hirdetés
hirdetés

Repülés és faültetés - miért önámítás?

A turizmus helyváltoztatással jár, és a közlekedés az, ami miatt az ágazat a legnagyobb fejtörést okozza a klímavédelem számára. Kérdés, hogy mennyire tehető fenntarthatóvá a légiközlekedés. Figyelem, tabudöntögetés következik! Cikkünk a Pont Itt magazin májusi számának hasábjain jelent meg.

hirdetés

Mindannyian tudjuk, hogy a légiközlekedés komoly felelőse a klímaváltozásnak. Ráadásul a repülőgépek esetében nem is csak az unásig emlegetett CO2 kibocsátás az egyedüli probléma, hanem az egyéb üvegházhatású gázok, és a vízgőzből álló kondenzcsík is. Ezekkel együtt az ágazat hatása az éghajlatra kétsze-négyszer nagyobb lehet, mint a CO2 önmagában. Szemléletes adat, hogy ha egy országról lenne szó, az iparág a 7. legnagyobb CO2 -kibocsátó lenne a világon közvetlenül Németország mögött. Az is beszédes, hogy 2019-ben a Ryanair bekerült a 10 leginkább szén-dioxid-szennyező vállalkozás közé Európában. Közvetlenül ezután derült égből a villámként csapott le a pandémia, kiugró visszaesést hozva.

Fotó: Depositphotos
Fotó: Depositphotos

Szellemjáratok járják be Európát
Az Eurocontrol közlése szerint 2020-ban a légiforgalom szén-dioxid-kibocsátása 57 százalékkal csökkent földrészünkön a 2019-es szinthez képest. Ez azonban csak átmeneti fellélegzés volt a bolygó számára. A járványt ugyanis olyan új típusú probléma kísérte a légiközlekedésben, amelyre gondolni is szégyen a klímaváltozás jelenlegi ütemének ismeretében. Az idei télen több mint 100 ezer járatot reptettek teljesen üresen, utasok nélkül kontinensünk felett a világ légitársaságai csak azért, hogy ne veszítsék el az EU által szabályozott résidőiket, jóllehet ez némiképp a karbantartásra előírt protokoll részét is képezte. Ehhez társul még egy szintén új jelenség, amely „bosszúturizmus” néven vonul be az idegenforgalom történetébe. Az utóbbi hónapokban a járvány globális konszolidációjával újra meredeken emelkedik a kereslet a repülés iránt, sőt, a pandémiás ijedtség utáni első években elsősorban az Y generáció (26-41 év közöttiek) tagjai a korábbinál is hatalmasabb étvággyal esnek neki a világnak, hogy behozzák az utazási tilalmakkor elvesztegetett lemaradást. Vagyis amit nyertünk a réven, azt többé-kevésbé elveszítjük a vámon. Mindezt megfejeli még az orosz-ukrán háború, ami jóllehet visszaveti a légiösszeköttetések számát, de a légtérzár miatt jóval hosszabb útvonalakra kényszerít számos légifuvarozót.

Jön a kerozinadó, már támadják
Jelenleg 8 százalékos hozzájárulást tulajdonítanak a repülés számára a klímaváltozáshoz, 2050-re a globális kereslet növekedésével több mint 25 százalék lehet már az iparág számláján. Mindezek fényében igazán szürreális, hogy az utazók évtizedek óta a mai napig is egy pizza és egy-két sör áráért repkedhetnek Európában, és hogy néhány kivételtől eltekintve a legtöbb országban a benzintől eltérően, a kerozin adó- és áfamentes. Nagy-Britanniában felszámítanak ugyan némi repülési adót Air Passenger Duty (APD) néven, ez azonban meg sem közelíti az autóiparban kiszabott teherviselés szintjét. Az Európai Bizottság 2023-tól tervezi a kerozin megadóztatását, amelynek ellenzői, Európa meghatározó légitársaságai és repülőterei már szövetségbe is tömörültek Aviation Alliance néven, mert attól félnek az intézkedés versenyhátrányba hozza őket az unión kívüli szereplőkkel szemben.

Fotó: Depositphotos
Fotó: Depositphotos

Faültetés: a modern utazó búcsúcédulája
A klímaváltozással kapcsolatban leginkább tájékozott és tudatos emberek vállára öles súlyként nehezednek mindezek az információk. Ők többnyire a flight shame-mel, azaz a repülési szégyennel birkóznak, ha gépre szállnak. Az egyre növekvő tábor számára kínálnak gyógyírt cégek, amelyek évszázados receptet hasznosítottak újra: az úgynevezett búcsúcédulát. Ez a római katolikus egyház találmánya volt a középkorban, tulajdonképpen pénzért árusított bűnbocsánati lehetőség. A pápai udvar az akkori világ egyik legjövedelmezőbb üzletévé változtatta az üdvösség árusítását. Megvásárlásával a hívek megváltották magukat a túlvilági büntetéstől, így megnyugodhattak, és folytathatták tovább bűnös kis üzelmeiket. Ma egymás után jönnek létre vállalatok, amelyek nagyon hasonló módon, pénzért kínálnak megváltást a túlméretes ökológiai lábnyom okozta bűntudat alól. Az úgynevezett dekarbonizációs brókerek kiszámolják az utasok szén-dioxid kibocsátását az adott útra, és megígérik, hogy annyi fát ültetnek el, amennyi ellentételezi a kikalkulált CO2 mennyiséget. A jóvátétel lehetséges formái között felkínálják még különféle fenntarthatósági projektek megvalósítását a fejlődő országokban, mint a szél- és vízierőművek, napelemek, energiahatékony kályhák telepítése, a helyi közösségek edukációja, vagy az ökoszisztéma védelme. Egyre több légitársaság, utazási iroda nyújt ilyen megoldásokat zöld szemléletű ügyfeleinek, akik örömmel nyúlnak zsebbe a néhány eurós extra kiadásért, hogy megszabaduljanak a lelkiismeretfurdalástól, és vígan röpködhessenek tovább a világban azzal a tudattal, hogy mindent megtettek a bolygó fennmaradásáért.

Másfél évtizeddel túlhaladott gyakorlat
A világ első és azóta is igazán mértékadó felelősségteljes utazási irodája, a brit Responsible Travel azonban már 2009-ben megszüntette a szén-dioxid kibocsátás kompenzációjának gyakorlatát számos okból. Egyrészt, úgy vélik, eltereli a klímaváltozás súlyosságáról és a valódi megoldások kereséséről mind az utasok, mind a kibocsátásért nagymértékben felelős légitársaságok figyelmét. Másrészt alapvetően hibás elképzelésnek tartják, hogy a világ túlsó szegletében másoknak fizetünk azért, hogy csökkentsék a kibocsátásunkat, ahelyett, hogy mi magunk mérsékelnénk azt. Ez olyan, mint amikor a gyerekek a tányér egyik széléről a másikra tologatják a brokkolit, mert nem akarják megenni. Sok faültetéssel kompenzáló szén-dioxid-számítás feltételezi továbbá, hogy az újonnan ültetett fák egy évszázadig ott maradnak, ami nagyon optimista számítás az erdőtüzeket, a betegségeket, a viharokat és a természetes pusztulást, valamint az illegális fakivágást figyelembe véve. Ráadásul a telepített fák csak 15 és 35 éves koruk között érik el átlagos széntároló kapacitásukat, ennyi idő borzalmas luxus, tekintettel a sürgető éghajlati katasztrófára, és arra, hogy az ellentételezés hatékonyságára vajmi kevés a garancia az imént felsorolt okok miatt. Mindezeken túl a felelős brit utazási iroda kételkedése azon a tényen is alapszik, hogy történelmileg nagyon alacsony az önkéntes kompenzációs rendszereket igénybe vevő fogyasztók aránya, egy 2019-es adat szerint mindössze 1 százalék körüli.

Fotó: Depositphotos
Fotó: Depositphotos

A legmenőbbek is csak ellentételeznek
Nem véletlen hát, hogy az Európai Bizottság tavaly úgy döntött, felhagy azzal a gyakorlattal, hogy beszámítsa az országok ellentételezéseit a kibocsátás-csökkentési célokba. Egy 2017 -es tanulmány ugyanis megállapította, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti, a fejlődő országokban megvalósuló kompenzációs projektek 85 százaléka esetében nem sikerült csökkenteni a kibocsátást.
Szomorú, hogy a nemzetközi turizmus krémje, vagyis a legnagyobb turisztikai szervezetek és multik részvételével egymás után alakuló, a fenntarthatóságot óriási csinnadrattával hirdető projektek is még mindig leginkább a kibocsátás-ellentételezésnél tartanak. A tavaly novemberi Glasgow-i Klímacsúcs alkalmából született az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) kezdeményezése. A klímavédelmi turisztikai akcióterv, amely aláíróinak száma már az 500-at is meghaladta, köztük olyan nevekkel mint az Expedia, a Booking és Condé Nast, a kibocsátás csökkentése mellett kiegészítő intézkedésként továbbra is az ellentételezést javasolja. Egy másik nagy non-profit szervezet, a Travalyst olyan cégeket von ernyője alá, mint a Skyscanner, a Booking.com, a Trip.com, a Tripadvisor, a Google és az Expedia, legfőbb vívmányként szintén csak a harmadik világban finanszírozott, kibocsátás-kompenzációs projekteket tudja felmutatni, valamint azt, hogy a benne tömörülő szolgáltatók okos algoritmusok segítségével felkínálják a zöldebb szolgáltatásokat az adott útra. Ami persze önmagában nem rossz, csak sovány megoldás.

Pótcselekvés dollármilliárdokból
Az United Airlines pedig egy valóságos „búcsúcédulagyár” megnyitására készül, hogy ellensúlyozza kibocsátását. Megépítik az első amerikai, ipari méretű, közvetlen szén-dioxid-elnyelő üzemet, amelyben az üvegházhatású gázt folyékonnyá sajtolják, majd azt egy alkalmas helyen a föld mélyébe injektálják. Ezzel évente 1 millió tonna CO2-t kötnek meg tartósan, amire mintegy 40 millió (!) fa képes, ez azonban a légicég éves kibocsátásának mindössze 10%-át ellensúlyozza majd.

Fotó: Depositphotos
Fotó: Depositphotos

A vonat az új repülő
De hogy mi az, ami a maszatolás, „zöldre festés” helyett valódi felelősségvállalás volna a turisztikai szereplők részéről? A Responsible Travel új, globális légiforgalmi adó kidolgozását javasolja, amelyet a zéró karbonlábnyomú, elektromos repüléssel kapcsolatos kutatási és fejlesztési célokra, valamint a repülést kiváltó vasúti összeköttetés javítására kellene elkülöníteni szerintük. Az osztrák államvasutak minden bizonnyal a klímavédelmi verseny győztese a közlekedésben. Eleve a legkevésbé szennyező közlekedési formát képviseli, ráadásul mozdonyai számára már 2018 óta száz százalékban megújuló energiaforrások biztosítják az áramellátást. De akadnak még hasznos törekvések a világban: például a Lufthansa a belföldi légi járatait   gyors és környezetbarát vonatokkal váltja ki, amelyek ráhordó járatokként működnek nemzetközi hosszú távú járataira, ez a Lufthansa Express Rail. Az Airbus és a Boeing könnyebb és üzemanyag-hatékonyabb repülőgépeket gyárt, világszerte zajlik a megújuló energiákkal, többek között elektromossággal üzemeltethető repülőgépek fejlesztése. A norvég kormány azt tűzte ki célul, hogy 2040-ig minden rövid távú légi járat Norvégiában elektromos üzemelésű legyen. Az Air France-KLM nagy erőkkel dolgozik az összes olyan területen, amely a károsanyag kibocsátás mérséklését szolgálja.

Alterkerozin: jó lehet, csak mikor?
Egy hónapja az Austrian Arlines megkezdte az első használt étolajalapú „újkerozin”tesztelését, és az első eredmények biztatóak: a hagyományoshoz képest 80 (!) százalékkal kevesebb CO2-t juttat a levegőbe az alternatív üzemanyag. A biológiai úton étolajból, esetleg algákból, vagy szintetikus módon hidrogénből, kommunális hulladékból készült gázok felhasználásával előállított, úgynevezett SAF (Sustainable Aviation Fuel) fejlesztésére világszerte óriási fejlesztési pénzeket fordítanak a világ légitársaságai, ami tényleg hasznos és üdvözlendő lépés. A SAF-ok hátránya, hogy egyelőre jóval drágábbak a hagyományos kerozinnál. A Lufthansa és hamarosan az AUA utasai is részt vehetnek azonban a kutatások finanszírozásában egy 50 eurós kompenzációs felár kifizetésével, ami a faültetésnél sokkal hasznosabb, és az összeget tekintve bőkezűbb részvételnek bizonyul. A támogatás felpörgetésére szükség is van, mivel a fejlesztések jelenlegi tempójában két-három évtizedbe is telhet a SAF-ok széleskörű alkalmazása, tekintve, hogy részesedésük egyelőre az 1 százalékot (!) sem éri el a légi üzemanyagok európai piacán. Az Európai Bizottság tervei szerint adómentességgel bátorítja majd ezek terjedését, és előírja, hogy jövő évtől a hagyományos kerozinhoz 2 százalékban már SAF adalékot is kötelező keverni, 2025-től 5 százalékra emelik ezt a mértéket, amelynek 2050-re az EU területén szolgáltató légitársaságok esetében a 60 százalékos szintet kell meghaladniuk. Ez azonban azt jelenti, hogy a Föld szempontjából utolsó utáni órában, 30 év múlva is csak az az elvárás az európai légitársaságoktól, hogy kicsit több mint felesben használjanak alternatív üzemanyagot, ami aligha lesz elég a 2050-re megcélzott, mindössze 1,5°C-os globális hőmérséklet-emelkedési cél eléréséhez.

Fotó: Depositphotos
Fotó: Depositphotos

Nincs mese, vissza kell vennünk!
Ezért is van az, hogy fejlesztések ide vagy oda, a keményvonalas felelősségteljes szakértők szerint egyszerűen nem lehet megúszni, hogy addig is, amíg kifejlesztjük a teljesen karbonsemleges közlekedési technológiákat, az utazásokból is visszavegyünk. És ezzel a turisztikai szakmának is ideje szembenézni. Az egyének számára ez a tudatos önkorlátozást jelenti, a légitársaságok és utaztatók számára pedig országos vagy nemzetközi szankciók volnának szükségesek a szakemberek szerint. A Responsible Travel rámutat, hogy a pandémia is bebizonyította, az üzleti utazások egy része kiváltható online találkozókkal. Szerintük a prémium osztályról is le kell mondani, mivel az a székek kihagyása miatt akár négyszeres karbonlábnyommal is bírhat a turistához képest. Ha már repülünk, igyekezzünk átszállás nélkül, közvetlenül, mivel a le- és felszállás fázisa különösen környezetterhelő, és a sok rövid táv helyett részesítsük előnyben az egyszeri hosszú repülést. Rövid távra a repülőt vonattal érdemes leginkább kiváltani. Hogy mely közlekedési formák milyen mértékben terhelik a környezetet, azt az infografika jól szemlélteti. A felkeresett úti célban javasolt a közösségi közlekedést választani, vagy akár biciklit bérelni, gyalogosan közlekedni, valamint a keveset utaztatott, helyi élelmiszereket fogyasztani. Az idegenvezető is jó, ha helyi, és nem „pendlizik”.

Guillaume Cromer, a felelősségteljes utazások francia szakértője szerint a jövőben, hogy megmaradjon a bolygónk, egy csomó utazást VR szemüveggel kell kiváltanunk. Múzeumba menni például sokkal kényelmesebben lehet otthon, a karosszékben ülve. Így tülekedés nélkül, korlátlan ideig élvezhetjük a teljesen élethű Mona Lisát, míg a valóságban egy percet időzhetnénk előtte, amíg tovább nem sodor a tömeg. A szakmabeliek pedig ugyanígy cserélhetnék le az évi jó néhány szállodanéző tanulmányútjukat, ha digitális formában megkapják a mediterrán hotelek szobakínálatát…


Tóth Réka Anna
Turizmus Online

hirdetés
Olvasói vélemény: 0.0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

Pályázzon és nyerjen!

Meghosszabbított jelentkezési határidő: szeptember 30.!
Legyen részese Magyarország nemzetközi szinten is elismert szálloda- és vendéglátóipari designversenyének, a Klasszis TopDesign 2022-nek, ahol egyedül az számít, mennyire szép, különleges és egyedi az a kisebb-nagyobb szálláshely, vendéglátóegység, irodai vendéglátóhely, borászat, pincészet vagy a Horeca-szegmenst megcélzó digitális platform, innováció vagy más beszállítói termék, amely az Ön tulajdonában van vagy Ön üzemelteti. További információ és a pályázat beadása
: ITT

hirdetés
hirdetés

Megjelent a Pont itt Magazin!

Friss lapszámunk fókuszában a szezonnyitás és a fenntarthatóság áll.

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk