hirdetés
hirdetés

Ruszinkó Ádám a TDM-szervezetek fontos teendőiről

A parádfürdői Erzsébet Park Hotelben tartott XII. Országos TDM Konferencián dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár többek között a hazai turizmus számait ismertette, és a TDM-szervezetekkel kapcsolatos lényeges tennivalókról is beszámolt.

hirdetés

Ruszinkó Ádám előadásának kezdetén a TDM konferencián jelenlévőknek elmondta, hogy ő éppen a költségvetés tervezésének időszakába csöppent bele, ami nem egy egyszerű helyzet: „Amikor megláttuk a költségvetésben eredetileg betervezett számot, nem voltunk boldogok. Természetesen küzdünk azért, hogy mind a turisztikai célelőirányzat, mind az adózás rendszere – ami elsősorban a SZÉP-kártya adóterhét illeti –, és az európai uniós források rendszere tekintetében a turisztikai szakma a lehető legjobban járjon” – fejtette ki.

Munkahelyteremtés szempontjából is fontos a turizmus

A helyettes államtitkár elmondta, hogy újra „feltámasztották” a turizmus szatellit számlát, amely az idegenforgalmi szektor egy relatív bonyolult, szofisztikált módszertani összegzése.

A 2008-2009-es eredményekből kiderült, hogy a turizmusra jellemző ágazatok – mint például a szállásadás és a vendéglátás – kibocsátásának aránya a nemzetgazdaságon belül 5,7%, a turizmus közvetlen és közvetett GDP-részesedése pedig 9%. A turizmusban jellemző ágazatokban foglalkoztatottak száma akkor 318 ezer fő volt, ez azonban mára 350 ezer fő környékén jár, sőt, nyáron akár az 500.000-et is megközelítheti.



Ruszinkó Ádám külön kiemelte a teljes foglalkoztatási hatást, amely – multiplikátor hatással – 11,3%. Ennek fényében azt gondolhatnánk, hogy a szakma nem túl termelékeny, ha 11,3%-nyi munkavállaló termeli ki a magyar nemzetgazdaság 9%-os teljesítményét. A helyettes államtitkár azonban ezt másik irányból közelíti meg: az idegenforgalomban nem csupán csúcsszakértők vesznek részt, hanem sok kisvállalkozás, illetve számos olyan munkavállaló – takarítók, biztonsági emberek, úszómesterek, kertészek stb. –, akik egyébként nem vagy nehezen találnának a versenyszférában elhelyezkedési lehetőséget. Ők kvalifikációjuk alapján a munkaerőpiac alján helyezkednek el, de még piaci alapon tudnak dolgozni. Így a turisztikai szektornak a munkahelyteremtés szempontjából rendkívül pozitív szerepe van.

A SZÉP-kártyáról

Ruszinkó Ádám a SZÉP-kártya eredményeiről is beszámolt: ma már több mint egymillió embernek van SZÉP-kártyája, és örömteli hír, hogy mind a költés, mind a feltöltés növekszik, magyarul a további forgalomnövekedésnek van még tartaléka. 2014. október 31-én 58.102 elfogadóhelyi és 24.371 munkáltatói szerződés volt érvényben, és 1.032.947 kártyabirtokos volt.

Ide vágó aktuális hír, hogy a kezdeti riadalomhoz képest – jelen állás szerint – a lehető legjobban jött ki a szakma az adóterhek változását tekintve. A 35,7%-os adótehernél ugyanis húztak egy 200.000 forintos limitet, ami afelett van – a maximálisan adható 450.000 forintos cafeteria-értékig –, az már 51,17%-kal adózik, kivéve a SZÉP-kártyát: annak adóterhe ugyanis marad 35,7%.

Legfontosabb küldőpiacaink

Az idei adatokat tekintve a legnagyobb küldőpiac még mindig Németország, bár a számukban történt némi visszaesés, azonban ez nem katasztrófa, hiszen éppen elég jól bővül számos más piac. A második helyen Ausztria áll, a harmadikon pedig Oroszország – itt természetesen nagyobb potenciál van a lakosság számát figyelembe véve, nem beszélve arról, hogy a növekedés mértéke is jóval magasabb az osztrákénál, még ha a dinamikájában csökkenés is tapasztalható. A holland küldőpiacon egy jóval nagyobb visszaesés történt, aminek egyelőre analizálják az okát – talán a kedvezőtlen időjárás is hozzájárulhatott ehhez.



Ruszinkó Ádám elmondta, hogy nemrég vettek részt Kína legnagyobb turisztikai szakkiállításán és vásárán, a China International Travel Marketen, ahol jó kapcsolatokat alakítottak ki a helyi turisztikai szakma vezetőivel. Ez azért is fontos, mert Kína tavaly lett a világ legnagyobb küldőpiaca, megelőzve Németországot és Angliát. Németországban körülbelül 80 millióan, míg Angliában 60 millióan laknak, Kínában viszont 1 milliárd 300 millió embernél is többen, így már egy kicsi gazdasági növekedés rögtön egy óriási küldőpiacot eredményez, ezért nekünk is figyelni kell erre. A kínai miniszterelnök még tavaly javasolta, hogy egy-egy ország képviselje a Baltikumtól a Balkánig tartó régiót, vagyis a közép- és kelet-európai országokat, ezen belül Magyarország képviseli a turizmust. Ruszinkó Ádám hozzátette, hogy a kínai vásáron a közép-kelet-európai régióról tartottak előadást, majd egy sajtótájékoztató keretében öt másik országgal együtt Magyarországról is, illetve turisztikai vezetőkkel tárgyaltak. Évente egyelőre 75-80.000 fő körül alakul a kínai vendégek száma, és általában 2 vendégéjszakát töltenek nálunk. Ennek növekedéséhez természetesen számos kérdést meg kell még oldani, többek között a légijárat és a vízum kérdését.

