Milyen munkaadókat részesítenek előnyben a diákok?
A tanulók főként a rugalmasságáért kedvelik a diákmunkát, és egyre többen adnak „próbaidőt” a munkahelyüknek: egy-két műszakban tesztelik a körülményeket, és akkor kezdenek heti rendszerességgel dolgozni, ha a hely és a feladat valóban elnyeri a tetszésüket.
A fizetés és a helyszín elérhetősége – ez a két meghatározó szempont akkor, amikor egy tanuló arról dönt, vállalkozik-e egy konkrét munkára. Szintén perdöntő az első egy-két műszak, amelyet sok diák egyfajta próbaidőként fog fel: ha az adott munkahely az ezen idő alatt megszerezhető tapasztalatok alapján megfelelő körülményeket biztosít, akkor oda akár rendszeresen is szívesen térnek vissza. „Ha pedig megkedvelik az adott munkát és munkahelyet, akár az egyetemi órarendjüket is készséggel igazítják ezen elfoglaltsághoz” – szögezi le Pataki Zoltán, az euDiákok Iskolaszövetkezet elnöke.
Szerinte a fiatalok mindennél többre értékelik, ha a munkaadók figyelembe veszik az érdekeiket, ahogyan azt is, ha pozitív visszajelzést kapnak a munkájukra vonatkozóan. „Ez nem pusztán a munkaadó odafigyelését mutatja, hanem fel is értékeli azt a tevékenységet, amelyet az adott diák végez” – teszi hozzá. Ez a szemlélet különösen kifizetődő olyankor, amikor a tanulók sokkal jobban meggondolják, hogy milyen munkákat vállaljanak el.
Az euDiákok friss felmérése szerint a diákmunkát vállalók 80 százaléka két vagy három napot dolgozik hetente, ami valamivel kevesebb a járvány előtti időszakinál. „A közvetlen visszajelzésekből is az derül ki, hogy a tanulók kevesebb napon vállalnak munkát, ráadásul a 8 órással szemben a 4-6 órás műszakokat preferálják” – mondta Pataki Zoltán, aki szerint a tervezési horizont is módosult: rugalmasabb beosztást várnak el a munkaadóktól, és jellemzően csak egy hétre előre vállalnak műszakot.
„Mivel a pandémia kirobbanását követő első lezárások után nagyon hamar kialakultak azok az új rutinok, amelyek az online tanuláshoz és munkavégzéshez kellettek, egy esetleges újabb hullám nem jelenthet megugorhatatlan akadályt a diákoknak” – véli Pataki Zoltán. Szerinte hasonló rugalmasságot várnak el a fiatalok a munkaadóktól. Például annak tiszteletben tartását, hogy csak az iskolának, illetőleg csak a munkának dedikált napok legyenek a vegyesek helyett.
Hogy mit tehet egy iskolaszövetkezet annak érdekében, hogy meghozza a diákok munkakedvét? Az euDiákok például a jövő nyári fesztiválokra szóló belépőjegyekkel ad ösztönzést, az egyetemeken pedig saját nagyköveteik népszerűsítik ezt a munkavállalási formát. Ugyanakkor fontos szerepe van a főként saját közösségi platformjaikon zajló edukációnak, például a diákmunkával kapcsolatos tévhitek eloszlatásának. De az üzeneteik és aktuális munkalehetőségeik az országos és egyetemi virtuális állásbörzéken is elérhetők, akárcsak a citylight-okon vagy az egyetemi éttermekben.
