Ivóvízigényét 100%-ban talajvízből és forrásvízből elégíti ki, a bécsi ivóvíz például kifejezetten híres is. A magas vízminőség azonban nem magától értetődő – Ausztria nagy gondot fordít a különleges természeti kincs megóvására.

Ausztria, a „víznagyhatalom”

Gerhard Schubert, a Bécsi Szövetségi Földtani Intézet vízügyi szakértője Ausztria vizeinek, ásványvizeinek, gyógyforrásainak és termálfürdőinek szenteli kutatásait. A kellő mennyiségű eső, az Alpok hatalmas hegyvonulatai és a hegyekben található számos természetes víztározó teszi Ausztriát egyedülálló vízi birodalommá. Az Elő-Alpokban, azaz Salzburg tartomány, Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria régióiban, valamint az Alpok belsejében is vannak olyan mély medencék, ahol hatalmas föld alatti víztározók teltek meg vízzel és tárolják immár évezredek óta az ásványokban gazdag vizet. Gondosan ügyelnek az ország vízkészletére és számos erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a vizei és ivóvízkészlete fenntarthatóan tiszta maradjon, illetve a vízszint ne csökkenjen: kezdve a folyók, tavak és felszín alatti vizek modern mérési módszereitől és ellenőrzésétől egészen a szennyvíztisztító telepek bővítéséig - ezért Ausztriában minden csapból friss, tiszta vizet lehet inni.

Túrázzon a "bécsi víz nyomvonalán"

A bécsi csapvíz híresen jó minőségű: jéghideg, tiszta, egyenesen a hegyekből érkezik és – ahogy a vízszakértő is tanúsítja – kitűnő ízű. Pedig Bécs vize 150 évvel ezelőtt még kifejezetten rossz minőségű volt: a házi kutakból származó szennyezett ivóvíz megbetegedésekhez és magas halálozási arányhoz vezetett a városban. Eduard Suess, a XIX. századi Bécsben élő felfedező, geológus és politikus azt kutatta, hogyan lehetne a városi lakosságot tiszta ivóvízzel ellátni: a forrásokat a város területén kívülre kellett helyezni és az onnan származó tiszta vizet kellett bevezetni a háztartásokba. Az alpesi fennsíkok között Suess végül az alsó-ausztriai Schneebergen és a Raxon találta meg a megoldást. A magashegyi környezetben található, érintetlen vízgyűjtő terület biztosítja a víz tisztaságát. A vizet a hegyről mintegy 100 kilométer hosszú, téglából épített csatornán és 30 akvadukton keresztül vezették a városba. Az I. Bécsi Magasforrás-vízvezetéket az 1873-as világkiállításra nyitották meg – ma az 1. Bécsi Vízvezeték Tanösvényen lehet végigtúrázni a nyomvonalán. Ettől kezdve a bécsiek első osztályú hegyi forrásvízhez jutottak. Még maga a császár, I. Ferenc József is tisztelte a tudóst. Ezt megerősítendő 1910-ben épült meg a második magasforrás-vízvezeték, amely azóta is a Stájerországban található, a szintén érintetlen Hochschwab régióból szállítja az ivóvizet Bécsbe. A kiváló forrásvíz nemcsak a bécsi háztartások kiváltsága, ugyanaz a víz csordogál a város által üzemeltetett mintegy 55 műemlékkútból is. A művészi és történelmi kutak és szökőkutak izgalmas történeteket mesélnek, hűsító vízpermetükkel kellemes felfrissülést kínálnak és általában olyan helyeken találhatók, ahol jólesik megpihenni.

Klímavédelmi tippek nyaralóknak

Az ivóvíz értékes – a nyaralás alatt is! A következő tippek segítenek megelőzni azt, hogy szennyező anyagok kerüljenek a vízkörforgásba.

• Ételmaradékot, olajat és higiéniai termékeket ne dobjunk a vécébe, csak a szemetesbe vagy a veszélyes hulladékok közé.
• Soha ne dobjuk ki a lejárt gyógyszereket a vécébe vagy a mosogatóba! A gyógyszertárakban le lehet adni a lejárt gyógyszereket.
• Ne az út szélén mossunk autót, hanem az autómosókban.
• A vegyszeres kempingvécéket csak a kijelölt ürítőállomásokon ürítsük ki. (x)