A török kultúra értékei elevenednek meg az egri pasa sátrában
Eger új turisztikai látványossága a belvárosban, a Dobó utcában, a vár alatt megnyitott Török-Magyar Testvériség Emlékpark. Ehhez kapcsolódik a török kultúra értékeit hordozó egri pasa sátra, amely különleges vendéglátóhely.
Oroszné Bodnár Erika vállalkozó, a Török-Magyar Baráti Társaság egri tagozatának alelnöke régóta vonzódik a az oszmán kultúra emlékei iránt. Immár negyedszázada él a hevesi megyeszékhelyen, és első vállalkozásaként nyitotta meg a régi egri uszoda mellett működött török kávézót. Ezt úgy rendezte be, hogy érintette az oszmán kultúrát. Ennek ellenére az 1990-es évek elején városrendezési tervek miatt a kávézót lebontották. Ezután külkereskedelmi vállalkozóként folytatta tovább, miközben erősítette kapcsolatait a török partnerekkel.
Kávék, keleti édességek, játékok
Aztán 2010-ben a Heves Megyei Önkormányzat az egri vár felújítási projekt keretében hirdetett pályázatot, az úgynevezett attrakciót kiszolgáló vendéglátó egység program megvalósítására. Erre pályázott Oroszné Bodnár Erika, és az Új Széchenyi Terv keretében közel 10 millió forint támogatást nyert el. Így jöhetett létre az a kettős beruházás, amely a Török-Magyar Testvériség Emlékpark, illetve az Otak-i Humayunja, azaz a vezéri sátor létrehozásáról szólt. Ezt az újdonságot az egri pasa sátrának nevezték el.
A tulajdonos-vállalkozó a Turizmus Online érdeklődésére elmondta, hogy a támogatással és az azt kiegészítő pénzügyi önerővel mintegy 15 millió forint értékű fejlesztést valósítottak meg. Mindez az egri Dobó utcából, a várhoz vezető és hamarosan megnyíló Bástya sétány közvetlen közelében található. A sátor tervezésében és kivitelezésében a két fia is részt vett, akik korábban Törökországban tanultak és jól beszélik a nyelvet.
Az elsősorban vendéglátóhelyként működő sátor érdekessége, hogy az alapjától a csúcsáig eredeti kecskebőrrel szőtt textilből készítették. Belülről pedig valamennyi kellékét, berendezését Törökországból hozták. A speciális eszközökkel eredeti ottomán kávékat, teákat készítenek, továbbá keleti édességeket is ajánlanak az érdeklődőknek. De a vendégek kipróbálhatják a vízipipákat, továbbá láthatnak hastáncbemutatókat is. Ugyanakkor különféle mesékkel és játékokkal is megismerkedhetnek.
Újabb turisztikai látványosságok
Oroszné Bodnár Erika azt is elmondta, hogy további turisztikai látványosságokat terveznek. Így a jövőben zenei és táncfesztiválokat szerveznek. Sőt, szponzori támogatással a következő évben szeretnék Egerben fogadni a híres misztikus rend, a Mevlevi – ahogy emlegetik a kerengő – derviseket, akik tervek szerint egy nyolcszáz éves múltra visszatekintő szertartást mutatnak majd be a Török-Magyar Testvériség Emlékparkban.
Egyébként ezen az új helyen folyamatos munkával kiemelkedő személyiségek szobrait helyezik el – adta hírül Soós Tamás turkológus, a Török-Magyar Baráti Társaság egri tagozatának elnöke. Az elsőt már fel is avatták: a Prima Primissima-díjas Rostás Bea Piros szobrászművész Evlia Cselebiről, a híres török utazóról készült alkotását. Cselebi 1660-1664 között bejárta a török hódoltsági területeket, így az akkori Magyarországra is eljutott. Leírta tapasztalatait a városokról – így Egerről is – továbbá a korabeli eseményekről is több kötetes művében, az Utazási feljegyzésekben számolt be. Ez a munka ma is komoly forrásnak számít szakmai körökben.
Hírességeknek állítanak szobrot
A következő években olyan tudósok, kiemelkedő személyiségek szobrai kerülnek majd az egri emlékparkba, akik sokat tettek a török-magyar kapcsolatok erősítéséért. Így tervezik például a nemzetközi hírű magyar orientalista professzor, Germanus Gyula, illetve Júnusz Emre, a középkori török irodalom legnagyobb költője szobrának felállítását is.
