hirdetés
hirdetés

Föld, víz, levegő

Bréma nem az a klasszikus német úti cél, ahol múltidézők tömegei tolonganak egy potrohos herceg elképesztő méretű barokk palotájában, mégis olyan dolgokat láthatunk itt, amit máshol aligha.

hirdetés

Számos turnét és egy menedzser­rel való keserű szakítást követően a brémai muzsikusok úgy döntöttek, hogy a kiszámíthatatlan zenészélet helyett valami polgáribb foglalatosság után néznek. A formáció élén álló kakas mindig is szívesen kémlelte az éjszakai eget; a brémai űriparban helyezkedett el. A macska már muzsikus­sá válása előtt a repülés szerelmese volt, így az Airbus brémai gyárában vállalt mun­kát. A kutya úgy döntött, hogy a megújuló energiaforrásoké az élete: a bremerhaveni szélerőműveket telepítő vállalat főmérnöke lett. A négy muzsikusból elsőként útra kelt csacsi világéletében szeretett utazni, és titkon remélte, hogy egy szép napon majd turizmus­marketinggel foglalkozik. Így is lett. Feladata, hogy Brémát a történelmi emlékektől hem­zsegő német városok között tegye verseny­képessé. (Akinek nem ismerős a történet, vegye elő a Grimm-összest, és keresse ki a Brémai muzsikusok című mesét…)

 

Bréma Németország tizedik legnépe­sebb városa és az ország hatodik legfonto­sabb gazdasági központja. És legalább ilyen előkelő helyen áll innovációban és csúcs­technológiában, mégsem lehet Berlinhez, Münchenhez vagy Stuttgarthoz hasonlí­tani. Az egykori gazdag Hanza-várost a II. világháború alaposan helybenhagyta, ezért történelmi látnivalókban nem bővelkedik. Csacsira így komoly feladat hárult, de úgy tűnik, hogy Bréma remekül fordította turiz­musa előnyére gazdasági és technológiai fejlettségét.

RAKÉTA ÉS ŰRCSIRKEMELL

Kezdjük a legtetején! Ha azt mondom, Ariane 5, Nemzetközi Űrállomás (ISS), akadnak pá­ran, akik rávágják: Bréma. Sokak számára azonban kellemes meglepetés és izgalmas kaland felfedezni az északnémet város európai űriparban játszott vezető szerepét. A brémai üzemegységében 3000 embernek munkát adó Airbus gyártja a város reptere mellett az Ariane 5 rakéták kettes fokozatait, az önműkö­dő szállító járművet (ATV), amellyel a részben szintén itt készített ISS-re visznek fel ezt-azt a Földről. Például egy ízletes űrcsirkemellet, amely a belőle teljes mértékben kivont fo­lyadék miatt inkább emlékeztet egy múmia fülére, mint valódi hússzeletre. A lényeg, hogy a főtt étel minél kisebb legyen, aztán majd, ha egy kis vízzel együtt berakják a mikróba az asztronauták, felveszi fogyasztható formáját – magyarázza az űrüzem idegenvezetője. Majd egy hatalmas üvegfalon túl a szerelőcsarnok felé mutat, és megjegyzi: itt a padlóról akár enni is lehet. Erről bárki meggyőződhet, mivel a gyár látogatóközpontja nyitva áll az egyéni látogatók és csoportok előtt. Nem mindenki­nek csörög 30 ezer dolcsi a bukszájában, hogy az oroszok űrturistaként fellőjék az ISS-re kicsit bámészkodni, számukra vigasz, hogy az ISS a látogatóközpontban kiállított 1:1 arányú modelljében személyesen lehet meggyőződni az űrélet részleteiről. Például hogyan tudnak függőlegesen szunyókálni az űrhajósok, vagy hogyan és hova kerül az emésztőcsatorná­ból a fenti csirke maradéka, illetve hogyan dolgoznak az ISS-hez csatolt és szintén itt gyártott Columbus űrlaborban.

SZÁRNYALÓ AIRBUSOK, MIKROGRAVITÁCIÓ

Ereszkedjünk lejjebb, a troposzférába! Bré­mában nem ma kezdték a repülőgépgyártást; 1923-ban már termelt az azóta az Airbus részévé vált Focke-Wulf üzem. Az Airbus gé­pei több európai gyárban készülnek; „Bréma szárnyazza fel az Airbusokat” – olvasható egy molinón a gyár területén, ahogy az em­ber A350-esek és A330-asok gigászi szár­nyai mellett halad el. Alapvetően a két típus fékszárnyainak, féklapjainak fejlesztésében, legyártásában jeleskedik a brémai egység.

„Csak a gondolatok súlytalanok, az anyag nem” – hangsúlyozzák a brémai egyetem te­rületén álló GraviTowerben, hozzátéve, hogy súlytalanság nincs, csak mikrogravitáció. Utóbbit szimulálják a huszonöt éves, legin­kább az egri minaretre emlékeztető toronyban. Persze nem emberekkel, de minden olyasmi­vel, aminek viselkedését érintheti a gravitáció jelentős csökkenése. A toronyba látogatóknak így szerencsére nem kell kipróbálniuk, milyen a katapultból való kilövés utáni 170 kilométer/ órás sebességű zuhanásból hat méteren belül nullára lassulni, de szeles időben szükség lehet a biztosan működő egyensúlyi szervekre, mivel a karcsú torony egész szépen kileng. Erre jobb, ha felkészülnek azok a társaságok, amelyek egy-egy kis létszámú megbeszélésre olyan kü­lönleges helyszínt keresnek, mint a GraviTower legfelső szintjén található tárgyaló.

Ha pedig elég az égből, guruljunk a föl­dön! Brémában 13 ezer főt foglalkoztat a Mer­cedes. Csodákat látni a látogatóközpontjuk­ban, de az igazi attrakció az, amikor a közeli tesztpályán a fullextrás GLK modellel egy hetvenfokos emelkedőn fel-, majd le is me­gyünk anélkül, hogy összetörnénk a kocsit. Mindezt akár egy jó kis céges csapatépítés keretében, amelyhez a helyszínen hideg- és melegkonyha jár.

A FÖLD NEM JÁTÉK!

Bremerhaven, Bréma 1827-ben alapított kikötője a Weser folyó tölcsértorkolatánál, Brémától bő félórára fekszik. Legújabb att­rakciója a 2009-ben megnyitott, évi mintegy 500 ezer látogatót fogadó Klimahaus. A sa­ját energiaellátását szinte teljesen megoldó épület olyan szinten interaktív módon mu­tatja be a Föld éghajlati zónáit, hogy való­ban főhetünk Nigerben és cidrizhetünk az Antarktiszon. Mindeközben megtanuljuk, hogy a Föld nem játék. Nem volt játék a ki­vándorlás sem. Európaiak százezrei hagy­ták el az óhazát Bremerhavenen keresztül. Emléküket, köztük sok-sok magyarét, az Auswandererhaus őrzi.

Mire gondol, ha ezt hallja: offshore? A többség a magyar politikusokra, míg Bremerhavenben arra a temérdek szélerő­műre, amelyeket a szárazföldtől kilométerek­re, a tengerben emelnek. A cél – magyarázza Roni Meyer, a WAB szélenergia-ügynökség igazgatója –, hogy Németország a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 25%-ról 80-ra emelje. Hogy ez Bremerhaven part­jainál hány erőművet jelent pontosan, még nem tudni, de a jelenlegi 500 jelentős mér­tékben járul hozzá a térség áramellátásához, mivel egy-egy erőmű 6-7 ezer háztartást szolgál ki. Nemcsak az erőművek miatt hív­ják Bremerhavent a szél városának, hanem mert errefelé évi 320 napon pöröghetnek a turbinalapátok, amelyeket – milyen „meg­lepő” – Brémában terveznek és gyártanak. A termékből jut külföldre is. Európa negyedik legnagyobb kikötőjében ott sorakoznak a ki­vitelre szánt turbinalapátok, amelyek előtt állva az ember porszemnek érzi magát, akár­csak a képregényhős Tintin a piros holdra­kétájára emlékeztető, tengerbe telepíthető szélerőműtornyok tövében. A komplett, víz alatti talapzattal 250 méteres torony mű­ködés közben is megcsodálható, ha valaki befizet a Tour de Wind nevű, akár egy nyílt vízi szélerőműfarmhoz is kihajózó programra.

Ez a hajó viszont nem a nagy kikötő­ből indul. Onnan ma leginkább áruk, azon belül is autók hajóznak, vagy érkeznek ide. Bremerhaven Európa egyik első számú autó­kikötője; jusson ez eszünkbe, ha tengerentúli autó van a fenekünk alatt. Az évi több mint kétmillió autót megmozgató kikötőben óri­ásdaruk erdejében töménytelen mennyiségű konténer, amelyeket a daruk olyan gyorsa­sággal pakolnak be az elképesztő méretű hajókba, hogy el sem hisszük, alig ötven éve még hetekig tartott egy ilyen rakodás. A múlttal a mai kikötőtől néhány kilomé­terrel délebbre fekvő Hajózási Múzeumban ismerkedhetünk.

CSIPETNYI MÚLT

A négy jó barát ma is megcsodálja a Mias­szonyunk-templom tövében Bréma ikonikus muzsikusszobrát, miután jót boroztak Német­ország legöregebb borospincéjében, a Weser-reneszánsz brémai városháza alatt 1409 óta működő Ratskellerben. Itt poharazott egykor Heinrich Heine és a Kis Mukk szerzője, Wilhelm Hauff is. Jót derülnek a szobor előtt szelfiző tu­risták tömkelegén, majd nekivágnak szokásos óvárosi sétájuknak, át a buja rododendronoktól pirosló Schnoor-negyed favázas házakkal teli, szűk utcáin. Végül a Böttcherstrasse egykor kádárok lakta, felújított házai között néhány igényes dizájnbolt termékei között válogatnak, majd leülnek egy utolsó esti koffeinmentes kávéra – amelyet szintén itt kísérleteztek ki egykor – a világörökséghez tartozó városháza előtti Marktplatz egyik teraszán.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai