Rendkívül sokrétű és szerteágazó az a feladatkör, amit Ön végez. Egyszerre a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője és a Szabad Tér Színházak igazgatója. Hogyan lehet ezt a két feladatkört összeegyeztetni?
Nem egyszerű, de természetesen igyekszem mindenhol helytállni, hiszen – főleg a nyári szezonban – elég sok a feladata mindkét irodának. Azt gondolom, hogy Budapest sok szempontból is gazdag város. A szellemi értékei, a természeti adottságai egyedülállóak, és most már a tartalmi kínálata alapján is egy nagyon dinamikus, huszonnégy órában lüktető turisztikai célpont. Természetesen ebből a szempontból a nyár kiemelkedő jelentőségű, de ez más európai városokra is jellemző. A turisztikai szolgáltatók is ilyenkor pörögnek a legnagyobb fordulaton, és a háttérben rengeteg egyeztetést, szervezési munkát szükséges elvégezni. Csak egy példa: a buszos turisták vagy az üdülőhajókkal érkezők hogyan, milyen útvonalon érkezzenek be a városba. Ez például komoly kihívás, hiszen évente négymillió külföldi érkezik hozzánk.
A kulturális, más néven programturizmus ma már az egész világot behálózza...
Igen, és jelentős szerepe van a Fesztivál- és Turisztikai központnak, hogy Budapest méltó módon legyen jelen. Egyik fő feladatunk a város marketingjének, kommunikációjának nemzetközi színtérre felvezetése és jó pozícióba történő elhelyezése. Az idei év szlogenje „a négy évszak fővárosa”, hiszen Budapest a tavaszi, a nyári, az őszi és a téli fesztiválokkal az év minden időszakában teljes értékű turisztikai élményt nyújt. Nagyon széles vendégkört képes lekötni a város, hiszen a gyógyturizmustól és gyógyfürdőktől a koncertekig, a tradicionális városnézésektől, sporteseményektől a romkocsmákig és szabadulószobákig sok mindent kínál, és minden korosztály megtalálja a neki legmegfelelőbb kikapcsolódási formát. Fontos, hogy megfelelő minőséggel, megfelelő tartalommal tudjuk elégedetté tenni az idelátogatót. Egyrészt, hogy minél hosszabb időt töltsön el itt, másrészt vigye el a jó hírét a városnak, és egyszer vissza is jöjjön majd. Komoly szerepet kapnak a turisztikai vállalkozások ebben a folyamatban, hiszen az általuk létrehozott kínálattal, eseményekkel irányítják a főváros felé a nemzetközi figyelmet.
Egyre népszerűbb a külföldiek körében a Budapest-kártya...
Számomra a Budapest-kártya maga a főváros. Egy olyan kulcs, aminek megvásárlásával a vendég egy élménycsomagot tud saját maga számára összeállítani. Egy brand, ami Budapest értékeinek, szellemi termékeinek és látványosságainak, sőt, extremitásainak gyűjtőhelye. A kártya mögött áll a Fesztivál és Turisztikai központ által létrehozott és működtetett rendszer. Az irodáink, info-pontjaink megtalálhatóak a Sütő utcában, a Műjégpályánál és a város több pontján, valamint a repülőtéri terminálok érkezési oldalán.
A Budapesti Nyári Fesztivál két színházában alapvetően más koncepció szerint épül fel a repertoár. Ez nem csoda, hiszen a Városmajori Színpad sem túl kicsi, a margitszigeti viszont háromszor akkora. A turizmusra épülő kulturális kínálat elsősorban ez utóbbi színházra épül.
Pontosan. A főváros nyári fesztiválja alapvetően két nyári színház köré csoportosul, ebből az egyik egy különleges kulturális attrakció: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Számos aranykort megért helyszín, és mindenképpen a várost emblematizálja a nyári szezonban, hiszen a környező országokban nem tudok olyan belvárosi nagy nyári színházról, ami ehhez lenne mérhető. Próbáljuk ezt megfelelően a helyén kezelni és a turisztikai szolgáltatásokat is ehhez igazítani. Vízi úton, a Dunán is megközelíthető, akár Bécsből is lehet ideérkezni nemzetközi hajójárattal és ki lehet kötni a szabadtéri színpad saját kikötőjében. Két éven keresztül tartott egy nagyberuházás, amelynek keretében a színház építészetileg és technikailag is teljesen megújult, beleértve a 103 éves víztornyot is. Nyáron az emberek világszerte szeretnek a kőszínházak falain kívül is különleges kulturális élményekben részesülni, és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad egy olyan úti cél szerepét kívánja betölteni, hogy sokan csak és kifejezetten ezért érkezzenek Budapestre. Emellett nemcsak az előadásokra invitáljuk a látogatókat, hanem itt található a Visual Art galéria, a Víztorony-kilátó, a Jazzi-koncertek udvar, ahol idén négy koncertet is rendezünk és a Szent Margit kolostor romjai, ahol gyerekprogramok zajlanak. Az „Aludjon Budapesten színházjeggyel” akció a Grand és Thermal hotelekkel történő együttműködésünk eredménye, és nagyon sikeres. Mivel itt már a wellness is bekapcsolódik, így ebben a kompakt szolgáltatási csomagban a tartalom, a szórakozás és a kikapcsolódás együtt megtalálható.
Az idei év bővelkedik az évfordulókban. A hétvégén ennek kapcsán az Ön egyik régi álma valósult meg.
A Goldmark Károly-évforduló keretében az évtizedekig nem játszott Sába királynője került bemutatásra Káel Csaba rendezésében. Számomra ez egy örömünnep volt, hiszen az előadással egy évtizedek óta dédelgetett álmom vált valóra. A Catulli Carmina még nem volt látható a Margitszigeten, talán Magyarországon sem. A Szegedi Kortárs Balett lép fel a következő hétvégén háromszáz tagú kórussal, nagyzenekarral, szólistákkal. Ezek az előadások jól mutatják, hogy a Margitsziget a grandiózus bemutatók, a szuperprodukciók helyszíne. Hogy még egy kicsit az évfordulóknál maradjunk, Edit Piaf és Sinatra születésének századik évfordulójához is kapcsolódik egy-egy produkciónk. Nagy várakozás övezi Puccini Tosca című operáját, ami olasz nyelven csendül fel majd. Két éjszakai előadásunk is lesz. Az egyik kizárólag felnőtteknek, Ooh La la címmel a párizsi revük világát mutatja be színpompás fényekkel, lépcsőkkel, gyönyörű lányokkal, kiváló artistákkal és egy sármos műsorvezetővel, Kolovratnik Krisztiánnal. A másik főleg a látvány miatt kezdődik későn, hiszen sötét szükséges ahhoz, hogy a meseszerű vetített világ érvényesüljön: ez a Marco Polo kalandjai. Kína felfedezésének története, egy gyönyörű táncjáték akrobatikus showelemekkel. Ezt az előadást Amerikában már százhúszezren látták és tőlünk egyenesen Milánóba indul a világkiállításra. És hogy el ne felejtsem, augusztus huszadikán mi is ünnepelünk. Idén a kis virtuózokat hívtuk meg, ezeket a kis szupertehetséges gyerekeket, a karmester Bolyki Zoltán lesz. Az idegenforgalom szempontjából a Margitszigetet szoktuk elsősorban emlegetni, de ne feledkezzünk meg a Városmajori Szabadtéri Színpadról sem... Több mint hatvan előadásunk van idén nyáron itt is. Elsősorban magyar nyelvű, prózai vagy zenés színházi darabok, tánc, operett is helyet kap, emellett nagyon sok könnyűzenei hangverseny.
Mennyire befolyásolja a Margitszigeten a darabválasztást a színház nagy méretei és az a tény, hogy 2013 óta egy sokkal korszerűbb színpadtechnika áll rendelkezésre?
A szabadtéri színpad teljesen más, mint a kőszínház. Egy önálló műfajról van szó. Itt másképp kell színpadra állítani ugyanazt a darabot, beépül az előadásba a környezet, a fák, a különleges világítás, más gesztusokat kell használni, másképp kell játszani vagy énekelni a színészeknek. A felújítás előtt kisebb volt a színpad, nem volt megfelelő technikai háttér és kiszolgáló helyiségek ahhoz, hogy a sokszor 4-500 fős kiszolgáló stábot el tudjuk helyezni, ezért a darabok kiválasztásánál kompromisszumokat kellett kötni. A mostani előadások már teljes pompájukban tudnak színpadra kerülni. Nincs még egy hely Magyarországon, ahol ilyen körülmények között ilyen pompás akusztikával tudnának ezek a monumentális alkotások megszólalni és érvényesülni, ráadásul egy 2700 fős, elegáns és szuperkényelmes nézőtér előtt, felújított, tiszta környezetben.
Mennyire gondol ma másképpen egy előadásra menedzserként, mint annak idején balettművészként?
Sok dologban változott a látásmódom, néhányban viszont ugyanaz maradt. Komoly muníciót kaptam a balettművészként eltöltött időm alatt. Hiszen az, hogy az ember egy szerepet elsajátítson vagy egy társulaton belül az egzisztenciális vagy a hierarchikus sorrendben helyet követeljen magának, nagy fegyelemmel járó dolog. Azt gondolom, hogy ezt ide is átmentettem ebbe az életformába. Eléggé szigorú vagyok magammal. Az is tény, hogy ezen az új területen rengeteget tanultam, kifejlődött bennem a rendszerben való gondolkodás. Fokozatosan történtek ezek a változások, és az élet mindig elém hozta a lehetőségeket. A Fesztivál- és Turisztikai központ vezetése egy olyan összetett feladat, amiben egyszerre és egyenlő súllyal kap helyet a kultúra és turizmus, tehát a termék létrehozása és eladása, valamint kilépés az ország határain túlra. Közel hatvan emberrel dolgozom itt, és még húsz fővel a másik irodában. Az a dolgom, hogy Budapestet, amit én is imádok, hogyan tudom még inkább kívánatosabbá tenni, a város fantasztikus adottságait megmutatni. Az ötletekért sokszor csak le kell hajolni, jól kell tudni becsomagolni és átadni, mint egy ajándékot. Na és persze meg kell találni, hogy kinek adja át az ember. Az, hogy valaki a kultúra népszerűsítésében feladatot vállaljon, mindenképpen egy küldetés, és ez számomra évtizedek óta létezik. Menedzserként és a művészeti ágak diplomatájaként próbálok olyan produktumokat létrehozni, amely mind a fogyasztó, mind a szolgáltató számára értéket képvisel.