Petőfi finomságaiért is érdemes Bács-Kiskunba látogatni
A nagy íróink, költőink közül Petőfi Sándor alakja az egyik legismertebb. Forradalmár, nemzeti hős, sokaknak a nagybetűs költő. Életrajza és költészete szinte az általános műveltség része. Kevesen tudják azonban, hogy Petőfi mindössze 26 évet élt, ezalatt közel ezer verset írt, amiből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Azt viszont még kevesebben tudják, hogy milyen ember volt, hogy mit szeretett például enni és inni. Petőfi ínyenc lett volna? Kiderül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Petőfi200 projektjének gyűjtéséből.
Bár számos versében ír ételről, italról, senki ne gondolja, hogy Petőfi Sándor ínyenc volt. Ennek egészen egyszerű oka van: nem volt rá pénze. Kutatások szerint még azon a bizonyos 1848-as március 15-ei reggelen is az előző napi pékárut mártogatta a meleg tejbe. Hogy nem lett volna más a Pilvaxban? Dehogynem! Csak ez volt a legolcsóbb, és a költőnek mindössze erre futotta.
Mi azonban az emlékévben beülhetünk a kiskunfélegyházi Sirius Étterembe, és egy ízletes Petőfi-menü elfogyasztásával megidézhetjük egyik legnagyobb költőnk emlékezetét, Kovács János Cukrászatában pedig Kokárda desszerttel pecsételhetjük meg a kulturális esztendőt.
Petőfi idejében a kávéházban volt minden: kávé, csokoládé, kuglóf, kalács, sőt még deákkenyeret is árultak, ami a költő nagy kedvence volt. Ezt a gyümölcsökkel, magvakkal gazdagított, édes süteményt ma már inkább püspökkenyér néven ismerjük, és bizony kevesen tudják róla, hogy Petőfi Sándor egyik kedvence volt. Ahogyan a rostélyos és a töltött tojás is, vagy a saját maga által főzött kukoricagombóc. Ez utóbbit akkoriban nemcsak levesbe tették, hanem mákba és morzsába is forgatták.
Reggelire is szerette a gulyást
A fent említett ételekből is kiderül, hogy a Nemzeti dal szerzője az egyszerű ételek híve volt. A túrós tésztát és a gulyáslevest is gyakran fogyasztotta, sőt a gulyás még reggelire is örömmel ette, ha épp volt.
Bár sok versében ír ételekről, nem mindig fennkölt stílusban jelenik meg, inkább negatív jelzőként használta az ételeket. A helység kalapácsa című versében így ír: „Én kendet utálom, mint a kukorica-gölödint!" Kivételt talán csak a túrós tészta képviselt. Az Úti levelekben, Füzesabonyban, 1847. május 13-án ezt írta: „Szeretőmet, a franciákat, a túrós tésztát, és a rónaságot fülem hallatára ne gyalázza senki." De az Arany Jánoshoz írt versében még esküszik is a csuszára: „Esküszöm neked a túróstésztára, meg a pipámra!"
„Keresztapja" volt a székelykáposztának
Egy megosztó étel, a székelykáposzta is Petőfihez köthető - derül ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Petőfi200 projektjének gyűjtéséből. Az éteknek nincs közel a székelyekhez, hanem egy bizonyos Székely Józsefhez, aki Petőfi ügyvéd barátja volt. Ha lehet hinni az elbeszéléseknek, akkor, amikor egy alkalommal betértek egy fogadóba enni, már nem nagyon volt a konyhán semmi étel. Székely József azt kérte a kocsmárostól, hogy keverje nekik össze a maradékot, ez pedig a savanyúkáposzta-főzelék és a sertéspörkölt volt Ez annyira ízlett neki, hogy mikor legközelebb mentek és rendeltek, már „Székely-káposztaként" emlegették a laktató fogást.
Petőfi az alkohollal sem ápolt különösebb barátságot. Nem ivott sem sört, bort is csak keveset, ellenben szerette a kávét. A legtöbb félreértés mámoros költeményeiből adódott, de mint kiderült, józanul is tudott borverset írni, nem kellett hozzá a hordó aljára néznie. Rá igaz lehet, hogy bort prédikált, de vizet ivott.
Meglepő, de az vacsorájáról egészen pontos feljegyzés született. 1849. július 30-án bivalytejes és túrós puliszkát vacsorázott, ami annyira ízlett a költőnek, hogy a házigazda lányának, Vargha Rozáliának hosszú verset írt az emlékkönyvébe.
Petőfi 200 jövőre is
2022 és 2023-ban a költő kiemelt figyelmet kap Bács-Kiskun Megyében, hiszen a Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan már eddig is, közel félszáz program valósult meg. A szerteágazó Petőfi-kultuszt több településen tematikus turisztikai nevezetességek ápolják, így a költő életének fontos állomásain, például Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Dunavecsén és Szalkszentmártonon emlékházak és múzeumok őrzik hagyatékát, szobrok dicsőítik a költőt és munkásságát. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több színes, nívós esemény övezze a bicentenáriumot.
