A tűzvészben több helyen beomlott a székesegyház boltozata, ledőlt a négyezeti huszártorony, és a lángok elérték az egyik harangtornyot is. A kivezényelt közel ötszáz tűzoltónak másnap hajnalra sikerült megfékeznie a tüzet. Sikerült megmenteni az épülettestet és mindkét tornyot, megmaradtak a Notre-Dame belső terének jelentősebb művészeti kincsei, ereklyéi, üvegablakai, és az orgona is viszonylag jó állapotban vészelte át a tüzet. A 850 éves épületben keletkezett kár ennek ellenére hatalmas, évekbe fog telni a helyreállítása.

A katasztrófa után vita bontakozott ki arról, hogy miképpen kellene helyreállítani az épületet. Emmanuel Macron elnök és Edouard Philippe francia miniszterelnök felvetette, hogy nem egy az egyben az eredeti állapotot állítanák vissza, hanem a leégett tetőszerkezet helyett valamilyen kortárs építészeti megoldással egészítenék ki a Notre-Dame-ot. A kormány erre nemzetközi építészeti pályázatot is hirdetett. Anne Hidalgo párizsi polgármester viszont az eredeti állapot helyreállítását támogatja, akárcsak a vitában megszólaló művészettörténész szakértők többsége. A szenátusban most ez utóbbi elképzelés győzött.

Arról is döntöttek, hogy a felújítással a 2024-es párizsi nyári olimpiáig el kell készülni. A francia kulturális minisztérium által a magánemberek és vállalatok adományának fogadására kijelölt négy hivatalos szervezet több mint 400 millió eurót (127,7 milliárd forint) gyűjtött össze a Notre-Dame helyreállításához. Az adományok és felajánlások teljes összege ennél jóval magasabb, ha beszámítják a francia állam különböző mecénásainak adományait is. Becslések szerint a teljes összeg elérheti az egymilliárd eurót (319,2 milliárd forint) is. Ekkora összeget korábban sohasem sikerült összeszedni adománygyűjtéssel Franciaországban.