A Bratislava Region Tourism meghívására néhány magyar, lengyel és cseh újságíró látogatott el a két napos eseményre. Segítőnk Olivér Luksin, a pozsonyi régió idegenforgalmi hivatalának munkatársa, valamint Sonja Jelinkova, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviseletének vezetője volt.
Mint megtudtuk, 50 euróba került az a kis füzet, amely egyben belépőt is jelentett az összes pincébe, ebből 25 eurónyi kuponból vásárolhattak bort a bemutatott borokból, és kaptak egy poharat is, amellyel kóstolót kérhettek. Nyolcezren vásárolták meg a füzetet, amelyben felsorolják a látogatandó pincéket. A Pozsony és Nagyszombat közötti útvonalon számtalan lengyel, cseh és magyar busz és kocsi hozta a vendégeket a pincékhez, szinte minden szálloda, panzió és fausi vendégház tele volt borszeretőkkel. Összesen 150 pince várta a látogatókat.
Szinte minden pincében apró falatkákat kínáltak, és a legkisebb pincétől a legnagyobbig tárt karokkal várták a vendégeket. Felsorolni is hosszú, merre jártunk, de várt minket többek között Modra, Pezinok, Pereg, Elesko. Több helyen három vagy négy zenész húzta a talpalávalót, és több nyelven énekelték a nótákat.
A kiskárpáti borvidék területét az ország nyugati részén fekvő falvakból és városokból álló övezet alkotja, és jelentősége a legnagyobb Szlovákiában. A borút régi koronázóvárosokon – Pozsony, Szentgyörgy, Bazin, Modor – át a környező kiskárpáti falvak útvonalat követi és Nagyszombaton ér véget. A borvidék 12 körzetre van felosztva, amelyben 120 település szerepel.
A vendéglátók kihasználták az alkalmat, és egyben bemutatták Pozsony nevezetességeit is. Ellátogattunk a dunacsúnyi víztározónál felépült modern művészetek múzeumába, vagyis a Danubiana Meulensteen Art Museumba. A múzeum alapítói Gerard Meulensteen Eidhovenból és a szlovák Vincent Polakovič. A felújított épülettel együtt helyet biztosítanak a kiemelkedő szlovákiai művészek és a szlovákiai modern művészet legendás képviselőinek, Galanda és követői kiállításának.
Elutaztunk Vöröskő várához is, amely az egyedülálló várpatikáról, a Mária Mennybemenetele kápolnáról, a fegyvergyűjteményről, illetve a csodálatraméltó pincehelyiségekről nevezetes. A szabálytalan alaprajzú, négy sarokbástyás Vöröskő vára az ország egyik leggazdagabb antik bútorkiállításának ad otthont. A Pálffyak által az évszázadok során összegyűjtött műkincsek, bútorok, festmények, fegyverek nagy része szerencsére épségben megmaradt a kastélyban, de a környék kisebb kastélyainak berendezési tárgyait is itt gyűjtötték össze. A kastélyban a történelmi bútorkiállítás keretében a kora barokk berendezési tárgyaktól kezdve az empiren keresztül a biedermeierig követhetjük végig a stílusok, divatok különböző példáit.
Meglátogattuk a híres szlovák majolikagyárat is. Az egykori királyi város, Modor, mely a Kis-Kárpátok alatt Szlovákia nyugati részén fekszik, nemcsak borászatáról híres, de itt található a majolikamanufaktúra épülete, melyet technikai műemlékként tartanak nyilván. 1883-ban kerámiaműhelyt és iskolát alapítottak, ennek a hagyományát viszi tovább a szlovák népi majolika. A jellegzetes mintázattal rendelkező modori majolika, melynek mintadarabjai megvásárolhatók a helyi üzemben, nagyon népszerű a szlovák határokon túl is. A műhelyben azt is bemutatták, hogy alalkul ki egy-egy majolikaváza vagy tál, megnéztük az égetőkemencét, és magunk is díszíthettünk egy-egy darab festetlen tálat, poharat vagy mécsestartót.
A Nyitott Pince Napok célja, hogy a borvidékek megismerése mellett a közvetlen emberi kapcsolatokat is ápolja – mondták a szervezők, és ezt mi is tapasztalhattuk. Békésen boroztunk a csehekkel, a lengyelekkel, na meg a vendéglátókkal együtt.