Szomolya fejlődik, de a szálláshely kevés
Kevésnek bizonyult a szálláshely az idén Szomolyára látogatott vendégeknek – mondta a Turizmus Online-nak Kövecses Zsolt, a falu jegyzője. Ezért fontosnak tartják, hogy a következő időszakban még többen vállalkozzanak a turisták fogadására.
Az Északi-középhegység lábánál, a Kánya-patak két oldalán lévő völgyben elhelyezkedő kis bükki falut elsősorban "cseresznyeország fővárosaként" emlegetik. Emellett azonban a kőkultúrájáról is nevezetes, mert a homokos talajtól a tufáig, illetve a kemény terméskőig sokféle lehető itt fel. A tufából egykor barlanglakásokat, borospincéket és tárolókat vájtak. Szomolyán híresek a védett kaptárkövek is, amelyek mint különlegességek nagy számban találhatók a falu határában. Szomolya az idén tovább komfortosodott, miután százmillió forint állami támogatással új burkolatot kaptak az utak a községben. Így ma már gyorsan megközelíthető Eger, illetve Mezőkövesd felől is.
A falu idei legnagyobb ünnepe Pünkösdkor volt, amikor négy napon át rendezték meg a már hagyományos Cseresznye-fesztivált. Ekkor több mint 10 ezer vendéget fogadtak a Szomolya központjában épített színpad környékén. Emellett növelte az idei látogatók számát az a hét, egymáshoz közeli településen rendszeresen megforduló szafaribusz is, amellyel Szomolyán kívül a közeli Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Tard, Bogács és Noszvaj nevezetességeit ismerhetik meg a turisták. Az igények alapján 2014-ben különösen a diákok kedvelték ezt a járművet. Ugyanakkor Noszvajról például a négycsillagos Hotel Oxigénből, illetve a Hotel Nomádból is szerveztek látogatásokat ezzel a busszal. Ezeken a túrákon Szomolya fő látványosságait ismerhették meg az érdeklődők. Így a Tájházat, az egykori kőhodályból átalakított koncertteremet, valamint a turisztikai fogadóközpontot, illetve a védett kaptárköveket is. A gyalogos turisták viszont ezek mellett láthatták a felújított római katolikus templomot és a közelében levő Fazekasházat is.
Koncertterem és turisztikai fogadóközpont
Kövecses Zsolt azt is elmondta, hogy a másik kiemelkedő szomolyai ünnep szeptemberben a Mária-napi búcsú, illetve a szüret kezdetének köszöntése volt. A faluban ugyanis jelentős szőlőterületek találhatók és jeles borászok is tevékenykednek. Különösen leánykát, ottonelt és rizlingszilvánit termelnek. A vörösborok közül pedig a cabernet franc és a cabernet sauvignon a legkedveltebb. A nagyobb pincészetek a közösségi rendezvényekhez igazodva kínálják boraikat az érdeklődő vendégeknek.
A dél-borsodi kőkultúra fejlesztésére megvalósított projekthez a szomolyaiak is csatlakoztak. Ennek eredményeként európai uniós támogatással az egykori kőhodályból – amely valamikor juhok szálláshelye volt – koncerttermet hoztak létre. A közelében pedig turisztikai fogadóközpontot építettek parkolóval és összekötő utakkal. Ezekre a támogatással együtt csaknem 40 millió forintot költöttek. Többcélú közösségi teret formáltak, ahol előadásokat tartanak, illetve az elképzelések szerint tárlatokat is rendeznek majd. A Tájház mellett a Faluházat is megnyitották Szomolya központjában, ahol a XIX.századból származó bútorokat, berendezési tárgyakat mutatnak be. Ezeket főleg helyben sikerült összegyűjteniük. Emellett az országos hírű kaptárköveket túrákon mutatják be az érdeklődőknek. Érdekességnek számít, hogy ezen a helyen éjszakai bemutatókat is tartanak, ahol LED-lámpákkal világítják meg a köveket. Közülük is a legnagyobbat, a 15 méter magas Királyszéket.
Bemutatóhely a kaptárköveken
Jelenleg száz vendég elhelyezésére szolgáló házak vannak Szomolyán, de ennél többre lenne szükség. Ezért elsősorban azokat az ingatlanokat ajánlják a vállalkozóknak, amelyek üresen állnak és jó lenne a turizmus fejlesztésére hasznosítani őket. A jövőben ugyanis szeretnék növelni a vendégéjszakák számát, hogy csökkentsék a turizmus szezonális jellegét. Még több nagyobb rendezvény megszervezésére bátorítanak, amelyhez az önkormányzat a helyi civil szervezetek és a baráti közösségek kezdeményezését várja. Indokolt lenne, hogy egy nagyszabású szüreti vagy borfesztivált rendezzenek Szomolyán, melyhez megvannak az adottságok.
A jövőben a Bükki Nemzeti Parkkal közösen kívánnak bemutatóhelyet létrehozni a kaptárköveken, amelyhez közösen pályáznak támogatásért. Fából készült fedett helyet terveznek, ahol a kőkultúrával kapcsolatos eszközöket mutatják majd be. Emellett a rámparendszeren kilátópontokat is létrehoznak. Az ezekhez szükséges tanulmányterv elkészült, amely alapja lehet az eredményes pályázatnak.
