hirdetés
hirdetés

Dubajon és Abu Dhabin túl: úton az emírségekben

Az Egyesült Arab Emírségekről mindenkinek Dubaj, esetleg Abu Dhabi es a fényűző gazdagság jut eszébe. De vajon mit nyújt a Magyarország területénél alig kisebb ország többi része a turistáknak?

hirdetés

Abu Dhabi és Dubaj után az orosz turisták által kedvelt Sardzsa a harmadik legnagyobb emírség, amely magában foglalja az ország összes tájegységét. Található itt homoksivatag és hegyek, de a keleti tengerparton az Arab-félsziget legszebb mangrove erdeje is. A látogatók zöme az emírség Dubajjal szinte egybeépült, szintén Sardzsa nevet viselő fővárosába érkezik, köszönhetően a Közel-Kelet egyik legrégibb és legsikeresebb fapados légitársaságának, az Air Arabiának. A kis vállalkozás az elmúlt tíz évben komoly céggé nőtte ki magát, és napjainkban már közel hatvan célállomásra repül. Az országban itt található a legtöbb múzeum, szám szerint tizenhat intézmény.

Keleti part (Fotó: Buzás Balázs)
Keleti part (Fotó: Buzás Balázs)


Ezek közül elsősorban a Sardzsa Szíve (Heart of Sharjah) óvárosi területet érdemes felkeresni, ahol az erőd és a régi bazár mellett a kalligráfiai (Sharjah Calligraphy Museum), a helyiek életét bemutató kulturális örökség (Sharjah Heritage Museum) és egy korabeli iskola (Al Eslah School Museum) múzeumát is megtekinthetjük. Ettől kicsit odébb a tengerparti Al Khan kulturális területén az arab hajózás történetét bemutató Tengerészeti Múzeum (Sharjah Maritime Museum) és a vele szemben lévő Sardzsa Akvárium várja a tengerkedvelő látogatókat.

Ha valakit pedig a technikai dolgok jobban érdekelnek, úgy a belvárosban található egykori repülőtér (az országban az első) hangáraiban berendezett Al Mahatta Múzeum vagy a jelenlegi repülőtér melletti Autómúzeum (Sharjah Classic Cars Museum) felkeresése ajánlott. Ez már a keleti tengerpart felé vezető út, amelyet nem csak a beduin kellékeket és szőnyegeket árusító Pénteki Piac (Friday Market), hanem a hegyvidéki oázisok eldugott kisebb helytörténeti múzeumai is szegélyeznek.

Az Egyesült Arab Emírségek térképe (Forrás: Wikipedia)
Az Egyesült Arab Emírségek térképe (Forrás: Wikipedia)


Sólymászat és háziállat simogató

Utunk az Omani Szultanátus felől terjeszkedő Hadzsar-hegységen vezet keresztül, és a vizes élőhelyeket védő Ramsari egyezményhez csatolt Kalba-lagúnánál ér véget. Itt, közvetlenül a hegyek keleti lábánál terül el az újonnan létesített Khor Kalba Védett Terület (Khor Kalba Protected Area), amelynek útszéli kifutójába jelenleg hegyi gazellák és más védett állatok betelepítése folyik. Ezek az útról is láthatók, de ha a hagyományos arab sólymászattal és az itt élő ragadozómadarakkal is szeretnénk megismerkedni, akkor az út baloldalán álló kis erőd felé vegyük az irányt. A frissen átadott Ragadozómadár Bemutató (Kalba Birds of Prey Center) mellett hamarosan háziállat simogató is nyílik, illetve szó van a lagúnát szegélyező part tájba illő hoteljeinek megépítéséről is.

Hegyvidék és búvárkodás, majd látogatás Ománban

Utunkat északi irányba folytatva először Al-Fudzseira emírségbe érkezünk, amely szinte az egyetlen teljesen hegyvidéki emírség, szép tengerparttal, nagy szállodákkal és egy újonnan épült hatalmas mecsettel. A város mögött magasodó hegyek kirándulásra csábítanak, de sajnos az ország egyik legfontosabb védett területe, a Természetvédelmi Világalap (WWF) kezelésében lévő Wurayah-vádi Nemzeti Park egyelőre csupán korlátozva látogatható. A vádi arabul időszakosan kiszáradó folyómedret jelent, de a táj teljes szépségét csak a teljes rehabilitáció és az infrastruktúra kiépítése után élvezhetjük.

Al-Fudzseira (Fotó: Buzás Balázs)
Al-Fudzseira (Fotó: Buzás Balázs)


Al-Fudzseira (Fotó: Buzás Balázs)
Al-Fudzseira (Fotó: Buzás Balázs)


A következő város, az ismét Sardzsához tartozó Khor Fakkan és az attól északra elterülő tengerpart elsősorban a búvárkodás kedvelőit várja. Ha valaki csupán légzőpipás merülésre vállalkozik, annak a Snoopy-sziget ajánlható, elsősorban a téli hónapokban, amikor a kistestű, egyébként meglehetősen békés szirtcápák fiatalabb példányai az alig méteres vízben álló turisták lábai között cikáznak. Talán itt a legkönnyebb egy kis kitérőt tennünk, hogy vízum nélkül léphessünk az Ománi Szultanátus területére. Az alig 75 négyzetkilométeres Madha enkláve (körzet) határait 1969-ben véglegesítették törzsi alapon. Az itt élők egyszerűen úgy határoztak, hogy inkább Ománhoz tartoznának. Ez még nem is lenne olyan különleges, de az enkláve közepén még mindig van egy település, ami az Egyesült Arab Emírségek része. Persze a helyiek teljes békességben élnek és csupán a telefonszolgáltató üdvözlő sms-éből és a rendszámokból vesszük észre, hogy immáron Ománban járunk.

Omán (Fotó: Buzás Balázs)
Omán (Fotó: Buzás Balázs)


Ha ennél többet szeretnénk látni a szomszédos országból, akkor a közeli Dibbánál léphetjük át a határt. A turistáknak ehhez ománi vízum sem szükséges, csupán az útlevelük felmutatásával átjuthatnak a közeli kikötőbe, ahonnan az arab tengerészek ősi hajótípusával, a dau vitorlással indulhatnak a Muszandam-félsziget felfedezésére. Akár több napos hajóutakra is vállalkozhatunk, de sajnos a stratégiailag fontos Hormuzi-szoros részét képező félsziget megkerülésére sem vízi, sem szárazföldi úton nincs lehetőségünk. Viszont némi kerülővel, az emírségekhez tartozó Ra'sz al-Khaima hegyvidéki emírségen keresztül alig egy óra alatt juthatunk el a félsziget nyugati részén található határátkelőhelyhez, ahol a helyszínen felvehető ománi vízum birtokában újabb egy óra alatt autózhatunk a csodálatos fekvésű Haszab városába. Mivel a magyar állampolgárok idén március 22-től már a határon is felvehetik az emírségek vízumát, így a visszajutással sem lesz gond.

Omán (Fotó: Buzás Balázs)
Omán (Fotó: Buzás Balázs)


A magas sziklafalak mellett futó tengerparti út végén egy hamisítatlan ománi kisvárosba érkezünk, közepén nagy erőddel, mögötte datolyapálma oázissal. Hajózásra itt is van lehetőség, és a táj sokkal lenyűgözőbb, mint a keleti parton. A magas hegyek közé zárt fjordvidék legmagasabb pontja a 2057 méteres al-Harím-hegy, de a táj összes hegye lenyűgöző látványt nyújt. A hajóutak legnagyobb látványossága az itt élő púposdelfinek népes családja. Ezen faj kuriózum, és nem tartozik a delfinlesek gyakran látható fajai közé.

Omán (Fotó: Buzás Balázs)
Omán (Fotó: Buzás Balázs)

Az emírségekbe visszatérve először Ra'sz al-Khaima hatalmas vádijai és egy tájidegen cementbánya mellett haladunk el, majd a sokak számára szinte teljesen ismeretlen Umm al-Qaiwein emírségbe érkezünk. Az alig par tízezres lakosú emírség elsősorban tengerparti üdülőiről nevezetes, de mangrove erdeje az ország egészéből érkező madarászok kedvelt terepe is. Erődöt, régi kikötőt és orosz turistáktól hemzsegő szállodákat találhatunk errefelé. Tovább autózva Sardzsa és Dubaj irányába, a területileg legkisebb emírségbe, Adzsmánba érkezünk, amely lényegében egy tengerparti város. Jelenleg jelentéktelennek tűnik, de bizton állítható, hogy pár évtized múltán Dubaj felhőkarcolói idáig terjeszkednek majd. Utazásunkat Sardzsa város színpompás épületének, az Iszlám Civilizáció Múzeumával (Sharjah Museum of Islamic Civilization) és a közeli halpiac felkeresésével fejezhetjük be.

Umm Al-Quwain (Fotó: Buzás Balázs)
Umm Al-Quwain (Fotó: Buzás Balázs)

Buzás Balázs
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai