hirdetés
hirdetés

"Vályogháznál nem betonozunk"

A Teleki László Alapítvány főbb projektjei a felvidéki Borsiban álló Rákóczi-kastély felújítása, fejlesztése és üzemeltetése, a Népi Építészeti Program szervezése, valamint a határon túli magyar épített örökség megóvására létesült Rómer Flóris-terv lebonyolítása. Mindhárom területen jelentős dolgok történtek 2021-ben, és a várakozások szerint 2022 sem a pihenés éve lesz.

hirdetés

"2021-et még meghatározta a pandémia, ám mivel az év elején elindult az oltás, fokozatosan felszabadultunk a korlátozások alól, így a tavalyi év, összevetve a teljes mértékben a járvány által beárnyékolt 2020-szal jóval könnyebb volt" – mondja Diószegi László.

"Működtünk 2020-ban is, de a mi projektjeinknél, különösen a Rómer Flóris-tervnél nagyon fontos a személyes jelenlét. Ez tavaly már nagyrészt visszatért, kivéve Kárpátalját, mert Ukrajnába továbbra is nagyon nehéz a kijutás, így ott nem mindig tudunk jelen lenni a felújítások lebonyolításánál.”

Az igazgató szerint az online munka nem pótolhatja a jelenlétet, ugyanakkor érdekes és hasznos tapasztalat, hogy az internetes kapcsolattartásnak is megvannak az előnyei. A konferenciákat – a Teleki László Alapítvány éves összejövetelét, a Népi Építészeti Konferenciát és a többit – most már mindig streamelik, és a kattintási számok alapján látszik, hogy erre megvan az igény, sok online résztvevő hallgatta ilyen módon az előadásokat.

Borsi: „Megtörtént a partraszállás”

A felvidéki Borsiban áll II. Rákóczi Ferenc szülőháza. A hányatott sorsú kastélyt 2018-ban kezdte felújítani – nagyrészt magyar kormányzati támogatásból – a Teleki László Alapítvány és Borsi önkormányzata által létrehozott, szlovákiai bejegyzésű nonprofit szervezet. Az átadásra 2021. június 19-én került sor Zuzana Čaputováés Áder János szlovák, illetve magyar köztársasági elnök jelenlétében.

„Borsival kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy júniusban volt a „D” nap, megtörtént a partra szállás: végtelen nagy öröm és büszkeség, hogy sikerült ennyi idő alatt és ilyen minőségben elkészülnünk a munkával, ez ilyen méretű műemléki helyreállításoknál nem mindig jellemző. Ráadásul különösebben nagy konfliktusok sem alakultak ki a kivitelezés közben a különböző felek –tervezők, kivitelezők, az alapítvány –között, ami ilyen volumenű projektnél isteni szerencse –mondja az alapítvány igazgatója. –Ezentúl a köztársági elnökök és megbízónk, a Miniszterelnökség is nagyra értékelte, illetve magam is úgy gondolom, jelentős innovációt mutattunk fel azzal, hogy a helyreállítás folyamata alatt már a működtetésre gondolva olyan fejlesztéseket kezdtünk megvalósítani, amelyek a műemlék-felújítás során nem általánosak.”

A borsi kastély felújítása egyrészt műemlékvédelmi helyreállítási feladat volt, de szinte ugyanilyen mértékben olyan turisztikai attrakciók létrehozása is, amelyek később biztosíthatják a létesítmény legalább nullszaldós üzemeltetését, tudjuk meg Diószegi Lászlótól. Ezért létesült az épületben Rákóczi-kiállítás (melyen majdnem száz szakértő dolgozott, a koncepció és a kivitelezés pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kreatív csapatát dicséri), szabadulószoba, virtuálisvalóság-játék, körpanoráma-vetítő, szálloda és étterem. De vannak további tervek is.

A borsi Rákóczi-kastély
A borsi Rákóczi-kastély

„A kiállítást tavaly neveztük az év kiállítása címre, amelyet végül nem kapott meg, de külön dicsérő oklevélben részesült –mondja az igazgató. – Ez nagy dolog, úgy is mondhatnám, dobogós helyezés,
mert ez a díj az anyaországi múzeumi szakma elismerése, határon túli kiállítások ritkán mérettetnek meg rajta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ülni szeretnénk a babérjainkon. Bízom benne, hogy a 2022-ben az Európai Unió Interreg-pályázatán elnyert pénzből történő fejlesztések – a tematikus játszótér, a teljes terület- és tájrendezés, a kastély melletti tó rehabilitációja, illetve a Kassa megyei önkormányzati pénzből megvalósuló vízitábor – ne feledjük, a Bodrog mellett vagyunk! –tovább növeli a látogatószámot. És vannak további terveink is, ezekhez még keressük a forrást. A kastély melletti vizesárok fölé például fürdőház létesítését tervezzük, így a szállodában megszállók szaunázhatnának, mártózhatnának is. Még hosszabb távon egy kisebb úszómedence kialakítása is elképzelhető – ez reményeink szerint vonzóbbá tehetné a helyszínt télen, a fő turistaszezonon kívül is.

”Ez azért lényeges, mert bár számítottak rá, mégis keserű tapasztalat, hogy míg a Borsi Rákóczi Kastélyközpontnak elkeresztelt létesítményben már közvetlenül nyitás után nagyon sokan ellátogattak Szlovákiából és az anyaországból is, és mind a kiállítás, mind a szálloda és az étterem rentábilisan üzemelt, a nyári turistaszezon végeztével jelentősen apadt az ide látogatók száma. Ebben persze a folyton változó járványügyi szabályozások is szerepet játszottak.

„Borsi sokkal több, mint egy műemléki helyreállítás, komplex kulturális intézmény, amelynek a feladata az épület megmentésén túl a magyar nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása, a Rákóczi-kultusz ápolása, a magyarságtudat erősítése, és persze az, hogy kultúrát vigyen erre a vidékre, amely Szlovákián belül az egyiklegelmaradottabb régiók közé tartozik – mondja Diószegi László. – Egyedülálló projekt, hiszen határon túl valósul meg magyar kormányzati pénzből, ráadásul a Felső-Bodrogközben, ami turisztikai értelemben, és a köztudatban elfoglalt helyét tekintve is fehér folt.” A Rákóczi-kultusz nagy napja március 27., a fejedelem születésnapja. Borsiban is készülnek a jeles eseményre. Zarándokvonat indul Budapestről, a helyszínen mind az ezzel, mind a más módon érkezőket színes program várja, amely nem kis részben a fiatalokra és a gyerekekre fókuszál. „Úgy gondoljuk, a felújított kastélyban már nem a búslakodásé és a visszatekintésé a főszerep, hanem az előretekintésé” – mondja erről Diószegi László, akitől megtudjuk, hogy már zajlik a nyári programok előkészítése is.

Népi Építészeti Program: Megtartani a népi építészeti program értékmegőrző filozófiáját a felújítások során

A Teleki László Alapítvány 2019 óta a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Népi Építészeti Program lebonyolítója. 2021-ben, mondja az alapítvány igazgatója, látványosan kezdtek beérni a korábban elvetett „magok”.

„Elkészült számos munka, amelyeket már be is tudunk mutatni, és a program egyre inkább bekerül a köztudatba is. Folyamatosan növekednek a számaink, a rendelkezésre álló pénz – ez 2021-ben évi 1,5 milliárd forint volt, idén pedig ugyanennyi, rosszabb esetben 1 milliárd lesz – többszörösére érkezik igény. Ez önmagában nem siker, igénylés korábban is sok volt, ami fontos, hogy a felújítások minősége is érezhetően javul. A Népi Építészeti Program elég különleges abban a tekintetben, hogy eltérően sok hasonló programtól, itt nemcsak odaadjuk a pénzt, hanem az előkészítéstől a megvalósításon át az átadásig komoly szakmai ellenőrzést végzünk. Ennek eredménye, hogy a program során meg tudjuk tartani a népi építészeti program értékmegőrzőfilozófiáját. Kiemelten figyelünk arra, hogy a felújítások mind az építőanyagokat, mind a technológiát tekintve autentikusan legyenek. Egyszerűen megfogalmazva: vályogháznál nem betonozunk, mert azzal éppen a lényeg veszne el és emellett műszakilag is ártalmas.

