Van-e jövőjük a kelet-európai légitársaságoknak?
Az Academy of World Business és a Budapesti Gazdasági Főiskola 2012. július 17. és 18. között tartja az Academy of World Business, Marketing and Management Development 2012-es, angol nyelvű konferenciáját a Danubius Hotel Helia-ban Budapesten.
A konferencián több turisztikai témájú előadás is elhangzik. Az első nap az amerikai szerzőpáros, Dawna L. Rhoades és Tamilla Curtis: “Rally ‘Round or Let ‘em Die’: The Airline Dilemma of Eastern Europe” című előadása hangzott el a kelet-európai légitársaságok jövőjével kapcsolatosan.
A légiközlekedés helyzete beleértve az áru- és a személyszállítást is, a nemzetközi és az adott ország gazdasági helyzetével párhuzamosan mozog, ezért az egyik fontos gazdasági indikátor. A nemzeti légitársaságok három okból kifolyólag lehetnek fontosak egy ország számára: az első a katonai, védelmi szempont, mivel számos országban katonai szállítmányokra és a fegyveres erő szállítására is használják a gépeket, ezért a nemzeti légitársaság stratégiai fontosságú. A második ok pusztán gazdasági: a légiközlekedés beleértve a cargo szolgáltatásokat is közvetlenül és közvetve is jelentős számú munkahelyet teremt. Az USA-ban például 5,5 millió fő közvetlenül a szektorban dolgozik, míg 27,5 millió a szektorhoz kapcsolódó tevékenységet végez. A harmadik ok a nemzeti büszkeség, mely miatt kormányok színezettől függetlenül támogatják légitársaságaikat.
Az amerikai kutatópáros Kelet-Európa 7 országának légiközlekedését vizsgálta: Lengyelország, Románia, Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Csehország. A vizsgálat alatt a Malév, valamint a szlovák légitársaság megszűnt, az Air Baltic újraállamosítása befejeződött. Egyedül a bolgár légitársaság van privát tulajdonban. Az egységes tulajdoni szerkezet mellett az összes vállalatra jellemző a veszteséges működés, a rugalmatlan árstruktúra, a technológiai lemaradás és az innováció hiánya. További közös faktor, hogy a nemzeti légitársaságok az áruszállításban nem játszanak jelentős szerepet. A működtetés fenntartás mellett a kormányok leggyakoribb érve a munkahelyteremtés, illetve a turizmus ösztönzése. A kutatás eddigi következtetése szerint a térségben egy-egy nemzeti légitársaság megszűnése a fapados légitársaságoknak kedvez, melyek rövid időn belül képesek átvenni a piacot.
A vita során egy felszólaló a térség légitársaságainak imázs problémájáról beszélt, kihangsúlyozva a tényt, hogy egy Malévnak például a Budapest-Frankfurt viszonylaton a Lufthansával kellett versenyeznie és egy külföldi inkább az utóbbit választotta. A dél-afrikai felszólaló a belső problémák fontosságáról beszélt, kiemelve a tréning fontosságát. Súlyos kritikával illette a Liszt Ferenc repülőtér személyzetét, akik érkezésekor képtelenek voltak angolul érthetően megnyilvánulni. Az amerikai és az európai helyzetet összevetve, az előadó az amerikai tradicionális és fapados légitársaságok komplementer szerepét hangsúlyozta, ellentétben az európai helyzettel, ahol a verseny a jellemző. Ennek az a fő oka, hogy Európában a vasúti közlekedés is fejlett, így a porond háromszereplős.
Van-e egyáltalán jövője a hagyományos légitársaságoknak? Az előadó Oroszország példáját hozta fel, ahol két fapados is csődbe ment. Szintén sikeres túlélőnek számit a dél-afrikai légitársaság is, mely a globális verseny helyett ismét saját piaca, Afrika felé fordult.
