hirdetés
hirdetés

Még nincs minden veszve!

Egyelőre nem sikerült a hazai LIMES helyszínek UNESCO listára kerülése, de 1 év múlva felkerülhet - állítja Karsai Árpád, a Magyar Limes Szövetség elnökségi tagja, a turisztikai koncepció vezető tervezője.

hirdetés

"Németország, Ausztria, Szlovákia és hazánk 2018 januárjában nevezett a Római Birodalom határai sorozat-jelölés e 4 országba eső emlékei világörökségi nevezésére. A nevezést Magyarország koordinálta Dr Visy Zsolt professzor miniszteri biztos vezetésével. A nevezés 98 helyszínt foglalt magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érintve, a részhelyszínekkel együtt 175 helyszínnel. Magyarországon 65 világörökségi helyszínnel. Szlovákia kettővel érdekelt. A nevezésekről július 5-7-én Bakuban szavazással döntött az UNESCO Világörökségi Bizottsága.

Magyarország (4 országos) nevezését a plenáris ülésen nem tárgyalták. Az ICOMOS nem utasította el, de át kell dolgozni, ahhoz, hogy egy év múlva elfogadják. Azért nincs nagy baj. Az emlékek a helyükön vannak, a helyszínek megközelíthetők. Sőt számos helyszín élményszerű bemutathatóságára több település támogatást nyert a kormányzat által meghirdetett pályázatok alapján. A helyszíneknek az emberiség egyetemes értékeinek listájára (UNESCO) kerülésétől teljesen független azok turisztikai hasznosítása.

Az UNESCO várományosi listáján lévő helyszínek hasznosítására egy civil szövetség elképzeléseket alakított ki. A Duna-LIMES turizmus üzleti koncepciója ( Magyar Limes Szövetség ) 2017-ben elkészült, s erre alapozva a Kormány fejlesztéseket indított egyebek között Komáromban és Dunaújvárosban. Kölkeden, Nyergesújfalun nemsokára már a kivitelezés kezdődik, Verőcén, Óbudán és Nagytétényben még az előkészítés, közbeszerzési eljárás hátra van. Amikorra várhatóan 2020 nyarán sikerül a listára kerülés, az új létesítmények ( a római élményt kínáló fejlesztések) is a kivitelezési szakban lesznek, a építkezés és a világörökségi cím „utolérik” egymást. Izgalmas, élményadó, a mai kor kiállítási követelményeit hozó, korszerű IT-vel (kiterjeszett valóság stb.) felfegyverkezett, izgalmas (és valós) sztorikra épülő élő történelem lesz az épülő régészeti parkokban, kikötőerődökben.

A Római Birodalom határainak egyes részei már korábban Unesco listára kerültek (Anglia, Skócia, Németország ). Ezek már „turisztikai termékek”: szolgáltatások, programok mérhető látogatószámmal, bevételekkel.

A leendő és előbb-utóbb remélt világörökségi cím természetesen nem feltétele a turisztikai vonzás elérésének, hisz például az osztrák Petronell településen lévő Carnuntum római emlékét is évi 200.000 látogató keresi fel (Belépőjegy 10 euro), pedig nincs rajta az Unesco listáján. Kétségkívül az UNESCO cím „dobhat” a keresleten, sok turista , szeret „kipipálni” bakancslistáján újabb és újabb Unesco helyszíneket, de a világturizmus attrakcióinak 99%-a nem függ össze a listára kerüléssel, hanem a vonzerő képességének egyéb komponensein nyugszik ( a vonzerő különlegessége, megközelíthetősége, marketing stb.)

Május 20-án az Unesco Világörökség Bizottsága Icomos jelentésében (WHC/19/43.COM/8B) nevezésünk „Elfogadásra javasolt” státuszban volt. Azonban a hajógyári sziget kiemelése a nevezésből egyelőre lehetetlenné tette az elfogadást" - írja Karsai Árpád, a Magyar Limes Szövetség elnökségi tagjaként.

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai