Szlovénia? Szlavónia?
Régi történet, mely szerint a két nem is olyan távoli földrajzi egységet honfitársaink közül többen is összekeverték - mondta Ksenija Skrilec, Szlovénia budapesti nagykövete. Merjük remélni, hogy ez a veszély ma már nem áll fenn, az ugyanakkor tény, hogy délnyugati szomszédunk ismertsége továbbra is hagy némi kívánnivalót maga után.
Na persze nem arról van szó, hogy mondjuk Trbovljében, a legendás Laibach szülővárosában milyen gyárak vannak, hanem, hogy hova és hányan utazunk Szlovéniába. Válasz az első kérdésre: Júliai Alpok még mindig rulez. „A kultúrát és a városokat a magyarok még nem fedezték fel” - ismertette a nagykövet a Budapesten csütörtökön 5. alkalommal megrendezésre került szlovén idegenforgalmi workshopon, ahol a szakmai érdeklődésre nem lehet panasz. A 22 szlovén résztvevőt több tucatnyi hazai szereplő rohanta le.
A másodikra adott felelet szerint tavaly 64 ezren 164 ezer vendégéjt háltunk el, 2-4 napos átlagos tartózkodási idővel. Ezzel a 11. helyen állunk Szlovénia küldőpiacai közt, melyek a 2 milliós országnak 3,3 millió érkezést, 9,5 millió vendégéjszakát és 2 milliárd eurónyi bevételt termeltek.
Bár az utóbbi évtizedben egyre növekedtek szlovéniai turisztikai mutatóink (2004-ben 37 ezren 105 ezer vendégéjt hagytunk náluk), a tavalyi eredménynél többet is ki lehetne húzni a 10 milliós szomszédból - vélték a workshopon megjelentek. Ez azonban nem csupán rajtunk múlik. A magyarok hiányoljak a Szlovéniáról szóló információkat Skrilec tájékoztatása szerint. Az igazuk az igaza: a szlovén idegenforgalmi hivatal egyébként igen jó minőségű és informatív brosúrái közül kevés jelenik meg magyarul. Nem nyomulnak óriásplakátjaikkal úgy, mint a horvátok.
A miértre a workshop résztvevői közül többen azt a fránya pénzt hozták fel első számú okként. Persze ebből a helyzetből is ki lehet hozni a lehető legtöbbet. A szlovén idegenforgalmi hivatalt képviselő Livija Kovac Konstantinovic optimista; szerinte sokkal hatékonyabb, költségkímélőbb és mérhető elérést biztosítanak az internetben rejlő lehetőségek. Ezen bizonyára sokat lendít majd, ha a turisztikai hivatal honlapja magyarul is hozzáférhető lesz. Szintén üdvösnek tartaná egyik hazai megkérdezettünk, ha a már hagyományosnak mondható vonzerők mellett - aktív pihenés, természet - nagyobb hangsúlyt kapna a magyar piac meggyúrására szánt kommunikációban a kultúra és városlátogatás.
A többlettudással felvértezve többen ülnénk majd be Szlovénia felé az autóba, és ugranánk le egy hétvégére csak Ljubljanába, ennek a valóban csodálatos országnak nyüzsgő fővárosába. Utóbbi népszerűségén sokat dobhat, ha autó helyett egyszer végre nem 9 órát kellene vonaton zötykölődni Budapestről, hanem maximum fele annyit emberi időben induló szerelvényen.
