hirdetés
hirdetés

DDR-múzeumot nyitnának a Balatonon

Hévíz, Bükfürdő és a Balaton turisztikai szakemberei is lekéstek egy olyan évfordulóról, amely segíthetett volna abban, hogy ismét több német és osztrák turista jöjjön Magyarországra - állítja Éskovács Péter, a DDR-múzeum ötletgazdája.

hirdetés

Azokat lehetett volna ide csábítani, akik már a rendszerváltás előtt jártak itt. A berlini fal leomlásának 25. évfordulójáról a három régió turisztikai szakemberei szinte teljesen megfeledkeztek. Holott komoly turisztikai potenciál rejtőzött ebben az évfordulóban is – nyilatkozta Éskovács Péter, a DDR múzeum ötletgazdája.

A történelem felelevenítését szolgáló hazai turisztikai megmozdulások egyik eseménye lehet annak az ideiglenes DDR lakásmúzeumnak a felállítása, amelyet a Balaton partjára terveznek. A kiállítás egyik célja hogy olyan élményt adjon az ide látogatóknak, amelyek segítik a közelmúltunkban lezajlott történelmi események jobb megértését. A projekt megvalósításában turisztikai és a múzeumi szakértők mellett pedagógusok és a német kultúrát, turisztikai szokásokat jól ismerő kommunikációs szakemberek is részt vesznek.



Megfeledkeztünk az évfordulóról

Éskovács szerint a magyarok már lekéstek arról, hogy nyárra az évforduló alkalmából nagyobb német tömeget csábítsanak például a Balaton partjára. Ezzel szemben a berlini szakemberek már másfél évvel ezelőtt is komoly kampányokat folytattak annak érdekében, hogy turisztikai hozadéka is legyen az évfordulónak. A kommunikációs aktivitás kiterjedt Japántól Spanyolországig, de jutott üzenet Magyarországra is. A Német Turisztikai Hivatal (DZT) több újsághirdetést és számos online PR cikket jelentetett meg az évfordulóról, a berlini programokról, amelyek miatt érdemes útra kelni a magyaroknak is.

Ugyanezt a kampányt kellett volna elkezdeniük a magyar, helyi turisztikai szakembereknek is. De ők megfeledkeztek erről az évfordulóról, holott a berlini fal leomlásáig tartó hidegháború három évtizede alatt a megosztott Németország lakóinak egyik legfőbb találkozóhelye a Balaton, Hévíz és Bükfürdő volt. Ennek kapcsán több tízezerre tehető azoknak a nagyszülőknek, unokáknak a száma, akiket potenciális célközönségként kezelhettek volna a szakemberek.

Ők lehettek volna azok, akik nosztalgiával és némi hálával gondolhatnak Magyarországra. Közülük kerülhettek volna ki azok, akik megmutathatták volna ifjabb rokonaiknak, meddig kellett elutazniuk akkoriban a fal által kettészakított német családoknak, barátoknak azért, hogy néhány napot együtt töltsenek.

Ezek az utazók lehettek volna azok, akik testközelből ismerik a hidegháborús történelmet, és a fiatalabb generációban is tudatosítani tudták volna, hogy a német történelem egy nem elhanyagolható része Németországon kívül játszódott le. Mégpedig a Balatonon, Hévízen és az osztrák határhoz nagyon közeli Bükfürdőn.

A három desztináció szakemberei azonban még bizonyíthatnak. Ha több tízezer német turista ide csábítására már az idő hiánya miatt nem is vállalkozhatnak, a történelem iránt érdeklődő hazai turisták ezreit még megmozgathatják a nyáron. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy használják a történelemi ismereteiket, amelyeket már a gimnáziumban meg kellett tanulniuk. Emellett még egy dologra volna szükség: jobban meg kellene ismerniük vendégeiket, célcsoportjukat. Konferenciák helyett a vendégeik között kellene több időt tölteniük. Jobban fel kellene térképezniük az egyén és a szűkebb-tágabb közösségük múltjának, identitásának attribútumait, az ingyenes nordic walking, a „10 százalék kedvezmény a lángos árából” típusú marketingfogásokat pedig el kellene felejteniük –olvasható abban a vitaindítónak szánt közleményben, amelyet a DDR múzeum ötletgazdája küldött a Turizmus Online-nak.

Virágzik a csatatérturizmus
A világörökség helyszíneinek szisztematikus végigjárása, a történelmi csaták újrajátszásában való részvétel egyre komolyabb vonzerőt tölt be a turisztikai életben.  Athén, Róma, Velence, Firenze, a piramisok az ilyen típusú utazásokra a legjobb példák. Az újkori történelem beintegrálására pedig jó példát mutatnak a franciák, ahol virágzik a „csatatérturizmus”. A katonai emlékhelyek hihetetlen módon vonzzák a látogatókat. A turisztikai statisztikák szerint a 180-nál is több csatamezőt, temetőt vagy emlékművet évente több mint 6 millióan (!) keresik fel.

Mindez komoly bevételt eredményez a helyi turisztikai szolgáltatók számára. A normandiai partraszállás emlékhelyeit és a második világháborúban elesett katonák temetőit, a verduni csatamezőt az évfordulók mellett a nyári időszakban is látogatják francia és külföldi turisták. A megemlékezést és a történelmi ismeretek elsajátítását egyaránt szolgáló desztináció a berlini fal is, amelyet milliók keresnek fel évről évre. A Brandenburgi kapu, vagy az egykori híres átkelő, a Checkpoint Charlie a berlini turisták kedvenc találkozóhelye. A fal lebontásának 25. évfordulóját a németek turisztikai szempontból is jól kihasználják. Számos új kiállítást november 9-re, a 25 éve lebontott berlini fal évfordulójára időzítettek. Mindezektől azt remélik, hogy az egyébként is komoly turisztikai forgalom a jövőben még tovább fog erősödni.

A vitaindító cikkre máris érkeztek reakciók: először Balogh Károly, a Magyar TDM Szövetség elnöke válaszolt Éskovács Péter felvetésére, amelyet ide kattintva olvashatnak, majd Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke is reagált a DDR-múzeum ötletére, amely itt érhető el.
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai