Japán rendelkezik a világban az egyik leggyorsabban öregedő népességgel, így a legtöbb lehetőség a középkorúak és az idősebb generációk csoportjában rejlik. Azok, akik a II. világháború után, 1947 és 1949 között születtek, 2007-ben már elérték a kötelező nyugdíjba vonulás korhatárát (60 év), és 2050-re a japánok több mint 30%-a eléri a 70. évet.
A japán gazdaság nehéz időszakon ment keresztül az elmúlt 20 évben, ennek eredményeképp a külső események erőteljesen befolyásolják, és nagymértékben függ az import és export alakulásától. A devizaárfolyam ingadozása miatt bizonyos utazások sokkal drágábbak lesznek, míg mások viszont olcsóbbak.
Az olajárak emelkedése is hasonló módon hatott az utazásokra: ez utóbbiak ára is nőtt. A légi társaságok üzemanyagpótdíjat vezettek be annak érdekében, hogy megbirkózzanak az olajárakkal, ami az utazások költségeiben is megjelent. A légi közlekedés az elsődleges közlekedési forma a kiutazó forgalomban, és ennél fogva a magas költségek jelentősen csökkenthetik az utazások számát.
2009-ben 15,4 millió japán turista választott tengerentúli utazást, s a fent említett demográfiai csoportok egyre növekvő szerepet játszanak ebben. A tengerentúli utazások egyre inkább elterjednek a nők körében is. Ugyanakkor a fiatalabb generáció esetében igen erősen csökkent a vágy ezen utazások iránt, mivel a munkaerőpiacon bekövetkezett negatív változások nagymértékben befolyásolják a fizetéseket és a lehetőségeket
Japán kiutazó turizmusában az olcsóbb és rövidebb utazások kerültek előtérbe, ennek megfelelően elsődleges úti célként Kelet-Ázsiát választották a legtöbben. Makaó, Hong Kong és Dél-Korea azokat a fogyasztókat vonzotta magához, akik a japánok kedvenc időtöltéséhez híven szívesen vásárolnak („retail therapy”).
A foglalási módszereket tekintve az internetes foglalás a legelterjedtebb Japánban, 2008-ban a külföldre utazó turisták több mint fele ezt a csatornát használta az utazás lefoglalásakor. Az online csatornák nagymértékű növekedése által felgyorsult az internetes utazási irodák fejlődése. A szervezett utazások és a csoportos utazások esetében ugyanakkor a foglalás leginkább a hagyományos utazási irodáknál történik, 2009-ben a japánok 21,3%-a foglalt utazási irodákon keresztül, 17,3% telefonon vagy e-mailben, 1,0%-uk pedig közvetlenül a légitársaságoknál.
2009-ben a japánok 70,3%-a utazott szabadidős céllal külföldre, 11,7% üzleti céllal, 6,2% a rokonok és barátok meglátogatása céljából, valamint 1,5% vett részt külföldi konferencián. 2009-ben a külföldi utazások főbb céljai között szerepelt a vásárlás, a természeti és ember alkotta attrakciók meglátogatása, valamint a kulináris élvezetek.
Magyarország mint lehetséges európai desztináció is megjelenik a tanulmányban: 2009-ben 140 ezer japán vendégéjszakát regisztráltak hazánkban. Ugyanebben az évben összességében 15,4 millió japán tett külföldi utazást, ami az előző évhez képest 3,4%-os csökkenést jelent.
Az előzetes jelentések szerint 2010-ben a japán kiutazó turizmus erősödni látszik, a 2009-es évhez képest 8,9%-os növekedést várnak a szakemberek, valamint az új járatok bevezetésének és az USA és Japán közötti újonnan létrejött megállapodásnak köszönhetően kiszélesedhet a légi közlekedés iparága.
