Áprilisban a MUISZ csapatával nyolc napot tölthettünk a Dél-kínai-tengerben fekvő trópusi szigeten. Hogy a szakmai szövetség miért éppen ebbe a magyarok által alig ismert desztinációba szervezte éves tanulmányútját, arról a Kantonból Budapestre tartó repülőre várakozva Molnár Juditot, a MUISZ elnökét és Haris Richárdot, a szervezet Kiutaztatási Bizottságának vezetőjét kérdeztük.

Hajnan a Kínai Népköztársaság egyik önálló tartománya. A szárazföldi Kínától délre, Vietnam magasságában fekvő trópusi, szubtrópusi szigetet, amely harmad akkora, mint Magyarország, körülbelül tízmillióan lakják. Az alapvetően mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó tartomány az utóbbi időben kezdett intenzív turizmusfejlesztésbe.

A belföldi turizmus felfuttatása mellett a nemzetközi, ezen belül az európai piacok felé is nyitnak, ennek köszönhetően jöhetett létre az együttműködés Hajnan turisztikai hivatala (Hainan Tartományi Turisztikai, Kulturális, Rádió-, Televízió- és Sportügyi Minisztérium) és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége között.

„A MUISZ minden évben szervez egy nagyobb külföldi rendezvényt. Idén két ok miatt esett a választásunk Kínára, az egyik, hogy immár hetente 21 közvetlen légijárat köti össze Kínát Magyarországgal. A másik pedig, hogy azon 37 ország közé tartozunk, akik kísérleti jelleggel vízummentességet élveznek: a magyarok 2024 novemberéig 15 napon át tartózkodhattak vízummentesen Kínában, ez év december 31-ig pedig 30 napon át. A tanulmányúttal szintén kettős célunk volt, egyrészt a kapcsolatépítés a kínai partnerrel, másrészt megismerni a desztinációt, hogy ezáltal a magyar utazásszervezők további terméket tudjanak fejleszteni” – mondta Molnár Judit.

Miért pont Hainan?

Arra a kérdésre, hogy a kontinensnyi országból miért pont a magyar utazók körében kevéssé ismert Hajnanra esett a választás, a MUISZ elnöke elmondta, hogy a szövetség a helyi tartományi idegenforgalmi hivatalok támogatásával tudja megszervezni külföldi tanulmányútjait.

Mivel Kína három legnépszerűbb úti célja, Peking, Sanghaj és Hszian már túltelített turistákkal, most olyan desztinációkra szeretnék felhívni a figyelmet, ahol még helye van a növekedésnek.

„Hajnanon a Covid előtt már volt nemzetközi turistaforgalom, de a világjárvány óta – az orosz vendégeken kívül – lényegében a belföldi turizmusból élnek. A helyi turisztikai hivatalnak az a szándéka, hogy a jövőben több külföldi turistát vonzzanak a szigetre. Tehát részükről megvolt a fogadókészség, hogy vendégül lássanak minket, és szponzorálják a rendezvényünket. Ebbe a munkába kapcsolódott be a desztinációmenedzsmenttel foglalkozó HiSEAS International Tourism Group, akik megszervezték a programot, a Budapestről Kantonba (Guangzhou), onnan pedig Hajnanra repülő China Southern légitársaság pedig partner volt abban, hogy kedvezményes árat biztosítson az utazáshoz.”

Termékek a magyar piacra

„Hajnan szeretne nemzetközi úti céllá válni, ennek a folyamatnak még az elején járnak. Jó a kapcsolat Magyarország és Kína között, ezért számítanak ránk. A külföldiek fogadásához megvannak a természeti adottságaik, a kapacitásuk, nemzetközi színvonalú szállodákat, infrastruktúrát építettek, és fejlesztenek folyamatosan” – tette hozzá Haris Richárd.

A hosszú távú tervezést mutatja, hogy bár a közép-kelet-európai régióból elsőként Magyarországgal vették fel a kapcsolatot, a hajnani turizmusirányítás Budapest mellett Párizsban is tárgyal egy régióközpont nyitásáról. A tanulmányút utolsó napján a MUISZ képviseletében Molnár Judit, Tukacs Zsuzsanna és Haris Richárd személyesen is tárgyaltak a tartományi turisztikai hivatal vezetőivel különböző termékek kidolgozásáról. „Mivel Hajnan nagyon szeretné fejleszteni a külföldi turizmust, úgy gondolom, hogy jó az alkupozíciónk” – mondta a megbeszélésről Molnár Judit.

Klasszikus tengerparti desztináció, vagy a kínai körút meghosszabbítása?

Hajnan tengerparti fejlesztései a klasszikus nyaralódesztináció irányába mutatnak: a legszebb beacheken négy- és ötcsillagos, nemzetközi színvonalú szállodák, apartmanházak, parkos övezetek váltják egymást. Ilyen turisztikailag magasan fejlett övezet a sziget déli részén fekvő Sanya környéke, ahol a nagyobb szállodai kapacitást és a több fürödhető tengerpartot találjuk. De a sziget délkeleti részén szállodákkal, vidámparkokkal, éttermekkel, fürdőkkel, bevásárlóközpontokkal egy csilivili mesterséges üdülőszigetet is felépítettek; a vadonatúj, 2000 hektáros Ocean Flower Island (kínaiul Haihua-sziget) Haris Richárd szerint elképesztően modern, bár „kicsit olyan, mintha összekevernéd Dubajt és Disneylandet”.

Kérdés, hogy a magyar utazó hajlandó-e bő 12 órát repülni egy tengerparti nyaralásért.

Molnár Judit úgy gondolja, Hajnant a klasszikus kínai szárazföldi körutazás néhány napos meghosszabbításaként érdemes felvenni a programba.

Haris Richárd szerint is vonzó desztináció lehet Hajnan, igaz, „az még időbe fog telni, hogy a sziget a magyarok körében önálló úti céllá váljon. Előbb meg kell ismertetni, hiszen a magyar piacnak most még kevés fogalma van róla. Hajnan vonzereje, hogy nem egyszerűen csak nyaraló úti cél, hanem saját kultúrája, öröksége, történelme van, ilyen szempontból is nagyon érdekes. Jó program lehet egy körutazáshoz hozzákapcsolni, de a szigeten belül is lehet utazni, kulturális programokat szervezni, és ezt összekötni a tengerparti nyaralással. Egyelőre egyszerűbb, rövidebb tartózkodásban érdemes gondolkozni, aztán később lehet bővíteni a programot” – vélekedett Haris Richárd.

A közeljövőben az is megkönnyítheti a magyar utasok érkezését, hogy a kazah Scat Airlines közvetlen járatot tervez Budapest és Sanya között, egy technikai megállóval Kazahsztánban.

Tanulj mandarinul!

A fejlesztések irányát és szemléletét jól mutatja az a partmenti nagysebességű vasút, amellyel a sziget teljesen körbejárható. Ez összeköti a két legfontosabb várost, az északon fekvő Hajkout és a déli Sanyát (és ezzel a két nemzetközi repülőteret is). A repülővel érkező turista nem taxizik, egyből felszáll a vonatra, és a gyorsvasúttal elmegy a kiválasztott tengerpartra. A Hajkou–Sanya távolságot másfél óra alatt teszi meg a vonat – és ez nem az utolsó, hanem az első infrastrukturális beruházások egyike.

Bár Hajnan turisztikailag elképesztő ütemben fejlődik, a szigeten – sokszor még a szállodákban is – azzal kellett szembesülnünk, hogy csak nagyon kevesen beszélnek bármilyen idegen nyelvet; a vendéglátóhelyeken, a boltokban, az utcán leginkább fordítóprogrammal próbáltak szót érteni velünk. 
„Egy praktikus és egy szarkasztikus válaszom van erre – mondta Haris Richárd. – A kínaiak felismerték, hogy az ő mandarin nyelvükön kicsit nehéz boldogulni a világban, ezért a mai iskolás gyerekek idegen nyelvi képzésére már sokkal nagyobb figyelmet fordítanak, mint korábban. A szarkasztikus válaszom pedig az, hogy valójában nem nekünk kell elvárni a kínaiaktól, hogy megtanuljanak angolul, hanem nekünk kellene megtanulni mandarinul, mert a 21. század az övék lesz.”