Arab dzsámi és brit ágyú Tárik sziklájának tetején
Aki Spanyolországból gyalogosan lépi át a gibraltári határt, rögtön néhány brit jellegzetességgel találja szemben magát. A határövezetben áll a pirosra festett telefonfülke, az autók kormánya pedig a túloldalon található, csak úgy, mint a szigetországban. Nem véletlenül van ez így, mert a gibraltári hatalmas mészkőszikla, a Földközi-tenger stratégiailag fontos kikötője és városa több mint háromszáz éve brit fennhatósági terület.
Ahogy mondják, Gibraltár neve az arab elnevezésből, Dzsbai Tárikból származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijadra utal, aki 711-ben itt szállt partra és megkezdte Hispánia meghódítását. Itt, ahol szinte karnyújtásnyira találkozik egymással a tenger és az Atlanti-óceán, tiszta időben jól rálátni Afrika északi részére, Marokkóra. Nemcsak katonai és kereskedelmi, hanem turisztikai csúcshely is, sőt ahogy helyben mondják: nagyszerű kirándulóhely.
Kanyargós utakon, alagutakon át
Éppen ezért tele van külföldi vendéggel, az angolokon kívül arabok, nyugat-európaiak, afrikaiak, japánok és kínaiak különösen nagy számban jönnek ide. Ez annak köszönhető, hogy Gibraltár országútról, hajóval, repülővel egyaránt jól megközelíthető. Nemzetközi repülőteréről 24 óránként többször is indulnak, illetve érkeznek járatok Londonból. Így évente több millió vendég fordul meg a városállamban.
A hatalmas tengeri kikötővel rendelkező és hosszan elnyúló, 30 ezer lakosú Gibraltár városát – amely közvetlenül a repülőtértől kezdődik – minibusszal érdemes megközelíteni. Minden órában turistaáradat indul a szikla oldalában kiépített és 37 alagutat érintő, sokszor igen kanyargós utakon ezekkel az apró, de fürge járművekkel.
A városban a régi genovai hangulatú házak mellett modern, tengerparti toronyépületek, hotelek sorakoznak, és erre találhatók a közigazgatás helyszínei is. Sokan abból élnek, hogy rendszeresen kiadják a szálláshelyeiket, a lakásaikat. A kikötő pedig az ipar szimbóluma, a legnagyobb foglalkoztató ezen a helyen. Sok a hajójavító műhely, amely jelentős árbevételhez juttatja Gibraltárt. A közeli Spanyolországból például négyezren járnak át dolgozni a különböző szakmákat képviselők a hajózást kiszolgáló műhelyekbe.
A fénypompában úszó barlang
A szikla tetejéhez vezető utak mentén szabadon láthatók azok a majmok, amelyek feltehetőleg Marokkóból kerültek ide, és brit katonák hozták őket. Háromszáz példány – főleg családokat alkotva – él belőlük vadon a hatalmas, 426 méter magas mészkőszirten. Az egészségüket a helyi állatorvos vigyázza. Emellett őrök felügyelik a védelmüket a nagyszámú érdeklődő turista miatt, akik szívesen időznek el közöttük és fényképezik őket. Feljebb érjük el Gibraltár fontos földrajzi részét, az Európa pontot. Innen pedig nagyszerű panoráma tárul a látogató elé a hosszan elnyúló Földközi-tengerre, a kikötőre és a dokkra. Körülöttünk is érdekességek sokasága látható. Így például a világítótorony az arab dzsámi mecsettel és azok a régi brit ágyúk is, amelyek az egykori harcok emlékét idézik fel.
Ezután a minibusszal visszafelé haladva egy másik érdekességet is bemutatnak a turistáknak. A Szent Mihály barlangot, amelynek köveit különleges fényekkel világítják meg. Alig fél óra alatt megismerhető a természetnek ez a különlegessége, a változatos formák sokasága és mértani pontosságú rendszere. A fények pompájában úszó barlangban, a jó akusztikát kihasználva hangversenyeket is tartanak.
Sétálóutca és különleges autók
A város központjába leérve láttuk a déli színpompás őrségváltást a Fő téren, továbbá az üvegmúzeumot is. Szintén érdekességnek számított a különleges autók bemutatója. Ezt követően jártuk végig Gibraltár sétálóutcáját, amely csillogott a tisztaságtól és az üzletekben levő áruk sokaságától. Itt szinte minden világcég márkás terméke fellelhető. A vám- és az ÁFA-mentesség miatt viszonylag olcsók az élelmiszerek, a parfümök és a szeszes italok. De látható többek között a trafalgari csatában elesett brit Nelson admirális szobra, illetve a nagy zsinagóga is. Az emberek pedig a boltokban az angol mellett legtöbben úgynevezett gibraltáriul beszélnek. Ez pedig nem más, mint angol-spanyol-arab keverék. Az itt lakók ugyanis főleg portugálok, olaszok, máltaiak, marokkóiak, zsidók és spanyolok, akik békességben élnek egymással. Így többféle vallás is megtalálható, például az anglikán, a katolikus, a mohamedán és a zsidó.
