A klímaváltozás hatásai világszerte érzékelhetőek, azonban az ENSZ legfrissebb adatai szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense.
Ha hosszabb időszakot vizsgálunk, a 2014 és 2023 közötti időszakban a 15 legnagyobb felmelegedést mutató ország mind Európában található, ami a kontinens rendkívüli érintettségére utal, olvasható az euronews.com cikkében.
Az ENSZ listája szerint Moldova, Ukrajna, Andorra, Svájc és Belarusz vezetik a sort, ahol a felmelegedés meghaladja a 2,7 Celsius-fokot. Magyarország 2,53 fokos értékkel a középmezőnyben szerepel, de még így is bekerült a Föld 30 leggyorsabban melegedő országa közé – írják.
A felmelegedés listáján 27 európai ország szerepel, ami egyértelműen mutatja, hogy a kontinens melegedési üteme meghaladja a világ más régióit. Az egyetlen kivételt a listán Kazahsztán, Marokkó és Tunézia képezik.
Miért melegszik Európa ilyen gyorsan?
„Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a szárazföldi hőmérséklet-változásra vonatkozó adatsora szerint a Földön átlagosan 1,8 fokkal volt melegebb 2023-ban az 1951 és 1980 közötti átlaghőmérséklethez képest.” – fogalmaznak.
Több szakértő szerint Európa gyors felmelegedésének háttérben több ok is áll:
egyrészt a földrajzi adottságok, mert a az Északi-sarkvidékhez közeli területek hajlamosabbak a felmelegedésre, másrészt a légköri cirkuláció, illetve, hogy az ipari kibocsátások csökkenése paradox módon hozzájárul a felmelegedéshez, mivel kevesebb szennyezőanyag marad a levegőben, amely védhetne a napsugárzás ellen.
Fotó: Depositphotos
Negyedik tényező pedig a szárazföld és tenger eltérő hőmérsékleti reakciója, vagyis az, hogy tengerek lassabban melegednek, mint a szárazföld, ezért a kontinensek belső területei gyorsabb felmelegedést mutatnak – olvasható a cikkben Rebecca Emerton, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat éghajlatkutatójának magyarázata.
Ahol jobb a helyzet...
Bár a legtöbb európai országot súlyosan érinti a felmelegedés, néhány terület kedvezőbb helyzetben van. Izlandon és a Feröer-szigeteken csupán 0,65 fokos melegedést regisztráltak, ami jelentősen elmarad az átlagos európai értéktől. Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság szintén a kevésbé melegedő országok közé tartoznak, ahol az emelkedés 1,2-1,5 fok között mozog.
„Ha a 2014 és 2023 közötti időszak átlagát hasonlítjuk össze az 1951 és 1980 közötti időszak átlagával, akkor az előző táblázathoz hasonlóan azt látjuk, hogy a Spitzbergákon kiugróan gyors volt a felmelegedés. A 3,44 fokos érték több mint egy fokkal meghaladja a második helyezett Belarusz 2,29-es értékét.” derült ki.
Daniela Schmidt, a Bristoli Egyetem földtudományi karának professzora szerint ez is azzal van összefüggésben, hogy az egyenlítő közelében kisebb a felmelegedés, a sarkok felé közeledve pedig fokozatosan egyre nagyobb, ezért van az is, hogy például „Dél-Európa és a Földközi-tenger térsége lassabban melegszik, mint Észak- és Kelet-Európa. Olaszországban (1,81°C), Spanyolországban (1,78°C), Portugáliában (1,65°C), Törökországban (1,59°C) és Görögországban (1,29°C) is 2 fok alatti felmelegedést mértek.”