A Hyperloop One nevű cég egyik legokosabb ötlete volt a Global Challenge nevű verseny meghirdetése, ahol az egyes városok egy saját hyperloop kialakításának lehetőségért szálltak ringbe. A javaslatokból a társaság ezután elkészítette a technikailag kivitelezhető és a gazdaságilag jó eséllyel kifizetődő útvonalak rövid listáját. Az Egyesült Államokban kijelölt városokat már korábban meg lehetett ismerni, és most a vállalat az európai hyperloop-folyosókra vonatkozó elgondolásairól is lerántotta a leplet.

Az öreg kontinensen kilenc útvonal kerülhet számításba, melyek hossza 90 km-től (Észtország és Finnország között) egészen 1991 km-ig (Németországban) terjed.

A vasúti közlekedéssel szoros kapcsolatot ápoló Egyesült Királyságban akár három szakasz is szóba jöhet: az egyik az északi városokat, a másik az északi és a déli országrészt, a harmadik pedig Skóciát és Walest köthetné össze egymással. Íme a versenyzők:

Több szakasz, köztük az Észtország és Finnország, Korzika és Szardínia, illetve a Spanyolország és Marokkó közöttiek víztesteken haladnak keresztül. A cég többször is beszámolt az alagutak iránti szeretetéről, és azt tervezi, hogy építkezései alatt széleskörűen használni is fogja őket. A lassú alagútfúró gépek alkalmazása helyett, az úgynevezett „submerged floating tunnelek” (vízben lebegő alagutak) megépítése olcsóbb és gyorsabb lehet.

Mind ennek megvalósítása azonban akkora mérnöki kihívást jelent, hogy egyelőre talán bölcs lenne először „hagyományosabb útvonalakon” megbizonyosodni a hyperloop-rendszer működőképességéről.