A hazai turizmus kilátásai
A koronavírus és a turizmus összefüggéseit vizsgálta a Szent István Egyetem kutatója.
Milyen hatással van a koronavírus az idegenforgalomra? Megmentheti-e a belföldi turizmus a hazai ágazatot az összeomlástól? Meg lehet-e találni az egyensúlyt a tömegturizmus és a fenntartható turizmus között? Ezen témák mentén folytattuk a Turizmus Világnapja alkalmából elkezdett beszélgetést Dr. Kovács Gyöngyivel, a Szent István Egyetem munkatársával.
A tömegérzés megszűnt
A vírushelyzet időszaka alatt a turizmusnak teljesen más jellegű problémákkal kellett megküzdenie, mint a COVID előtt. 2019-re a fapados légitársaságoknak és az olcsó szálláshelyeknek köszönhetően az utazás és a világjárás bárki számára elérhető hobbivá vált. Ennek köszönhetően egyre nagyobb tömegek csoportosultak frekventált helyszínekre. Prága, Párizs, Velence, Barcelona és még számos európai város bizonyos időszakokban élvezhetetlen.
Az olcsó repjegyek kispénzű turistákat is vonzanak
A COVID előtti időszakra vonatkozóan valóban megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb gondot az olcsó repülőjegyek és az utazási költségek csökkenése miatt bekövetkező nagy létszámú turistacsoportok elindulása okozta. Ez az úgynevezett túlturizmus jelensége. Sok esetben a túlturizmusból származó bevételek és a tömegek megjelenéséből adódó kellemetlenségek nincsnek egyenes arányban egymással. fogalmaz Dr. Kovács Gyöngyi, a gyöngyösi Károly Róbert Campus Informatikai, Közgazdasági és Módszertani Intézetének adjunktusa.
Most kellene a minőség fele fókuszálni
A kutató szerint a minőség előtérbe helyezésével megtartható lenne az egyensúly – nem feltétlenül kell választani az alacsony ár és a minőség között. Azt gondolom, a turisták közül sokan hajlandóak lennének kicsivel többet fizetni abban az esetben, ha cserébe magasabb színvonalú szolgáltatást kapnának. A szakmában dolgozóknak fontos lenne szem előtt tartani, hogy hiába kedvezőek az árak egy szálláshely vagy étterem tekintetében, ha a vendég nem érzi jól magát, nem fog többé visszatérni oda. A túlkínálattal kapcsolatban egy híres séf úgy nyilatkozott, hogy a piacnak meg kellene tisztulnia. Ha az etikátlan gyakorlatok kikerülnének a rendszerből, úgy az etikus mentalitás alapján üzemeltetett cégek maradnának fent a szűrőn” – magyarázza a szakértő.
Belföld legyen a külföld, de a nyári radikális áremelés sokakat visszariasztott
A járványhelyzet alatt azonban a turizmusnak teljesen más jellegű problémával kell megküzdenie, mint korábban. A szakemberek szerint a legnagyobb feladat az ágazat újraindítása lesz. Ennek egyik módja, ha az utazók a belföldi desztinációkat választják a külföldiek helyett. A statisztikák alapján elmondható, hogy az átlagos 1,2 millió helyett idén 1,4 millió magyar turista jelent meg az idegenforgalomban – tájékoztat a SZIE szakértője. Azonban ennek is megvannak a maga buktatói. Sajnos a hazai vendéglátók közül sokan nem tudtak megválni a nyerészkedő hozzáállástól, a főszezon során kiesett bevételeket radikális áremelésekkel szerették volna pótolni, ami sok esetben a minőség rovására ment.
Szemléletváltásra lenne szükség
Az ágazat szakértői már összeállítottak egy azonnali intézkedésekre vonatkozó javaslat csomagot annak érdekében, hogy a koronavírus alatt válságba került ágazatot újraindítsák. Szükség lenne egy szemléletváltásra a szolgáltatók részéről. Fontos lenne, hogy a turizmust más mentalitással, fenntarthatóságra törekvően, sokkal tisztábban kezdjük el újból felépíteni – mondta el meglátásait Dr. Kovács Gyöngyi.
