Se olajra, se földgázra nem lesz szükség abban az évi 8.000 újépítésű önkormányzati lakásban, amelyek Bécs újonnan kialakított klímavédelmi területein épülnek a következő években. A globális felmelegedés mérséklésére ezekben az épületekben hűtésre, fűtésre és melegvíz előállítására megújuló energiaforrásokat használnak majd, például napenergiát vagy biomasszát. Bécs külvárosában már működik egy ilyen lakóépület, ahol a fűtéshez és a klimatizáláshoz geotermikus energiát használnak, a hőszivattyút pedig szélenergia működteti.
Az osztrák főváros 2020 közepéig számos ilyen területet alakít ki a kerületekben, ahol a jövőt a megújúló környezetbarát energiahordozók jelentik és a környezet adta adottságok kerülnek előtérbe. Ezeken a területeken a fosszilis energia felhasználása már a múlté, és ez éppúgy vonatkozik a középületekre, mint a lakóházakra. Birgit Hebein főpolgármester-helyettes és klímavédelmi városi tanácsnok elmondta: fontos, hogy ezek ne luxuskörülményeknek számítsanak, hanem általánosak és mindenki számára elérhetőek legyenek.
Bécs elkészíttette a város hőtérképét is, hogy megtudja, hol vannak a legforróbb területek, hol található a legkevesebb zöldterület, és hol él a gyermekek és idősek többsége. A kánikulai napok ugyanis őket viselik meg a legjobban. Kiderült, hogy a város legforróbb területei Favoritenben, Ottakringben, a Landstraßén és Margaretenben találhatók, mintegy 47.000 gyerekkel és időssel. „Most már pontosan tudjuk, hogy hol kell cselekednünk. Egyrészt gyors, rövidtávú intézkedéseket tehetünk, másrészt ügyelünk arra, hogy a hosszútávú projektek során fákat ültessünk, padokat állítsunk fel a pihenéshez és a beszélgetéshez, zöldterületeket létesítsünk és vízi játszótereket alakítsunk ki – nyilatkozta Birgit Hebein.