L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében példaértékűnek nevezte, hogy a város saját költségvetéséből 1,2 milliárd forintot áldozott egy új múzeum létrehozására, és hozzátette, hogy a római Brigetio beépült a komáromiak identitásába. Úgy vélte: kevés város lett volna képes arra, hogy a gátépítés közben felfedezett római katonaváros régészeti leletei kedvéért áthelyeztesse az összes engedéllyel rendelkező műtárgy nyomvonalát.

Molnár Attila, Komárom polgármestere elmondta, az új múzeum célja, hogy a Brigetio területén talált leletek bemutatásával Komárom római kori múltját összekapcsolja a modern elvárásokkal és méltó helyet kapjon a csaknem 275 ezer lelet és fotó. 

Számadó Emese, a múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a látogatóközpont fő attrakciója a földszinten kialakított, Brigetio öröksége című állandó régészeti kiállítás, amely interaktív formában mutatja be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Komáromi Klapka György Múzeum együttműködésében 1992 óta zajló brigetiói feltárások legjelentősebb leleteit és a tudományos munka eredményeit.

Borhy László, az ELTE rektora kiemelte, hogy az intézmény a kiállítások mellett helyet ad az ELTE Ókori Régészeti Tanszék gyakorlati oktatóközpontjának, ahol az egyetemi hallgatók szakmai kurzusokon vehetnek részt. A kiállításba kihelyezett információkat QR-kódos, négynyelvű multimédia vezető egészíti ki, valamint egy virtuálisvalóság-játék, amely egy római városba kalauzolja a látogatókat. Az állandó kiállítás négy termében látható például egy katonai díszsisak, valamint egy tetőfedő tégla, amelybe Publius Ovidius Naso híres ókori költő portréját és nevét karcolták bele, az egyetlen ismert ókori Ovidius-ábrázolásként. Láthatók még a polgárváros lakóházait díszítő falfestmények, amelyek mitológiai alakokat, istennőket és lakomajeleneteket ábrázolnak. A látogatók beléphetnek Jupiter Dolichenus szír hadisten Brigetióban feltárt templomába, a kiállításból kivezető folyosón pedig az ókori temetők világa tárul az érdeklődők elé. A csontvázakkal és leletanyaggal bemutatott sírok egy rég letűnt korszak temetkezési szokásairól mesélnek. Az ókori embereket a kiállításban elhelyezett fejrekonstrukciók alapján lehet elképzelni.

Az épületben kisebb állandó kiállítások mutatják be Klapka György hőstettét és a Komáromi M. Kir. Állami Méntelep Osztály történetét, amelynek egykori épületében a múzeum helyet kapott. A látogatóközpont tetőterében látványraktárt alakítottak ki, amely a régészeti leletanyagon keresztül az őskortól kezdve mutatja be a város történetét. A látványraktár oktatótér is, ahol az egyetemi hallgatók régészeti anyagismeret kurzusait és múzeumpedagógiai foglalkozásokat, múzeumi órákat tarthatnak. A Klapka György Múzeum új székhelyét a Magyar Királyi Méntelep laktanyájának építették az 1900-as évek elején. Az első világháború végéig 2 millió ló volt a monarchia területén. A komáromi méntelep eredetileg 12 épületből állt, fénykorában ezernél több embernek biztosított megélhetést. Mára csak a főépület, a tiszti lakás és a tiszti kaszinó maradt meg. Lótartással 1962-ig foglalkoztak, majd az épület lett a termelőszövetkezet központja. Később az önkormányzat vásárolta meg az üresen álló ingatlant.