Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere nyitóbeszédében hangsúlyozta, a város történelmi múltjával, a vizuális élményekből is építkező, igényes kulturális kínálatával várja a látogatókat.
F. Szegő Krisztina, a Székesfehérvári Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában a helyi TDM munkáját, az elmúlt öt év során produkált eredményeket ismertette. Ez idő alatt sikerült megduplázni a vendégéjszakák számát, az idegenforgalmi adóbevétel is megsokszorozódott. A sok pozitívum mellett elhangzott, hogy sajnos még mindig rövid tartózkodási idővel és alacsony költéssel bírnak a város látogatói. A megszépült belváros, nagy sikerű kulturális, zenei, gasztronómiai, sport tematikájú rendezvények tovább növelték a vendégszámot, a szálláshely-kapacitás azonban továbbra sem elegendő. A termékfejlesztés, az egyes attrakciók fizikai összekötése jelenti a jövő kihívásait.
A helyi TDM-ek és a regionális marketingszervezet fő kapcsolódási pontjairól Lencsés Tamara, a Magyar Turisztikai Ügynökség Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője beszélt. Székesfehérvár 22%-os bővüléssel a régió turizmusában a legintenzívebb növekedést érte el tavaly. A hatékony munkában meghatározó tényező az önkormányzat turizmus iránti elkötelezettsége. A régión belül azonban az attrakciók egymástól viszonylag távol, gócszerűen helyezkednek el, ezért fontos kérdés, hogy miként kössék össze a látnivalókat. A kiemelt városokban zajló infrastrukturális beruházások, újszerű megoldások ellenére a vendégszám a Közép-Dunántúlon nem nagyon változik. Az RMI, a térségi TDM és a helyi TDM rendszerszinten még nem kapcsolhatók össze, de a törekvés megvan rá.
Hatékony érdekérvényesítő-képesség és topmenedzserek
Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke előadásában a hazai turizmus állami irányításának átalakulását tekintve optimistán tekint a jövő felé. Elmondta: az új vezetés, a Magyar Turisztikai Ügynökség nyitott a párbeszédre. A változás elhozhatja a jobb, hatékonyabb érdekérvényesítő-képességet. A központi szabályozás kiépítése nélkül nem működhet a magyar turisztikai rendszer. A gyulai konferencia óta megállapítható, hogy intenzívebbé vált a párbeszéd a tagok között, nőtt a taglétszám, ez arra enged következtetni, hogy a szervezetek egyre tudatosabbakká válnak. Mindenki érdeke, hogy a TDM-eket topmenedzserek vezessék, ezért is hívták életre az új menedzserképzést, mely curriculumát az oktatási intézmények megvitatták, és megindult a képzés akkreditációjának előkészítése. Az MTDMSZ céljai között van a közös, szövetségi szintű irányítás, koordináció. A lobbitevékenységet számadatokkal lehet alátámasztani, ezért rendkívül fontos a mérhetőség. Az egyes szervezetek által elért eredmények számszerűsítése az érvelést könnyítheti meg, ezen is dolgozik a szövetség. Tapasztalataik szerint alapjaiban gyenge a hazai hálózat, szórványos törekvések figyelhetők meg, több tízéves lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest. Összefogással, modernizációval, monitoringgal, jógyarkolatok követésével azonban tíz éven belül jelentős eredmények érhetők el a hazai turizmusban.
Ötvenöt TDM pályázott eddig
2016 januárjától pályázhatnak az érintettek a GINOP-1.3.4-15 számú, Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése című felhívásra a versenyképesség növelése céljából. Nagy Nikoletta, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP-projektmenedzsere prezentációjában a pályázatok eddigi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.
A kilencvennégy, hazánkban működő turisztikai szervezet közül eddig ötvenöt kérelmet nyújtottak be. Az első beadási határnapra 37, a másodikra 18 db pályázat érkezett, három pályázó pedig visszalépett, a harmadik határnap május 31. A felhívás egészen addig lesz nyitva, míg a keretösszeg ki nem merül. A rendelkezésre álló keretösszeg 2 milliárd forint, az eddig beérkezett pályázatok forrásigénye 1,756 milliárd forint (cikkünk megjelenésekor az összes forrásigény már több mint 1,9 milliárd forint – a szerk.). A technikai háttér változott, 2014-től a FAIR és az EPTK felületeken keresztül lehet leadni a pályázati anyagokat. Az informatikai rendszer és monitoring modul fejlesztése folyamatosan zajlik.
Jelenleg – május végéig – az első körös támogatások tisztázása van folyamatban. Ezt követően a döntéselőkészítő ülést rendezik meg június folyamán, végleges döntés júliusban várható. A második körös pályázatok a hiánypótlási fázisban vannak. A felhívást a szövetség részéről érkezett javaslatok alapján módosították. Fontos figyelembe venni a pályázóknak, hogy az EPTK rendszeren keresztül a pályázatot egyetlen fájlként töltsék fel. Sok félreértés szorult kezelésre az utóbbi időszakban, előfordult hibás kitöltés és hiányos leadás is. A pályázatkezelő arra kéri a szervezeteket, hogy jóval a beadási határnap előtt küldjék be esetleges kérdéseiket.
A konferencia további részében Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője Budapest készülő turisztikai stratégiájáról tartott előadást. A BFTK elindította a stratégiaalkotás folyamatát, ami időközben változhat. A hatékonysághoz tudatosítani kell mindenkiben, hogy a turizmus milyen gazdasági előnyökkel jár, ez számszerűen és észérvekkel alátámasztva később a rendeletalkotáshoz is jó alapul szolgál. A kereslet egyre igényesebb, a főváros turisztikailag frekventált részének befogadóképessége korlátozott, így érdemes a turizmust kiterjeszteni a főváros egész területére és a magyar vidékre is. A BFTK által elkészített koncepciót a Fővárosi Turisztikai Kerekasztalnak benyújtották, és a központ szeretné a Fővárosi Közgyűlésnek is előterjeszteni. A konferencia résztvevői hallhattak a Budapest Cardról, valamint a próbaidőszakát élő Belföldi Budapest Card szolgáltatásairól. Az utóbbi kártya a magyar turisták igényeire szabottan, a magyar vendégek fővárosba csábítására szolgál. A kártya értékesítését vidéki viszonteladókra is kiterjesztenék, ezek lehetnek TDM-ek is.
Az innovatív TDM lehet a turizmus jövője
A kérdéskörrel Máhr Tivadar, Sárvár alpolgármestere foglalkozott prezentációjában. A magyar turisztikai kutatások eddig kevésbé foglakoztak az innováció és turizmus összefüggéseivel. Fontos a szervezetek működésének megújulási képessége, a sharing economy és az IT korában erre a területre is kiemelt figyelmet kell fordítani. Januárban kiküldtek egy innovációt vizsgáló kérdőívet a szervezetekhez, melynek eredményeit a szövetség hasznosíthatja. Az eddig beérkezett kitöltött kérdőívekből az látszik, hogy a turisztikai szervezeteknek átlagosan tíz hónapra van szükségük egy-egy nagyobb újítás bevezetéséhez. A kutatás célja egy országos adatbázis létrehozása, a hazai TDM-ek klaszterekbe sorolása, a sikeresek kiemelése, a sikertelenek segítése, a jó működés „titkos receptjének” megtalálása.
Együttműködnek a társszövetségek
A nap egyik meghatározó programja a pódiumbeszélgetés volt, melyen Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi igazgatója, dr. Szalók Csilla, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke, Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, valamint Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke vett részt.
Semsei Sándor moderálásával a beszélgetés sok területet, több problémakört érintett. A jelenlévők abban alapvetően egyetértettek, hogy a magyar turizmus megújítása érdekében elindult egy olyan folyamat a társ-szakmai szervezetek között, mely az összefogást szorgalmazza. A vetélkedés helyét egyre inkább átveszi a partnerség kialakítása. A szövetségek más-más aspektusból ugyan, de mindannyian kapcsolódnak egymás munkájához. Az utazási irodák például a helyi TDM-ek csomagajánlatait értékesíthetik, a falusi turizmus létkérdése az együttműködés a helyi, térségi szervezetekkel. A Magyar Turisztikai Ügynökség a régiós marketingszervezeteken keresztül segítheti a legkisebbeket. Lényeges lenne a kompetenciák, hatás- és feladatkörök egyértelmű elkülönítése. A brandépítés, a megfelelő jogszabályi háttér, a best practice szintén felmerült a beszélgetés során.
Szekcióülések
A szakmai program szekcióülésekkel zárult. A kötetlen eszmecserék párhuzamosan zajlottak külön a helyi, kiemelt helyi, valamint térségi szervezetek számára. A térségi egységek működtetésének szépségeit és nehézségeit Magyarics Gábor, a Duna-Gerecse Kft. képviselője, az MTDMSZ alelnöke moderálásában beszélhették át az érdeklődők. A tagok azzal a javaslattal éltek a szövetség felé, hogy az térségekre fókuszált coaching szolgáltatást vezessen be, a frissen indult, újraszerveződött szervezeteknek ugyanis segítségre van szükségük. Sok területen a térségi és helyi TDM-ek párhuzamos tevékenységeket végeznek, néhány esetben eltérő érdekek és célok mentén dolgoznak. Komoly problémát okoz, hogy még mindig nincs megfelelően szegmentálva a tevékenységek hatásköre, átfedések vannak. Szabályozó rendszer és egy komoly turizmustörvény szükséges.
Sok információval szolgált a TDM Agora
A konferencia másnapján hagyományteremtő céllal rendezték meg a „TDM Agorát”, melynek során négy kerekasztalnál, négy különböző témában bővíthették ismereteiket a szakemberek. Magyarics Gábor összefoglalójában elmondta, hogy száz százalékosan talán soha nem valósítható meg egy turisztikai szervezet önfenntartása, fontos, hogy az több lábon álljon. Csakis az önkormányzattal szinergiában lehet eredményesen tevékenykedni.
Holczer Ágnes, a HONifo ügyvezetője és Probáld Ákos, a KSH nyugalmazott főosztályvezetője a TKM mutató témakörében hangsúlyozta, mindenkinek érdeke, hogy tisztában legyen a teljesítményével, ezt számszerűsítve könnyebb követni. A bevált online marketing megoldásokról Szigetvári József, a Szállás.hu Kft. ügyvezető igazgatója és Mákos Szabolcs, a One-Online Kft. vezetője adtak tippeket. A szövetség elnöke innováció és termékfejlesztés témakörben állt a tagság rendelkezésére az egyediség, az élmény, az új technológiai megoldások és a nemzetközi trendekhez igazított termékek köré épített beszélgetés alatt.
