Élményt kell kínálni a turistának

A májusi budapesti országimázs-konferencia sikerén felbuzdulva regionális tanácskozást rendeznének Borsodban a régió imázsáról. Szerzonk szerint azonban a látnivalók iránt csak akkor nohet igazán az érdeklodés, ha élményt kínálnának a turistáknak a helyszínen.

Az 1990-es években egyszer Dublin utcáit róttuk. Szeles, huvös novemberi nap volt, s az eso is elkezdett esni. Éppen egy nagy épület elott álltunk: Viking Múzeum – olvastuk. Na ide bemegyünk egy kicsit felmelegedni, gondoltuk. Így is tettünk. Odabent leültettek minket egy nagy viking hajó fapadjaira, s ahogy összejött a kello számú látogató, minden elsötétült, a hajó ringani kezdett alattunk, fütyült a jeges szél és hullt ránk az eso, kicsit jobban, mint odakint, s közben dermedten hallgattuk a kormányos rekedt üvöltését. A hajó kikötött, s egy sercego fáklya rot fényében a partra vezettek bennünket; egy valósághu viking faluba, ahol a buzös, sötét víz felett pallókon egyensúlyozva lépkedtünk. Amint a tanácskozóházban körben leültettek minket, az is kiderült, hogy foglyok vagyunk, s most állapítják meg, ki mennyit ér. Elárulom, a férfiak közül azok jártak a legjobban, akiknek hosszú hajuk, netán szakálluk volt, oket úrnak tekintették, míg a kopaszok szívtak – mint rabszolgák. A félórás interaktív bevezeto után mindenki mindjárt más szemmel vette szemügyre a múzeumban kiállított tárgyakat. Lám, lám, gondoltuk akkor, hogy fel lehet dobni egy múzeumot, ha élménnyel kapcsolják össze!

Szocialista élményturizmus

Ma már tudjuk, hogy az élménymenedzsment termékével találkoztunk, bár ez anélkül, hogy tudományosan is megfogalmazásra került volna, már csaknem fél évszázada megjelent a szocialista Magyarországon is az idegenforgalomban. Az 1970-es évek elején a Hortobágyra látogató nyugat-európai turistákat megrendezett rablótámadás fogadta, amikor betyáros kinézésu csikósok ezt-azt elraboltak a pusztán szekerezo vendégektol, olykor a csinosabb hölgyeket is beleértve. Természetesen a csárdába érkezéskor ezeket az értékeket, beleértve a hölgyeket is, hiánytalanul és sértetlenül visszaszolgáltatták. A falusi turizmus keretében egy disznótor, a vízi és légi extrém sportok szervezett uzése, a csernobili katasztrófa-, illetve a börtönturizmus, a veszélyes és egzotikus helyekre vezetett „túlélotúrák” mind az élménymenedzsment égisze alatt virágzanak. Nem véletlen tehát, hogy a muértoket és mukedveloket leszámítva a fentiekhez képest „unalmas” múzeumoknak is lépniük kell a látogatók becsábítása terén. Viszonylag könnyu dolguk van a vármúzeumoknak, ahol – mint például Visegrádon, Nagyvázsonyban, Sümegen, Gyulán – látványos várjátékokat lehet rendezni, bár ez szezonálissá teszi az attrakciót. A dublini példa ezen túllépve profeszszionális és állandó élményelemet integrált a múzeum kiállítási repertoárjába. Természetes, hogy például egy Hévízhez hasonló, világhíres turisztikai attrakcióval kevés településünk dicsekedhet, de múzeuma, tájháza vagy legalább helytörténeti gyujteménye szinte mind a 3200 településünknek van.