A TDM-szervezetekről

Ruszinkó Ádám elmondta, hogy a TDM-szervezetek az előző nemzeti fejlesztési terv hétéves ciklusa során, vagyis 2007-2013 között 109 projektre 5,41 milliárd forint támogatást nyertek, van olyan szervezet, amely több projektet is megnyert.

A 2010-es és a 2011-es adatokat összevetve elmondható, hogy a TDM-ekben résztvevő önkormányzatok száma nőtt (2010-ben 129, míg 2011-ben 194 volt), a vállalkozások száma szintén emelkedik (2010-ben 1711, míg 2011-ben 2339 volt), illetve az IFA-bevétel is bővült (4,4 milliárd forintról 5,3 milliárd forintra).

A TDM-tag települések IFA-bevételének aránya körülbelül 46%, Budapest nélkül viszont ez a 70%-ot közelíti. A helyettes államtitkárt meglepte az, hogy az egyes célokra milyen arányban fordítják a turisztikai kiadásokat az önkormányzatok. „A TDM-szervezeteket marketingprofilú szervezetekként szoktuk definiálni, ehhez képest a turisztikai célú kiadások mintegy 79%-a irányult fejlesztésre, melybe beletartozik az attrakciófejlesztés és –működtetés, a zöldfelületek, díszvilágítás és kerékpárút bővítése, illetve a vonzerők környezetének – utak, parkolók, járdák – fejlesztése. Tavaly a kiadások mindössze 15,13%-át tették ki a marketingcélú költségek, ráadásul ennek a 15%-nak a háromnegyedét fordították rendezvényekre, vagyis a külső kommunikációra szerény része ment el a rendelkezésre álló forrásnak. Amikor vendégeket akarunk a desztinációnkba vonzani, azt ennél tudatosabban kell tenni” – fejtette ki Ruszinkó Ádám. Hozzátette, hogy véleménye szerint a fejlesztésre és a marketingre fordított költségek arányát meg kellene fordítani, ugyanúgy, mint a marketingen belül a rendezvényekre és a külső kommunikációra – promócióra és direkt marketing eszközökre – szánt kiadások arányát.

A TDM-rendszer fejlesztésének fontosabb feladatai

Az idegenforgalmi adóbevételt kiegészítő költségvetési hozzájárulás turisztikai célú felhasználásának kapcsán Ruszinkó Ádám elmondta, hogy ügyelni fognak arra, hogy ezeket a forrásokat valóban idegenforgalmi célokra használják fel az önkormányzatok és TDM-ek, így némileg csökkenni fog a mozgásterük.

A költségvetési törvény II. mellékletében a turisztikai kiadások közé tartoznak az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztések; a helyi, ill. térségi TDM-szervezetek működésére és fejlesztésére történő forrásátadás; a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos marketingkiadások (például kutatás, promóció, oktatás); a turisztikai vonzerővel bíró rendezvények és garantált programokkal kapcsolatos költségek; a műemlékek turisztikai célú felújítása; illetve a turizmus által érintett területek és a turisztikai vonzerők, szolgáltatóhelyek környezetében infrastrukturális és városképi elemek létesítése, karbantartása, fenntartása.

A GINOP-pal, illetve a VEKOP-pal kapcsolatos intézkedések egyik fő szegmense a vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése. Ez magában foglalja a TDM-szervezeti szintek további kiépítésének ösztönzését, illetve a már meglévő, regisztrált TDM-szervezetek által kidolgozott stratégián alapuló, ütemezett, részletes szakmai program megvalósítását.

Ezen kívül a regisztráció feltételeinek felülvizsgálata is fontos szerepet kap, vagyis a szakmai – személyi, szervezeti – követelmények áttekintése a térségi és helyi szervezeti szinteknél, valamint a regisztrált szervezetek működésének évenkénti értékelése. Ennek szellemében a TDM-eknek is érdemes rendszeresen felülvizsgálniuk önmagukat, és feltenni a kérdést, hogy jó úton haladnak-e.

Nem lehet a végtelenségig támogatásból működni

Ruszinkó Ádám szerint hosszú távon a TDM-szervezetek működését kell szabályozni, még hosszabb távon pedig előfordulhat, hogy egy turizmustörvénybe fog torkollni ez az egész folyamat.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a végtelenségig nem működhet az, hogy állami és európai források támogassák a TDM-szervezetek működését. Az alapkoncepció szerint ugyanis az induláshoz kell adni egy kezdő lökést, majd csökkennie kell a források jelentőségének. Ez után pedig a finanszírozását egyre inkább át kell vennie az üzleti szektornak, illetve – saját növekvő idegenforgalmi és egyéb adóbevételeiből – a helyi önkormányzatnak.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai