A Magyar Nemzeti Banké lehet a Bálna
Már folynak a tárgyalások az MNB és a Fővárosi Önkormányzat között a Bálna kulturális központról, az adás-vételt követően az intézményben oktatási és pénzügyi központ jöhet létre, amely a jegybank látogatóközpontjának és pénztörténeti múzeumának, valamint a Corvinus MNB tanszékének ad otthont.
Tárgyalások kezdődtek a Magyar Nemzeti Bank és a Bálna kulturális központ tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat között a központ megvásárlásáról, miután az MNB írásban vételi szándékát jelezte az ingatlanra. Az adásvétel megvalósulása esetén a Bálna kulturális központ oktatási és pénzügyi centrummá alakul át: itt működne az MNB látogatóközpontja, amely más központi bankok, így a kanadai, a New York-i, a brazil, a német és az angol gyakorlatnak megfelelően széleskörű pénzügyi ismereteket nyújt közérthetően az érdeklődők számára.
Ugyanitt kerülne megnyitásra egy pénztörténeti múzeum, amely - szintén a nemzetközi jegybanki gyakorlatot követve - az MNB tulajdonában álló pénz- és érmegyűjteményt mutatja be a látogatóknak. A látogatóközpont és a pénztörténeti múzeum célja, hogy a magyar pénzügyi fejlődés ismertetésével bemutassa azokat a magyar teljesítményeket, amelyek kiemelkedő értéket képviselnek a világban.
Az oktatási központban helyet kaphat egy új, a gazdaságtudományok területén a Corvinussal közösen létrehozandó doktori iskola, valamint – az MNB és a Corvinus 2015.július 20-án aláírt együttműködési megállapodása alapján - a Corvinus MNB tanszéke is, így itt valósulhatnak meg a jövőben a tanszék képzési és kutatási programjai, valamint az egyetemmel közös más tudományos események, konferenciák.
A tárgyalások sikeres lezárása esetén az MNB részletes tájékoztatást ad az adásvételről és a tervezett oktatási központ tevékenységéről.
Nem volt zökkenőmentes a Bálna építése
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a 2013-as megnyitón a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Bagdy Gábor elmondta: a közbeszerzési pályázatot annak idején egy 3 milliós tőkéjű kft. nyerte el, amely mögé a fővárosnak be kellett állnia a hitelfelvételnél, így az előnytelen szerződések 25 évre adósították volna el a Budapestet. A Kaas Oosterhuis által tervezett Duna-parti épületnek eredetileg 2010 augusztusában kellett volna megnyílnia, a beruházó azonban az építkezést egyszerűen félbehagyta, és a használatbavételi engedélyt sem tudta megszerezni, ezért a 3,9 millió eurós bankgaranciát a főváros - mint utóbb a Kúria döntéséből is kiderült, jogosan - lehívta. A főváros 2012-ben megvásárolta a generálkivitelező beruházóval szembeni követeléseit, hogy az kifizethesse az alvállalkozókat, ami a főváros tudomása szerint meg is történt, ennek ellenére a problémák még a megnyitó idejére sem oldódtak meg teljesen - utalt arra a néhány tucat ember, a beruházás alvállalkozói részvételével tartott demonstrációra, amely a megnyitó előtt zajlott az épület előtt. Bagdy Gábor elmondása szerint akkor egyetlen per folyt még, amelyben az MKB Bank az építkezési hitel teljes összegét a Fővárosi Önkormányzattól követelte.