Regionális imázskonferencia

2012 májusában az Antall József Tudásközpont és a BCE Turizmus-vendéglátás Szak gazdája, a Gazdaságföldrajz Tanszék közösen rendezte meg az elso országimázs-konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen. Ezen szó esett természetesen a turisztikai desztinációkról is, s Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyulésének elnöke a konferencia sikerét érzékelve úgy határozott, hogy a megye adna otthont az elso magyar regionális imázskonferenciának. A megye – a régió – turisztikai imázsának kialakításához természetesen auditálni (összegyujteni, listázni) kell az imázsépíto adottságokat. Ha a megye mind a 15 kistérségét figyelembe vesszük, megállapítható, hogy csak négyben található olyan desztináció, amely kvázi világhírességnek tekintheto: ilyen a világ egyetlen aktív hidrotermális barlangfürdoje Miskolctapolcán, a tokaji bor, az aggtelek-jósvafoi Baradla-barlang és a matyó hagyomány. Ezeken a helyeken mindenütt van regionális vonzóero is, mint fesztiválok, rendezvények. Ezeken túlmenően a megye öt kistérségében számolhatunk regionális vonzerovel, a többi hatnak egyelore csak helyi vagy mikrokörzetszintu vonzereje lehet. Külön ki kell emelni a regionális vonzóerok közül azt a potenciált, amelyet az átjárható szlovák határ jelent a gömöri és abaúji r égióra, Pelsoc, Rozsnyó, Dobsina, illetve Kassa irányában. Ezek az adottságok azonban passzív értékhalmazt jelentenek. Mit értek ezen? 2012 júniusában Colorado Springsbol Magyarországra látogatott távoli rokonaihoz egy magyar felmenokkel rendelkezo, de magyarul már nem beszélo amerikai tinédzser, akit anyja arra intett, hogy ha Magyarországon van, ne felejtse el megnézni az Aggtelekicseppkobarlangot, merthogy azt „megéri megnézni”. A gyerek felült Budapesten egy a lillafüredi István-cseppkobarlangban. A barlang feltáratlan végpontja a Pokol nevu terem, amely annak idején nem szerepelt a bemutatott útvonalban. Az oda vezeto lépcsot és folyosószakaszt ugyanis állandóan elöntötte a víz. Az idegenvezeto a barlang végében elmondta a csoportnak, hogy arrafelé van a barlang feltáratlan része, amely egyenesen a pokolba vezet. S bár kérte, hogy senki ne menjen oda, természetes, hogy a fiatalemberek és a gyerekek mind lementek a lépcson, és megigézve bámultak a sötétségbe veszo, fekete vízre. Megesett, hogy mi – ha éppen nem voltunk szolgálatban – a folyosószakasz másik oldalán üldögéltünk, a víz másik oldalán, az alvilági sötétségben. S amikor úgy találtuk, hogy egy látogató túl hosszan bámul a semmibe, mély torokhangon felmordultunk vagy nyögtünk egyet. Ilyenkor a váratlan élmény hatására – még a felnottek is – villámgyorsan iszkoltak a csoport után.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye elso vonalbeli látványosságai kistérségenként

(Színek jelentése: piros = kistérség; lila = nemzetközi és országos jelentoség; kék = országos és
regionális jelentoség; zöld = regionális és mikroregionális jelentoség; fekete = mikroregionális és
helyi jelentoség)


Kiemelt, megyei, turisztikai imázsformáló desztinációk (1):
Miskolc: Miskolctapolcai barlangfürdő, Miskolci programok, Diósgyőri vármprogramok, Bükki
Nemzeti Park: Lillafüredi Palotaszálló, Hámori-tó, barlangok, kisvasút, Garadna, vízesések, Kis-fensík,
Örvényko, Dédes vár, Bánkút. Nyékládháza–Mályi: tavak, Ónodi vár, Muhi emlékhely.
Tokaj: Tokaji bor, aszu-borpincék, Tisza–Bodrog viziturizmus, Bodrogkeresztúr: opállelohely, Tokaji-hegy.


Aggtelek: Baradla–Domica cseppkőbarlang,
Jósvafői-barlangok, Aggteleki Nemzeti Park – Dél-Szlovák karszt Világörökségi terület, Dél-Szlovákia:
Szádelő-völgy, Áj-vízesések, Betléri kastély, Krasznahorka vára, Rosznyó, Gombaszögi barlang,
Dobsinai-jégbarlang, Hernád-áttörés, Kassa, Herlányi-gejzír. Galyasági Árpádkori-templomok, Szádvár,
Edelényi Coburg kastély, Tornanádaskai Hadik kastély, Galyasági falusi turizmus.
Mezőkövesd: Matyó népmuvészet-Zsóryfürdő, Bogácsi termélvíz, Négyes: Tisza-tó, Cserépváralja-
Szomolya: kaptárkövek, barlanglakások, fekete cseresznye.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye második vonalbeli látványosságai kistérségenként


(Színek jelentése: piros = kistérség; kék = országos és regionális jelentoség; zöld = regionális és mikroregionális jelentoség; fekete = mikroregionális és helyi jelentoség)


Kiemelt, megyei, turisztikai imázsformáló desztinációk (2):


Sárospatak: Sárospataki Rákóczi vár és programok, Komlóska: ruszin hagyományok, Háromhuta: Zempléni-hegység, Tengerszem, Végardó


Sátoraljaújhely: Sátoraljaújhelyi programok, Hollóházi porcelán, Füzéri vár, Füzérradványi kastélypark,
Pálháza – Kokapu kisvonat, Széphalom emlékhely.
Tiszaújváros: Tiszaújvárosi termálvizes fürdők, TVK
Abaújhelyi Hegyalja: Gönci barackpálinka, Vizsolyi biblia, Regéci vár, Boldogko vára, gönci hordó,
Huszita-ház, Hernád, Boldogkoújfalu: kotenger, Telkibánya: aranybánya múzeum, Kéked: kastély.
Szerencs: Szerencsi Huszár-vár, Monoki Kossuth-ház, Prügyi Móricz-ház.
Bodrogköz: Tisza-Bodrog alacsony ártér tájvédelmi körzet, Pácin: kastély.
Kazincbarcika: Rudabánya–Felsotelekes: Rudapithecus hungaricus lelohely, Árpád-kori templomok, falusi turizmus, BVK.
Mezőcsát: Csörsz árka, Borsodi–Mezoség
Ózd: Kelemélri Mohos-tavak, Tompa-ház, Lázbérci-víztározó, ózdi rozsda-övezet
Slzikszó, Encs: Hernád, Rakacai-víztározó, Cserháti dombság, falusi turizmus

Felfelé száll az eső

Természetesen nem lehet mindent degradálni az ijesztgetés vagy a régi vásári komédia szintjére, de a bevezetoben említett dublini példában az „ijesztgetés” a tudományos ismeretterjesztéssel ötvözve még egy kalandparknál is maradandóbb élményt jelent a múzeumlátogatónak; én legalábbis minden Írországba készülonek ajánlom azóta is. Van, amikor maga a természet vállalja az élménymenedzser szerepét – ez a legolcsóbb megoldás. Ha már Írországról esett szó, a nyugati part kétszáz méteres, meroleges sziklafalainak (a Moherszikláknak) meglátogatásánál feltétlen várjuk meg, ha tehetjük, míg elered az eso – ami ott gyakori. Ha ilyenkor nem a közeli turistacentrumba húzódunk be egy kávéra, hanem kimegyünk a sziklaperem szélére, s az eso mellett eros nyugati széllökések is vannak, olyat látunk, amit máskor soha: az eso felfelé fog esni. A vízcseppek az orrunk elott felfelé szállnak, mivel az egyes széllökések nekimennek a sziklafalnak alattunk, s akkora a felhajtóerejük, hogy szabályosan felfújják az esot. Ez is élmény.

Új szakma

Az élménymenedzsment tehát valóságos új szakma kell, hogy legyen a turizmus–vendéglátás szakterületen belül nálunk is. Borsod- Abaúj-Zemplén megyének nincsen olyan Moher-sziklája vagy Grand-kanyonja, amely önmagában is elég vonzóerot jelentene. Ezért az egyszerubb látványosságokat és értékeket kell úgy bemutatni, hogy az élményt jelentsen a látogatónak – ez igaz még egy egyszeru helytörténeti gyujteményre vagy tájházra is. Ha például Telkibányán a bezárt és elfelejtett aranybányákból – szakszeru vezetés mellett – ásványdarabokat vihetnének el a látogatók, nem kétséges, hogy megnone iránta az érdeklodés. Természetesen ötletekkel tele a padlás, az „aranybánya-turizmus” már az 1990-es évek elején felmerült; akkor a természetvédelem akadályozta meg, mondván, hogy a bányákban védett denevérfajok is élnek.