Tájház Parádon
Tájház Parádon

”Hogy a program egyre inkább helyet kap a szakmai és a „laikus” köztudatban, azt jól bizonyítja a pandémia miatt tavaszról őszre halasztott Népi Építészeti Konferencia: erre októberben került sor Závodon, és bár az előadásokat egy pajtában tartották, ahol októberben már kegyetlenül hideg volt, azok végig zsúfolt ház előtt mentek, sokan pedig online követték az eseményt. 2022 első felében megjelenik a Népi Építészeti Program felújításait bemutató első kötet is. Diószegi László szerint ez is növeli a program ismertségét –ahogy a népi program, de a borsi kastély esetében végzett online marketingtevékenységük is.„Fontos tervünk, amely már korábban felmerült, ám tavaly a járvány miatt nem tudtunk előrelépni vele, hogy kiterjesszük a programot határon túlra is. Elsősorban Erdély valódi kincsesbánya: ott a jellegzetes településszerkezet, valamint a sokáig meglévő elszigeteltség miatt komplett falvak, utcaképek maradtak meg. Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy amikor egy ilyen terület találkozik a 21. századi vívmányokkal, nagyon gyorsan képes elveszteni eredeti jellegét. Ott van például Gyimes, ikonikus terület, ahol a szemünk láttára történnek a változások, a faházas utcaképek pillanatok alatt változnak ytong-téglás, neonkék és zöld falú házakból álló településrészekké. Ezt a folyamatot most még talán meg lehetne fogni. Ennek érdekében áprilisban Csíkban szerveznkük egy népi építészeti konferenciát, ahol egyfelől próbálunk minél több információt szerezni a lehetőségekről, másrészt pedig igyekszünk kedvet csinálni a magyar kormánynak a program támogatásához.”

Rómer Flóris-terv: fókuszban továbbra is a középkori egyházi épületek

A határon túli magyar épített örökség megóvására létrejött, a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris-terv ilyen néven 2015 óta működik. A járvány itt éreztette leginkább a hatását, mert a Teleki László Alapítvány mindig ügyel arra –akárcsak a Népi Építészeti Program esetében –, hogy az általa koordinált felújítások szakmai szempontból kifogástalanul történjenek. Ehhez pedig kell a személyes jelenlét.

„Régi tapasztalat, hogy ha egy-egy rekonstrukcióhoz csak a pénzt adják oda, az még a legnagyobb jóindulat mellett is a műemlék tönkretételét okozhatja – mondja Diószegi László. – A Rómer-terven belül 2021 végére 20-25 nagyobb felújítás fejeződött be, most újabb feladatokat is tudunk vállalni, már javában keressük őket. Meg jönnek maguktól is: a program előzményei a 2000-es évek elejére nyúlnak vissza, és sok olyan épület van, amelyet akkor újítottunk fel, most pedig szükség vanrajtuk valamilyen újabb beavatkozásra. A Rómer-terv éves kerete 500 millió forint, ami nagyon kevés, de jól elköltve hatékonyan lehet gazdálkodni vele. Ugyanakkor behatárol: továbbra is kisebb léptékű felújításokban gondolkozunk, elsősorban kisebb, középkori templomokon. Pedig bőven lenne munka például a Vajdaságban is, ám ott a 18-19. században a gazdag települések hatalmas templomokat építettek, ezek helyreállítására a mi forrásaink már nem elegendők.”

 

A határon túli hatóságokkal, mondja Diószegi László, általában korrekt a viszony, mindenképpen sokkal szívélyesebb, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt, ám előfordulnak a magyarok iránti ellenszenv számlájára írható esetek. Ilyen például a felvidéki Hárskút katolikus temploma: ebben a középkori eredetű épületben a Teleki László Alapítvány által felkért szakemberek óriási felfedezést tettek, olyan falfestést találtak, amely jelentőségében a két éve bemutatott viski (Kárpátalja) református temploméval vetekszik. A feltárás mindenképpen kívánatos lenne, de a szlovák műemlékvédelmi hatóság erre nem ad engedélyt arra hivatkozva, hogy meg kell őrizni a falfestést takaró 19. századi kváderdíszítéses vakolatot. Sajnos nem ez az első eset, mondja Diószegi László, hogy a szlovák hivatal az újkori emlékek megőrzését részesíti előnyben a középkori leletek bemutatása helyett.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Figyelem - új mailcímek!

Felhívjuk figyelmüket, hogy email-címeink megváltoztak. Közleményeiket, híreiket, meghívóikat a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  és a  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  email-címekre várjuk. Központi email-címünk: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. .

A korábbi email-címeinkre küldött tartalmak nem jutnak hozzánk. Kérjük, az új email-címekre frissítsék a listáikon a nevünk mellett az adatokat. Köszönjük!

hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk