December 10: a Tokaji Aszú Napja
December 10-én tartják a Nemzetközi Tokaji Aszú Nap nevű programsorozatot a tokaji borászatok azzal a céllal, hogy tovább népszerűsítsék a magyar borkülönlegesség fogyasztását ideahaza és külföldön egyaránt.
E jeles nap alkalmából íme öt kevéssé ismert érdekesség a Tokaji aszúról.
A tokaji borok a világ első eredetvédett borai
A Tokaji aszú egy olyan természetes édes fehér bor, amely kizárólag a Tokaji Borvidéken készíthető. Azt viszont kevesen tudják, hogy a termőterület határait már 1737-ben leszabályozták, ezzel jócskán megelőzve a híres francia és olasz borvidékek hasonló kezdeményezéseit. Ennek következtében a tokaji borok – ezzel együtt az aszú is – a világ első eredetvédett borainak számítanak.
Tokaji aszút ünnepi alkalmakkor, főleg karácsonykor fogyasztunk
A Tokaji aszú fogyasztása szezonális jelleget mutat, az értékesítés jelentős része hagyományosan a karácsonyi időszakra tehető, különösen Magyarországon.Tokaji aszúk igazi prémium borkülönlegességek, amelyek ünnepi, meghitt fogyasztása összhangban áll az erősödő piaci trenddel, amely szerint kevesebb, de jobb minőségű alkoholos termékeket keresünk. Így egyre növekszik a minőségi borok kedvelőinek tábora is nemcsak külföldön, de idehaza is.
Az aszú ízvilágát az anyaföldnek is köszönhetjük
A tokaji borok – egyebek mellett az aszú is – egyedisége többek között a borvidékre jellemző speciális talajösszetételnek is köszönhető. Kilenc millió évvel ezelőtt fejeződött be az a vulkáni tevékenység sorozat, amely Tokaj-Hegyalja ma ismert, rendkívül változatos domborzatát kialakította, és amelynek során számos kőzettípus jött létre a riolittól kezdve a dáciton át az andezitig. Emellett pedig a feltörő hévizek és gejzírek is jelentős mennyiségű oldott ásványianyag-tartalmat juttattak a felszínre. A csak az erre a tájra jellemző talajok, valamint a térség speciális mikroklímája teszi lehetővé, hogy a helyi borászok ásványos, de mégis harmonikus és egyedi jegyekkel rendelkező borokat állítsanak elő furmint, hárslevelű és sárgamuskotály szőlőkből.
Aszúkészítés: a tradíció maradt, a szabályok szigorúbbak
Évszázadok óta a Tokaji aszú készítésekor a kézzel egyenként szedett, válogatott aszúszemeket a borászok faputtonyokba gyűjtötték. Több puttonynyi aszúszemet összezúzva egy nagy kádban, egy gönci hordónyi – azaz 136,6 liternyi – musttal vagy borral keverték egy-másfél napig, annak érdekében, hogy az aszúszemek cukor-, sav- és ízanyag tartalma kellően kiázzon. Ezt követően préselték és hordókban erjesztették a bort. Annyi puttony (3-6) aszúszemet kellett tenni egy gönci hordóba, ahány puttonyos aszúbort kívántak készíteni. 2013-tól a bortörvény szabályozása szigorított ezen a gyakorlaton, hiszen azóta csak 5 vagy 6 puttonyos aszú készíthető, annak érdekében, hogy a Tokaji aszú néven palackozott eredetvédett borok garantáltan magas minőséget kínáljanak a fogyasztóknak világszerte.
Tokaji aszú nem készül minden évben
Egyes évjáratokat hiába keresünk, ugyanis nem minden évben adottak a feltételek a Tokaji aszú készítéséhez. A szőlőszemek aszúsodásáért egy gombafaj, a Botrytis Cinerea felel, amely elvégzi az úgynevezett nemesrothadás nevű folyamatot, ami végén a szőlőfürtök egyes szemei aszúsodni kezdenek, mazsola-szerű szemeket létrehozva a fürtökön. Ennek a gombának az elterjedéséhez azonban egyszerre van szükség a szőlő megfelelő érettségére, valamint száraz napos őszre, megszakítva ködös vagy rövid esős időszakokkal. Ez még a speciális mikroklímával rendelkező Tokaji borvidéken sem minden évjáratban adott, ezért aszú bort sem lehet minden évben készíteni.
