A sajtótájékoztatón részt vett Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója, Ljahov Valerij Vladimirovics, az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének követtanácsosa, valamint Platonov Valerij Viktorovics, az Orosz Kulturális Központ igazgatója.

A Magyar Kulturális Napok keretében az Orosz Föderáció területén öt városban, (Moszkvában, Jekatyerinburgban, Nyizsnyij Novgorodban, Szentpéterváron és Kazánban) rendkívül gazdag programsorozat várja az érdeklődőket 2015. március 30. és június 30. között. Három hónap alatt tizenhét nagyszabású magyar program és számos kisebb kulturális esemény valósul meg. A rendezvénysorozattal egyúttal a moszkvai Balassi Intézet fennállásának 25. évfordulóját is ünnepeljük. Az Oroszországi Magyar Kulturális Napok programsorozat a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Balassi Intézet szervezésében valósul meg.

Az évad teljes időszaka alatt a moszkvai Puskin Múzeumban látható lesz Munkácsy Mihály nagyszabású életmű-kiállítása. A tárlathoz kapcsolódik Havasi Balázs Ecset és Zongora című műve, mely tisztelgés minden idők egyik legnagyobb magyar festője előtt. A rendezvénysorozaton bemutatkozik többek között a Magyar Állami Népi Együttes, Hervé-Lóránth Ervin szobrászművész és a tervek szerint színpadra kerül a Csárdáskirálynő is. A kortárs magyar versantológia kötetbemutatójára Moszkvában kerül sor, és ugyanitt Robert Capa fotóiból láthatnak kiállítást az érdeklődők. A nagy érdeklődésre való tekintettel Victor Vasarely alkotásait ezúttal Szentpéterváron mutatják be.

Európa legnagyobb közparkjában, a moszkvai Gorkij parkban filmvetítések, könnyűzenei – például Omega – koncertek, gasztronómiai és gyerekprogramok várják a magyar kultúra iránt érdeklődőket a Magyarország napon. A júniusi Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál keretében pedig a magyar filmek kerülnek a fókuszba, melynek nyomán az orosz közönség is megismerheti az elmúlt hónapok magyar filmtermésének legkiemelkedőbb darabjait. A moszkvai Balassi Intézetben lesz látható a „Kelet-Közép-Európa zsinagógái” című fotókiállítás.

Alexandra Pavlovna Romanova és a magyar trikolór

A sajtótájékoztatót megelőzően tanulságos ismerkedési lehetőséget kaptak a meghívottak azorosz-magyar vallási, dinasztikus és kulturális kapcsolatok múltba visszanyúló érdekességeiről.

Bemutatták a Szent Három Orosz Ortodox Egyházközség templomát (Petőfi tér 2.), melynek szépsége vetekszik a miskolci ortodox temploméval. A látogatás során elhangzott, hogy a magyar államalapítás kezdetén az ortodox egyház jelentős erőket képviselt, több monostort is tartottak fent az ország területén. A dinasztikus kapcsolatok mellett az egyházi kapcsolatok is szorosak voltak Kijevvel. Három magyar származású ortodox szentet máig is tisztelnek a hívők. A későbbiekben az ortodox hitet valló görögök, szerbek különösen a tokaji borkereskedelemben tűntek ki. Nagy Péter cár kedvenc borát Tokajból kozák katonák kíséretével szállították el. József Nádor a görögkeleti vallású Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnőt vette feleségül. A hercegnő belopta magát a magyarok szívébe, mert szerette a magyar népzenét és táncot, szívesen hordott magyaros ruhákat. Úgy tudják, ő díszített fel először egy rendezvényen a piros-fehér-zöld trikolórral egy magyar zászlót. Alexandra Pavlovna nagyon korai halála még Csokonai Vitéz Mihályt is gyászversre ihlette. A nagyhercegnő kriptája Ürömön található. Ma 13 ortodox templom működik Magyarországon. A Petőfi tér 2. szám alatti templom igazi különlegesség, szombaton délutánonként és vasárnap egész nap látogatható.

Nem ilyen szívmelegítő a mai Sas utca előző nevét adó Guszev kapitány legendája. Mi tagadás, az 1848-as forradalomban állítólag a magyarok pártján álló orosz tiszt nem létezett. Illés Béla találmánya, aki a 2. Világháború idején ezzel igyekezett az orosz hadsereg kedvező imázsát megteremteni.