Az élményturizmust, az élménymenedzsmentet meg lehet és kell tanulni, odafigyelve a személyiségi jogokra, a biztonsági intézkedésekre és a bemutatandó érték védelmére egyaránt. Enélkül ma már nem versenyképesek a turisztikai termékek. Nem kell attól félni, hogy egyes élményelemekkel túlzottan kommercializáljuk az adottságainkat, s ezzel mintegy degradáljuk oket; attól nem lett kevesebb a Dobsinaijégbarlang látogatóinak a száma, hogy az autóparkolóban két lábon járó jegesmedvék fényképeztetik magukat a turistákkal. Az élményturizmus határterülete a kreatív turizmus. Már az eddigiekbol is látszik, hogy ha egy-egy potenciális turisztikai attrakciót élménnyé akarunk formálni, szükség van a kreativitásra.

Látnivalóból élmény

Igen, jó dolog, ha Borsod-Abaúj-Zemplén megye regionális imázskonferenciát rendez; ráfér a megye turizmusára a tudományos, szakmai alapokon álló újítás s a hagyományos látnivalók élménnyé alakítása. De imázsról – arculatról – lévén szó nem szabad elfelejteni, hogy ezt az arculatot eloször a helyi lakossággal kell „megvásároltatni”, vagyis érdekeltté tenni oket az eladásban. Ha ok nem t artják magukénak a saját értékeiket, vagyis nem „vevok” rá, akkor vajmi kevés a remény arra, hogy a kialakított turisztikai termék arculata eladható lesz. Jó példa erre Rudabánya esete. A 12 millió éves oshominida-lelet igazi régészeti világszenzáció, hiszen az antropológia és a teológia viszonyában kiemelt jelentoségu, mégis a 2. kép listáján a kazincbarcikai kistérségben csak mint „helyi” jelentoségu imázsformáló desztinációt tüntettem fel. Éspedig azért, mert a helyi lakosság nem vette meg – pontosabban többször széthordta – az ott felépített bemutatóhelyeket; így az illetékes hatóság a lelohely befedését, kvázi megszüntetését rendelte el annak idején. Vagyis jelenleg a lelohely nem igazán létezik. Vagy itt a miskolctapolcai régi strandfürdo esete; az ország egyetlen meleg vizu folyója, a Hejo-patak évtizedeken át szinte keresztülfolyt a tapolcai strand medencéin, amelyek, ahelyett hogy az ország egyik legélvezetesebb vizu strandját szolgálnák, hosszú évek óta zárva vannak. Funkcióját a barlangfürdo bovítése vette át, ami hihetetlen zsúfoltságot okoz – éppen ott, ahol ezt nem szabadna; egy világattr akcióban. Az ilyen adottságoknak nem is a védelme, hanem a helyi lakossággal való elfogadtatása az igazi kihívás, aminek módjairól a borsodi turisztikai döntéshozóknak még sokat kell töprengeniük.

Ezért is lesz igen hasznos egy ilyen borsodi konferencia az Antall József Tudásközpont és a Corvinus Egyetem részvételével, amelynek doktori iskolájában az idén látott napvilágot az egyik elso, turisztikai élménymenedzsmenttel foglalkozó disszertáció, amelyet a dunaszerdahelyi Zátori Anita jegyez A turisztikai élményteremtés módjának feltárása címmel. A helyi és regionális arculatépítésért is felelos TDM (turisztikai desztinációmenedzsment) szervezetek képviseloi mellett remélhetoleg megjelennek a konferencián kistérségi menedzserek és polgármesterek is. Eloadásaikban, hozzászólásaikban nemcsak a jól ismert tokaji, aggteleki, miskolci, mezokövesdi, tiszaújvárosi, sárospataki, újhelyi értékek élménnyé alakítása tartana számot érdeklodésre, hanem az ózdi, szikszói, encsi, mezocsáti, kazincbarcikai, gönci, szerencsi, bodrogközi kistérségek sajátos, kevésbé közismert adottságaira épülo élménykreálás lehetosége is!


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.