Decemberben egy, a Népszabadságban megjelent cikkel robbant újra a bomba. A lap megírta, hogy zalai irodák több feketeszervezőt feljelentettek a keszthelyi ügyészségen. Néhány nap múlva egy szolnoki utazási iroda vezetője, Weinrauch László juttatott el szerkesztőségünkhöz nyílt levelet. Majd a Magyar Utazásszervezők és Közvetítők Szövetsége adott ki közleményt az ügyről. Úgy tűnt, hogy ekkora szakmai felháborodás után történni fog végre valami. Ezzel szemben december végén arról számolhattunk be, hogy egy konkrét esetben megint nem találta megalapozottnak a Fogyasztóvédelmi Hatóság a jogosulatlan utazásszervezés tényállását. Ezután a MUISZ január elején határozottabb fellépést sürgető levelet írt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Hadüzenet az illegális szervezőknek

Megelégelte nyolc Zala megyei utazási iroda a turistautakat feketén szervező konkurenciát – számolt be az esetről december elején a Népszabadság. Az irodák a keszthelyi ügyészségen feljelentést tettek több illegálisan dolgozó utazásszervező ellen. Pelikán András, a feljelentők egyike, a zalaegerszegi Best Holiday iroda ügyvezetője szerint elsősorban az utasok védelme érdekében léptek. A feketén – azaz engedélyek és a kötelező, éppen az ügyfelek érdekében letétbe helyezendő kaució nélkül – dolgozó szervezők ugyanis semmiféle garanciát nem adnak arra, hogy a turisták az ígért szolgáltatást kapják.

A lap megkeresésére Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője elismerte: eddig valóban nem volt hatékony az illegális utazásszervezők felderítése, egyetlen ügyet sem sikerült „felgöngyölíteni”. Szerinte azonban javulhat a helyzet, hiszen októbertől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a feladatokat megosztva, együttműködve vizsgálja ki a panaszokat.

Országos tiltakozás

A Népszabadság cikke után egy szolnoki utazási iroda országos tiltakozásra szólította fel sorstársait. Weinrauch László, a szolnoki TUI Utazási Központ ügyvezetője az alábbi levéllel fordult a turisztikai szakállamtitkársághoz:

„Szeretnénk, ha nem csak az lenne »hír«, hogy valamely iroda kint »felejti« az utasait, vagy csődöt jelent. Hír az is, hogy a »feketekereskedelem « tombol ezen a területen, mégpedig jogalkotói engedéllyel (lásd nonprofi t szervezetek, alapítványok, nyugdíjasklubok, iskolák, közintézmények, közhivatalok, cégek stb.) Nincs az a szervező, aki haszon nélkül felkarolja általában 40-50 ember nyűgjétbaját. Mivel senki sem ellenőrzi, így vígan megy a »nonprofi t« utazásszervezés, természetesen jelentős anyagi ellenszolgáltatás fejében. Mi, legálisan működő, bejegyzett irodák pedig megdöbbenve fi gyeljük, hogy Európa-szerte mennyi honfi társunkkal találkozunk, akik számára engedéllyel nem rendelkező szervezők készítették elő az utat. Ezen szervezők többnyire a szomszédos országokat programozzák: Románia, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Ausztria, de eljutnak Olaszország és Spanyolország tengerpartjaihoz is. Erdély a »legfertőzöttebb«, hiszen itt nyelvi nehézségek sincsenek. Mindennek eredményeként országosan nemcsak milliárdos nagyságrendű bevételtől esnek el az utazási irodák és az állam, hanem alkalmaznak idegenvezetőt, a legszerényebb, legolcsóbb szállásokat és buszokat használják) folytán lejáratják hivatásunkat.

Mint minden területen, a mi szakmánkban is vannak rosszhiszemű szereplők, akik tevékenységük folytán a szakmának jelentős erkölcsi, utasaiknak pedig anyagi veszteséget okoznak, de állíthatom, hogy az irodák 99%-a tisztességes és lelkiismeretes munkát végez. Ennek ellenére folyamatosan szégyenkeznünk kell, és el kell viselnünk a felügyeleti szerveink menetrendszerű sanyargató intézkedéseit, holott nem feltétlenül ezek az intézkedések (például kaucióemelés stb.) vezetnének sikerre. Az államkincstár is jelentős bevételektől esik el évről évre a hiányos jogszabályok miatt, illetve a mai szomorú gazdasági helyzetben fi atal kollégák ezrei kerülnek utcára, mert vendég hiányában az utazási vállalkozónak is a létszámleépítés marad az utolsó válaszlépés a gazdasági bajokra.

Az a véleményem, hogy más és a jelenleginél hatékonyabb eszközökkel lehetne meggátolni a visszaéléseket. A kulcs a megfelelő jogszabályi környezet lehet, amely rendelkezik például arról, hogy a határrendészet ellenőrizhesse a kimenő autóbuszok közhitelű nyilvántartási adatait, rákérdezhessen, hogy ki a szervező, ki a buszmegrendelő, és jogköre legyen arra, hogy adott esetben visszafordítsa a buszt. Hasznos lehetne az is, ha az APEH és a Fogyasztóvédelem nemcsak az irodákban jelenne meg, hanem néha buszos kirándulások közismert kiindulóhelyein is” – fogalmaz Weinrauch László, aki azt is fontolgatja, hogy petíciót indít az 1200 bejegyzett utazási iroda körében annak érdekében, hogy közös erővel sürgessék meg a probléma megoldását az államigazgatásban.

A MUISZ a fekete utazásszer vezés ellen

„Örvendetes, hogy a zalai utazási irodák kezdeményezése nyomán felbolydult a szakma, és mindenfelől érkeznek jelzések az illegális utazásszervezésről – foglal állást a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége. – A MUISZ több éve küzd – sajnos sikertelenül – a fekete utazásszervezők ellen. A tagjaink által a titkárságra eljuttatott bejelentéseket minden esetben továbbküldjük a jelenleg illetékes szervnek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak kivizsgálásra, szankcionálásra. Sajnos az esetek döntő többségében az a válasz érkezik, hogy a hatóság nem talál szabálysértésre utaló jeleket a vizsgált cégnél (még akkor sem, ha teljesen nyilvánvalóan megvalósul a jogosulatlan utazásszervezés!). Maga a hatóság szóvivője is beismerte, hogy nem tudnak hatékonyan fellépni a csak mobiltelefont megadó, magukat internetes honlapokon hirdető fantomcégek ellen. Kicsi a kiszabható bírság mértéke is, maximum 100 000 forint, ami nem igazán visszatartó erő. A zalai irodák bejelentését az ügyészség áttette a helyileg illetékes jegyzőhöz, ami azt jelenti, hogy az ügy megint nem kerül a súlyának megfelelő helyre. A MUISZ több ízben fordult a jogalkotókhoz is, kérve, hogy tegyenek lépéseket az áldatlan állapot megszüntetésére… Sajnos valószínű, hogy amíg vannak utasok, akik minden körültekintés nélkül, csupán az alacsonyabbnál is alacsonyabb ár miatt illegális utazásszervezőhöz fordulnak, addig működni is fognak ilyen vállalkozások. Tehát az utasok »felvilágosítását « mindenképpen folytatnunk kell. Másrészt a MUISZ továbbra is bombázni fogja a hatóságot a fekete utazásszervezésre vonatkozó bejelentésekkel. A titkárság továbbra is fogadja a kollégáktól az ilyenfajta információt a muisz@mail.selectrade.hu címen – tájékoztatott közleményében a MUISZ.

Haratik úr nem illegális utazásszervező

Legalábbis ezt állapítja meg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, amelyhez jogtalan utazásszervezés kivizsgálására érkezett bejelentés a www. haratik.hu weboldallal kapcsolatban. Az NFH munkatársa próbavásárlást végzett, és telefonon bejelentkezett a www.haratik.hu-n meghirdetett prágai kirándulásra, amelyet 2010. március 13–15-re hirdettek meg. A honlapot tartalommal ellátó Haratik Imre arról tájékoztatta a hatóságot, hogy nagy az érdeklődés, így egy másik időpontban, 2010. március 26–28. között is indítanak buszt.

Ezután személyes találkozást beszéltek meg december 8-ra az NFH munkatársával, aki jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a helyszínen Haratik Imre ismertette a prágai programot, a térképen bemutatta a látnivalókat. Elmondta, hogy ő csak a programot szervezi, a buszt egy engedéllyel rendelkező cég biztosítja. A buszút költségét az indulás napján a buszon kell fi zetni, a szállás költségét pedig a szállodában. Haratik a helyszínen nem vett át pénzt, és nem íratott alá szerződést.

Ennek alapján az NFH munkatársa megállapította, hogy Haratik Imre nem követett el jogsértést, tevékenysége nem sérti a 213/1996 (XII. 23.), az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló rendeletben foglaltakat. A Napi Turizmus kérdésére Kameniczky Péter, az NFH felügyelője elmondta, legfeljebb akkor beszélhetnénk ebben az esetben illegális utazásszervezésről, ha az említett magánszemély átvenne az utasoktól pénzt, de ez nem így történt. A hivatal munkatársa feltételezi, hogy Haratik Imre a buszos cégtől és a szállodától jutalékot kap azért, hogy utasokat küld számukra, azonban a hivatal szerint ez sem minősül illegális tevékenységnek.

Az NFH egyébként egy dolgot kifogásolt, hogy a honlapon az árfeltüntetés megtévesztő – Kameniczky Péter szerint inkább elégtelen. A felügyelő elmondta, a költség címszó, illetve az ár mellett pontos tájékoztatást kellett volna feltünteti arról, hogy mit takar az ár, és hogy kinek mikor kell azt kifi zetni, úgy ahogy Haratik Imre szóban részletezte a fi zetés körülményeit. Az NFH kifogásolására Haratik megígérte, hogy a téves tájékoztatót öt napon belül, vagyis legkésőbb december 13-ig kijavítja a honlapon. A Napi Turizmus munkatársa még december 22-én is a régi árfeltüntetést találta a honlapon. Kameniczky Péter szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy felhívja Haratnik Imre fi gyelmét a zavaró árfeltüntetésre, amelyet 5000-től 500 000 forintig terjedő eljárási bírsággal büntetnek.

Levél az NFH-hoz

2010. január elején levélben kereste meg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját, Wittich Tamást a MUISZ. Ebben ismételten szorgalmazzák a feketeszervezőkkel szembeni határozottabb fellépést, és azt írják:

„…nem kis meglepetésünkre többszöri kezdeményezésünk nem talált támogatásra, a hatóság felelős vezetői létszámhiányra hivatkozva zárkóztak el javaslatunktól, utalva a bizonyítás munkaigényességére, továbbá arra, hogy a hatóság magánszemélyekkel szemben nem rendelkezik hatáskörrel, valamint arra, hogy az eljárások nagyon költségigényesek, és ehhez nem áll rendelkezésre anyagi fedezet. A fenti érvek bizonyára nem alaptalanok, de úgy véljük, hogy a hatóság és az illetékes minisztérium felelős vezetőinek kell megteremteniük a szükséges feltételeket, és aligha vehető komolyan az a ténylegesen elhangzott felvetés, hogy az eljárások lefolytatására szövetségünk járja ki a szükséges többletlétszámot. Az utóbbi időben számos hirdetés jelent meg interneten külföldi utazásokat ajánlva… Kezdeményezésünkre az illetékes regionális hatóság kivizsgálta az említett eseteket. A regionális hatóság a vizsgálat alá vont személy egyoldalú nyilatkozatát elfogadva arra a következtetésre jutott, hogy az utazást közvetítő személy szerződést nem köt, pénzt nem vesz át. A tevékenységet csupán egyéni passzióból, jutalék vagy részesedés nélkül folytatja. Ezt az állítást természetesen nem tudjuk elfogadni.

Véleményünk szerint az ilyen eljárások és határozatok komolytalanok, és nemcsak ellentétesek a feketegazdasággal szembeni kormányzati erőfeszítésekkel, de veszélyeztetik a hatóság hitelességét is. Úgy gondoljuk, hogy a törvényesen, az előírásoknak megfelelő módon működő utazási vállalkozások teljes joggal sérelmezik, hogy a hatóság gyakorlatilag tehetetlen a jogosulatlan szervezőkkel szemben, ugyanakkor apró, az utazókat egyáltalán nem veszélyeztető esetekben szigorúan lép fel a legális irodáknál. Úgy tűnik, hogy az egyszerűbb utat választva csak a könnyen elérhető és büntethető cégeket vonja ellenőrzés alá.

Úgy gondoljuk, közös érdek, hogy a hatóságok, valamennyi bizonyítási lehetőséget igénybe véve, a bizonyítékok gondos mérlegelésével hozzanak határozatot. Ehhez nagy szükség lenne arra, hogy a regionális hatóságok egységes szakmai irányelvek alapján járjanak el Az egységes eljárási rend kialakítása minden bizonnyal szükségessé tenné a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerepvállalását.”