Egy valóban effektív város azonban nem csupán az egyes architektúrák optimalizálását, hanem azok integrált menedzselését igényli a beruházások priorizálása és az értéknövelés maximalizálása érdekében. A városok a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb hozzájárulói: az autópályák, a közterületek és a létesítmények generálják az emisszió döntő részét, így ezek fenntarthatóvá tétele kulcsfontosságú szerepet játszik az ökológiai lábnyom csökkentésében. A városoknak emellett törekedniük kell az erőforrások eredményes felhasználására, az elöregedő városrészek rehabilitációjára, és az ökoszisztémával harmonizáló tervezési folyamatok kialakítására.

Az ENSZ előrejelzése, miszerint 2050-re a világ népességének 70 százaléka lakik majd városokban, azt jelenti, hogy a következő 36 évben a városok kapacitásának annyit kell nőnie, mint az elmúlt 4000 évben. Ez a gyors migráció mind a jelenlegi, mind a jövőbeli városközpontokat ipari és lakossági infrastruktúrájuk bővítésére kényszeríti. A Pike Research kutatóintézet szerint ezeknek a fejlesztéseknek a kivitelezése 108 milliárd USD-t tehet ki 2020-ra, és ez az összeg csak tovább növekszik majd, hatalmas nyomást gyakorolva a városi költségvetésekre. Az Európai Unió törekvése emellett, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentse a teljes energiafelhasználást. Mindez pedig csupán integrált szemlélettel valósítható meg.

Az ezt a megközelítést célzó smart city-koncepció körülbelül 70 éves múltra tekint vissza, tehát azt mondhatjuk, hogy egyelőre még csak kapargatjuk az okos városok felszínét, most kezdjük megérteni, milyen lehetőséget is rejt magában ez a fogalom. A világon 20-30 milliárd eszköz van összeköttetésben egymással, ami rengeteg adatot generál. Egy Dallas méretű város például néhány éven belül várhatóan óránként egy petabájtnyi adatot fog termelni, ami kétezer évnyi zenelejátszásnak felel meg.

A következő évtizedekben ezek az adatok és a kezünkben lévő technológiák 3 billió dollár értékű gazdasági eredményhez vezethetnek. Ennek a lehetőségeknek a kiaknázása azonban feltételezi az önkormányzatok, a gazdasági szereplők és a lakosság összefogását. A kollaboráció a vállalatok szintjén is elengedhetetlen: a Schneider Electricnél többek között a Ciscóval, az IBM-mel és a Microsofttal dolgozunk együtt különböző projekteken.

Az okossá válás útján

A városok többsége számára a legjárhatóbb út az intelligenssé válás felé, ha maga a közösség határozza meg fenntarthatósági vízióját és az ahhoz vezető lépéseket. Mivel a városok földrajzi adottságaik, népességük, természeti erőforrásaik és „sebezhető pontjaik” tekintetében eltérnek egymástól, elengedhetetlen, hogy a smart city-jövőkép az egyedi igényekhez, kihívásokhoz és lehetőségekhez igazodjon. Az okos városok felé történő elmozdulás első lépése az intelligens rendszerek kialakítása, melyek egyformán szolgálják a lakosokat és a környezetet.

Elektromos hálózatok, gáz- és vízelosztás, állami és magánkézben lévő közlekedési rendszerek, kereskedelmi épületek, kórházak, otthonok - ezek alkotják egy város hatékonyságának, élhetőségének és fenntarthatóságának gerincét. Ezen kritikus fontosságú városi szisztémák lépésenkénti integrációja és működtetése jelenti egy okos város sikeres megteremtésének sarokkövét.

Veszteség vs. nyereség

Az évtized végére számos kritikus fontosságú smart city-technológia, beleértve a monitoring- és érzékelő, valamint az intelligens közlekedési és épületfelügyeleti rendszereket, az összes kontinensen a mindennapi élet részét képezi majd. A városi fejlesztés kritikus pontja a mérés, hiszen a fejlődés érdekében tisztában kell lennünk azzal, mennyi energiát és erőforrást fogyasztunk, vagy éppen pazarlunk. Jelenleg a rendelkezésre álló vízmennyiség 20 százaléka megy veszendőbe, holott a víz az egyik legkiemeltebb természeti forrás.

Érdekes tény továbbá, hogy a GDP 70 százaléka az időjárási tényezők befolyása alatt áll, mivel a heves esőzések, a szél és a viharok drasztikus mértékben befolyásolják többek közt az energiaköltségek alakulását. Ennek hatékony kezelése érdekében a Schneider Electric például 250 városban kínál időjárás-felügyeleti rendszereket, melyek átfogó vízkezelési megoldást nyújtanak. A teljes városi infrastruktúrát tekintve a hardver, a szoftver és a mérési elemek kombinációja megkönnyíti a rendszerek és hálózatok közötti együttműködést, az így létrejövő óriási adathalmaz elemzése pedig lehetővé teszi a közszolgáltatások optimalizálását.

Paradigmaváltás a küszöbön

A következő 40 évben a városok technológiai forradalmának leszünk tanúi. Az a tény, hogy a népesség egyre inkább a városközpontok felé koncentrálódik, valamint az egyre növekvő erőforráshiány jelentős hatással lesz a mobilitásra, a levegőminőségre, az egészségügyi szolgáltatások színvonalára és egyéb tényezőkre. Jelenleg több mint 200 várossal működünk együtt különböző városfejlesztési projekteken szerte a világon, többek között Európában, Brazíliában, Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban.

Ezek a kezdeményezések a városi szisztémák hatékonyságának megújítását célozzák meg, az energiakezeléstől a vízgazdálkodáson át a közlekedési hálózatokig. Megoldásainkkal a városok akár 30 százalékos energia- és 20 százalékos vízmegtakarítást érhetnek el, valamint a forgalomban töltött és az utazási idő is közel 20 százalékkal csökkenthető. A CCTV biztonsági kamerák telepítésével megközelítőleg 30 százalékkal redukálható az utcai bűnözés, a megnövelt biztonságnak köszönhetően pedig emelkedik az életszínvonal, ami ösztönzi a munkahelyteremtést és a tehetségképzést, s ez magasabb adóbevételekhez vezet.

A smart city projektek közül kiemelt városnak számít az innovációban élen járó Barcelona: a nyár végén itt nyitottuk meg első olyan kiválósági központunkat, amely kutatásainak fókuszában az intelligens városi megoldások állnak. A teljességében 2016 közepétől funkcionáló központ tevékenysége az intelligens megoldások alkalmazásának és az üzleti modellek kifejlesztésének köszönhetően útmutatást és támogatást nyújt majd a városoknak egy új paradigma létrehozásában a teljesítménykezelés, az élhetőség és a fenntarthatóság területén.