Lehet, de ez a táj soha nem lesz alkalmas tömegturizmusra, ami nem baj. Ebben – is - egyetértenek a magyar és a szlovén határ mentén élők. Itt minden két nyelven van kiírva, ami természetes. A komótos turizmus a cél – érdekes a jelző, illik ehhez a mesebeli falvakkal teletűzdelt tájhoz – remélem, elterjed a slow turizmus eme ötletes magyarra fordítása.
Határon átnyúló közös fejlesztések
Az elmúlt időszakban komoly turisztikai fejlesztések történtek ezen a vidéken, a 2014-2020 közötti Interreg SI-HU Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával. Az összesen 12 szlovén-magyar projekt összköltségvetése a 2014-2020. közti 7 éves ciklusban, 12 millió 415 ezer euro volt. Emellett számos más, határon átnyúló fejlesztés történt a magyar-osztrák és magyar-szlovák határvidéken is, de a fenti költségvetés csak a szlovén-magyar határvidék közvetlenül a turizmust érintő fejlesztéseire vonatkozik.
Jelenleg is zajlik a következő 7 éves projektciklusra vonatkozó tervezési fázis. A partnerek most kezdik el összeírni azokat az ötleteket, terveket, amelyek megvalósításához uniós forrásra van szükségük.
A Vas Megyei Önkormányzat, mint koordináló szervezet, ezt követően összegyűjti mindazokat a terveket, amelyekre pályázni lehet, és a lehetséges partnerekkel közösen nyújtja be a pályázatokat. Ami a konkrét pályázati célokat illeti, annyi máris kiderült - amint az utazás során hallottunk - hogy egy gyermekfejlesztő központ kialakítást szeretnék megvalósítani.
Pár lépés a határ
A régió központja Szentgotthárd, amely egyben a Rába-vidéki szlovén közösség „fővárosa”. A város legnagyobb szállodája, a Hotel Lipa épületében több környékbeli szlovén szervezet központja található. A portán szlovén újság várja a látogatót, a mosdóban még a pelenkázó helyiség neve is le van fordítva – ez itt természetes.
Szinte mindenkinek élnek, ha nem is gyökerei, rokonai a szomszéd országban, de barátai, kollégái feltétlenül. Csak pár lépés a határ, amely ma már szinte észrevehetetlen. Bezzeg volt, amikor, ha valaki átlépte, az életével fizetett érte. Erről is láthatunk gazdag tárgyi együttest a helyi gyűjteményekben, és hallhatunk autentikus visszaemlékezést.
A vasfüggöny egy darabja. Fotó: Okolicsányi Zoltán
A Vasfüggöny évtizedekre szétszakította egymástól a korábban egységes földrajzi, néprajzi tájegységet jelentő szlovén-magyar határvidéket. A határrégió ma, amikor ez a korszak már történelem, adottságainak köszönhetően kiváló lehetőséget kínál a kerékpáros turizmus számára, amelynek fejlesztése itt komoly kitörési pont.
A Zala Megyei Önkormányzat vezetésével négy magyar és három szlovén partner összefogásával valósult meg az IronCurtainCycling (ICC) projekt, magyarul egy, a kerékpárosoknak kedvező beruházás-csokor Lenti, Letenye, Őriszentpéter, Szentgotthárd, Muraszombat, Ptuj, Ormož, Ljutomer, Lendava térségében. Ennek eredményeként a határtérséget integrálták az Euro Velo nemzetközi rendszerébe. Mindez nagyban hozzájárul e térség turisztikai kínálatának változatosságához,
Amit minden diáknak érdemes megnézni
A Határkőparkot minden magyar diáknak meg kellene nézni – már csak azért is, mert a mai történelemkönyvek még nemigen tárgyalják ezt a korszakot. A szabadtéri kiállítóhely a szalafői határsávban, az A180-as határkőnél található. Az ide látogatók az információs táblákon kérdezz-felelek kvízjáték formájában ismerkedhetnek meg a nem is olyan régen történt sors- és rendszerfordító eseményekkel, megtekinthetik a Vasfüggöny egy meghagyott darabját, valamint a határköveket is.
Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere magyarázta el az újságíróknak, mit jelentett egykor a nyomsáv, és hogyan történt a határ őrzése a rendszerváltás előtt. A mára piknikező hellyé szelídült park ma a kerékpáros turisták pihenőhelye, ahol padok, tűzrakóhely, esőbeálló várja a szlovén-magyar zöldhatár bármely oldaláról érkezőket.
A Vasfüggöny szlovén, magyar és osztrák településeket vágott olykor ketté, megesett, hogy egy-egy családi birtok is kettészakadt, és ahhoz, hogy valaki megművelhesse a földjét, engedélyt kellett kérnie, hogy átlépje a határt.
Elek Lenke
A cikket teljes terjedelmében ITT olvashatják.