hirdetés
hirdetés

A kérdés eldőlt: fizetnek a futók, kevesebb verseny lesz

Nemrég rukkolt elő Csomós Miklós főpolgármester helyettes a fővárosi tulajdonú közterületeken megrendezésre kerülő futó sportesemények szabályozására vonatkozó előterjesztését, melyben az eddig hatályos 2004-es szabályozással ellentétben csökkentené a turisztikai szempontból érdekes események számát a közterület használatáért kirótt fizetési kötelezettség mellett.

hirdetés

Hogy szó ne érje a ház elejét, Csomós mindjárt azzal kezdi előterjesztésében, hogy a „Fővárosi Önkormányzat hagnsúlyos feladatának tekinti a sport támogatását” - hivatkozva a sportról szóló 35/2005-ös fővárosi rendeletre. Majd később kifejti: „(...) Csökennteni kívánjuk a közterületi futó sportesemények számát.” Tennék ezt a „forgalom zavartalanságának és korlátozottságoktól való mentességének biztosítása érdekében.” A tervezet vitáján Tarlós István főpolgármester ki is fejezte amiatti mélységes aggodalmát, hogy „az emberek délben nem tudnak hazamenni ebédelni, mert minden út le van zárva”, majd kicsivel később kétségbe vonta az események össztársadalmi értékét. Végül megbékélt az „aszfalton rohangálás” tényével hozzátéve, hogy gyerekkorában a futóversenyek a pályán voltak, nem pedig a belvárosban.  

6+9

A szerdán elfogadott rendelet alapján összesen 6 I., 9 II. és egyéb kategóriás sportesemény (futás, bringázás, görkorizás) kerülhet lebonyolításra a főváros kezelésében lévő utakon, ha az esemény bekerült az éves naptártervbe. A kategóriákba sorolás az igénybe venni kívánt fővárosi tulajdonú főútvonalak mennyiségétől és lezárás időtartamától függnek. Az I. kategóriába több mint két főútvonal és több mint félórányi lezárás a belépő; a II-es ennél kisebb számokkal operál, míg az egyéb forgalomkorlátozással nem jár. Csak hétvégén, szombat délután 3-tól vasárnap délután 3-ig lehet futni, de adott hétvégén csak egy esemény lehet a fővárosban.

Mindenki fizet

Az események megszervezéséhez, ahogy eddig is, ezentúl is pályázni kell. Az engedélyezett

A vasárnapi ebéd miatt nem csupán Tarlós István aggódott abban a városban, ahol más régiós nagyvárosokkal ellentétben a várost átszelő folyóhoz a rakpartokon „null-huszonnégyben” dübörgő autóforgalomnak van a legtöbb köze, hanem pár évvel korábban az MSZP-s Horváth Gyula is. Csepel alpolgármestere, a főváros Városfejlesztési és városképvédelmi bizottságának volt alelnöke nem kívánt hozzájárulni a I. kategóriás futóversenyek megrendezéséhez 2008-ban. Ő nem csak az ebéd lekésése miatt szorongott, hanem hogy valaki egy futás miatti lezárásnak köszönhetően nem ér be a kórházba a beteg édasanyjához, aki addig pont meghal. De azokat is féltette, akik a hétköznapi akadályokkal teli autózás után végre vasárnaponként megereszthetik a gépet.

kvótán felül, pályáztatás nélkül csak akkor fogad el a főváros újabb eseményt, ha nemzetközi sporteseményhez, vagy valami jeles évfordulóhoz kötődik. De ők is fizetnek, mindenki fizet. A djíszabás alapja a sportesemény órában meghatározott időtartama és az igénybe vett terület nagysága. A főváros nagyvonalúságának, vagy sporttámogatási hajlandóságának bizonyítékaként a futóversenyek nem a közterülethasználati díjakat megállapító 55/2011-es rendelet szerinti Ft/m2/nap szerint számláz. Ez még Csomós Miklós szerint is ellehetetlenítené a futóversenyeket. Így a főutakon és tömegközlekedési útvonalakon 3 forint/m2/óra lesz a díj, minden más útvonalon 1 forint. Értsüléseink szerint azonban ez nem a fővárosi döntéshozók agyából pattant ki, hanem a szervező irodák nyomására vonták vissza az eredetileg tervezett 50-10 forint/m2 napidíjat.

A pénzt a BKK fogja beszedni és közútkezelőként a közterület-használati hozzájárulást is ők adják ki abban az esetben, ha frissítő állomást, vagy egyéb, a versenyhez szükséges létesítményt telepítene a szervező az útvonalon, de szigorúan nem az útpályán, hogy a mezőny elvonulása után mihamarabb újra felberregjenek az autók motorjai.

Az LMP-s Hanzély Ákos szerint a díj fizetése akár milliós tételt is róhat a szervezőkre. Csomós azonban nyugtatta; a szervezők ezt „nevetve ki fogják fizetni”. Az akár 250-300 ezer négyzetmétert is igénybevevő Budapest Maraton esetében ez 2,5-3 millió forintos tétel is lehet, melyet a szervezők idén semmiképp sem tudnak tovább hárítani a résztvevőkre.

Turizmus szempontjából

az I. kategóriás versenyek bírnak jelentőséggel. A közgyűlési vita során azonban az események turisztikai jelentőségéről egy szó sem hangzott el. Ebből a szempontból azonban két verseny, az őszi félmaraton és maraton jön igazából szóba.

A versenyek megtartása melletti meggyőző érv a városvezetés számára, hogy a válság évének kikiáltott 2009-ben rekordszámú hazai is külföldi résztvevő futott Budapest utcáin csak az egyik legnagyobb szervező, a Budapest Sportiroda (BSI) két legjelentősebb eseményén, a Budapest Nemzetközi Félmaratonon és Maratonon.

A 8850 külföldi közel 1 milliárd forintot, hagyott itt nekünk 28 850 vendégéjszaka társaságában, zömében négy- és ötcsillagos szállodában. A 4 kontinensről érkezett külföldi futókkal ráadásul jól járt 16 beutaztató is. Meg a végén a főváros a kasszájába befolyt adóbevételekből. Melyek ekkora tételnél messze meghaladják a két eseményen elkönyvelhető közterület-használati díjat.

A két évvel később Budapest már a nemzetközi futóturizmus 3. legnépszerűbb kelet-közép európai úti céljává vált Bécs és Prága után. Tavaly ugyanezen a két eseményen már több mint 9000 nemzetközi futó 31 000 vendégéjszakát termelt. A döntő többség, 24 500 magyar futó 35%-a érkezett vidékről. Amit talán a városatyák kevésbé ismernek, hogy a hobbija miatt utazó turista az úgynevezett jól költő vendégek közé tartozik.

Máth Istvántól, a BSI ügyvezető-versenyigazgatójától megtudtuk, idén eddig a tavalyinál is biztatóbban állnak a nevezések. „A díszlet pedig csodálatos, ebben világelsők vagyunk” - méltatta Máth a budapesti futóversenyek turisztikai marketing szempontjából felbecsülhetetlen értékű városképét.

Nem mellesleg - korábbi évek gyakorlatához hasonlóan - az eseményeket szakújságírók tanulmányi útjával támogatta a főváros jelenlegi turisztikai marketingért felelős szervezete a Budapest Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft. Információink szerint nem lesz ez másképp idén sem.

Még nincs vége?

Mindez azonban nem úgy tűnik, hogy eltántorítaná az amúgy is pénzügyi nehézségekkel küzdő városvezetést a „mindenki fizet” gyakorlatának futóversenyekre történő kiterjesztésétől. Ahogy tette azt a szintén hatalmas turisztikai bevételeket hozó Sziget esetében is. Azonban ott sem a kezdeti 1 milliárdot kellett végül fizetni, hanem beérte a főváros 50 millióval is néhány egyeztetést követően.

A történet azonban nem biztos, hogy itt véget ér. Maga Tarlós István is elmondta a közgyűlés végén, hogy Molnár Zoltán, a MOB főtitkára illetve Monspart Sarolta felkeresik őt az ügyben, így még a rendelet újratárgyalása is elképzelhető.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai