennyit vett ki, és azt is, hogy az orosz fél mire hajlandó és mire nem. "Ha világosak tárgyalási pozícióink, akkor tudunk javaslatot tenni a kormánynak, például a tekintetben, hogy a jelenlegi Malévben érdemes-e gondolkodni" - mondta a miniszteri biztos. (MTI)