Az idei év első öt hónapja során a jegyeladásból származó bevételek a legnagyobb mértékben, közel 10%-kal nőttek Csehországban, Lengyelországban 7%-os volt a forgalombővülés. Magyarországon 3,72%-os volt a bevételnövekedés, ezzel szemben Romániában és Moldáviában (e két országot együtt kezeli az IATA), valamint Bulgáriában csökkent a jegyeladásból származó bevétel.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az IATA számai nem tartalmazzák a fapados légitársaságok forgalmát, csak a hagyományos szállítók adatai szerepelnek bennük. Márpedig Magyarország, Románia és Bulgária esetében jelentős lehet a fapadosok részaránya a teljes légi forgalomból.
Ha az eladott jegyek számát vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy az idei év első öt hónapja során Csehországban nőtt a legnagyobb mértékben, 15%-kal a repülőjegyek eladása az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, a második helyen áll Lengyelország, 6,5%-os forgalombővüléssel. Magyarországon 2%-os volt az erősödés, ezzel szemben a többi piacon stagnálás vagy visszaesés volt tapasztalható. Különösen sokkoló a bulgáriai több mint 6%-os mínusz.
Az egyes piacokon ugyanakkor a forgalom volumenét illetően is jelentősen a különbségek. Miközben Lengyelországban az év első öt hónapja során 800 ezer tranzakciót rögzítettek, Romániában és Moldáviában 679 ezret, Csehországban pedig 654 ezret, addig Magyarországon csupán 235 ezret. Érdekes, hogy a nyolcmillió lakosú Bulgáriában alig kevesebb, 226 ezer tranzakció történt ugyanezen időszak alatt.
Az is kiderül az adatokból, hogy a régióban eladott repülőjegyek szempontjából a legjelentősebb a lengyel piac, amelynek részesedése közel 29%-os, második a román-moldáv piac 24,5%-os részesedéssel, alig lemaradva tőlük következik a jóval kisebb lélekszámú cseh piac 23,6%-kal. Hiába hasonló hazánk Csehországhoz a lakosság lélekszámát tekintve, a csehek jóval több repülőjegyet vásárolnak, hiszen hazánk részesedése a régió forgalmából csupán 8,5%.
