Ennek kapcsán megkérdeztük a szakma tudományos, oktatási és tanácsadói szférájának szereplőit, mit gondolnak, milyen üzenetekkel bír a hazai turizmusipar számára ez a Jelentés.

Vendégszerzőnk, Karsai Árpád írása alapján a körkérdés válaszait komment nélkül idézzük:

Hinek Mátyás BGE KVIK Turizmus Tanszékének tanszékvezetője szerint a TTDI számos szakstatisztikára és részben vezetői megkérdezésekre épül, így a megalapozott véleményalkotáshoz ismerni kellene a részindexek mögött álló adatokat és módszereket.

"Egyszerűbb a trendek és a pozíció értékelése. Magyarország pozíciójának javulása kedvezőnek tűnik, és az is, hogy az első harmadban vagyunk. Vannak sokkal nagyobbat ugrók, de kérdés, hogy mi történt az elmúlt négy évben Indonézia vagy Törökország turizmusában, amely révén 8-14 pozíciót javítottak?"

Mint mondta, közvetlen versenytársaink közül a lengyelek tíz, a csehek négy pozícióval előttünk vannak (a cseh index értéke hasonló, mint a magyaré), a románok és horvátok valamivel mögöttünk vannak, míg Szlovákia 54. a rangsorban. Azaz e tekintetben sincs okunk szégyenkezni.

Ha pedig javulni szeretnénk, akkor az első harmad közepét, elsőként a lengyelek pozícióját kellene megcélozni, majd a fejlett nyugati országokét. Utóbbiak azonban „mesze vannak”, pozíciójuk túlmutat a TTDI által értékelt tényezőkön.

Kovács Balázs, a bécsi GD Consulting partnere kérdésünkre elmondta, hogy

A siker és az eredményesség a jövőben egyre inkább a hálózatokról és a sztorikról szól a turizmusban is, mintsem egyes listákon lévő rankingoktól, 

hozzátéve, hogy a legfőbb versenyképességi kritérium, hogy milyen hálózatoknak vagyunk tagjai, s mennyire veszünk részt a nemzetközi vérkeringésben, s milyen történeteket mesélünk magunkról és mások rólunk. Esetünkben pl. a Duna-régióban milyen nemzetközi termékfejlesztési kooperációknak vagyunk tevékeny részesei és ezekhez milyen storytelling kapcsolódik. További fontos sikerfaktor, hogy mennyire harmonikus a viszony a helyi lakosság, a stakeholderek és a látogatók között. Az újturizmus világában már meglévő trendeket vélhetőleg a szóbanforgó indikátorok és a nemzetközi ranking-listák is lekövetik majd. Magyarország lehetőségei e területeken kiválóak, de van még bőven házi feladat…

Puczkó László Xellum Kft, turisztikai szakértő szerint bármiféle rangsort célzatosan készítenek és ez így történik a WEF listájával kapcsolatban is. A turizmust a szervezet céljainak értelmében mint gazdasági tevékenységet nézik és ennek megfelelően  vizsgálják a gazdasági szempontból fontos paraméteket és változók mozgását.

A versenyképesség üzleti szempontból jellemzően növekedési szempontok miatt érdekes, ami azonban nem jelent automatikusan fejlődést is.

A növekedés numerikus, míg a fejlődés kvalitatív megközelítést jelent. Mindezek alapján a WEF listája is a sikert számokban méri, azt sugallva, hogy a versenyképesebb desztináció több vendéget fogad, vagy tud fogadni. Nem meglepő módon a véleményem szerint igazán kritikus paraméterekben nincs javulás, sőt romlást jelez a lista. Sokkal fontosabbnak tartanám mindennek a kontextusba helyezését azzal, hogy miként szerepel Magyarország a World Happiness Report általi listán és annak ideális helyzetben pozitív irányba történő elmozdulásában milyen szerepet tölt be a turizmus.

Karsai Árpád turisztikai tanácsadó, oktató  véleménye szerint

"Dicséretes az indikátorok gazdagodása és a névcsere, de a WEF  a növekedés-hajszolást jutalmazó mutatók helyett a fenntarthatóságot értékelő mutatóknak több súlyt adhatna. Az iparág örömére a turizmus fékezhetetlen, azonban a fogadóterületek terhelhetőségét mérni, fogni kellene, amit a WEF kifejezhetne egy további indikátorban.  Más plusz indikátorokat is javasolnék pl. a minőségbiztosítás területén : szolgáltatások (szálláshelyek stb.) minősítése (ebben remekül állunk), további szakmai védjegyek (zöld szálloda díj stb.) elterjedtsége, GSTC fenntarthatósági tanúsítványú vállalkozások aránya."

Kiemelte, hogy "ami hazánk fejlődésének sikermozgatóit illeti a Budapest központúság helyett a vidék, a desztinációk fejlesztésének új paradigmaváltását tartanám létfontosságúnak, mert 2015 után az addig  sikeres TDM szervezetrendszer (a desztinációs management és marketingszervezetek) ellehetetlenítése történt meg, a helyükre a Nemzeti Stratégiában ígért térségi DMSZ-eknek nyoma sincs, így a vidék két szék között a pad alá esett, nem beszélve arról, hogy a 11 térség vendégéjszaka-alapú kijelölése miatt vonzerőben gazdag mikrotérségek kerültek partvonalon kívülre. Vállalkozó és közszféra partnerség nélkül a mostani javulás nem fenntartható."

Gonda Tibor, turizmus kutató és oktató habil. egyetemi docens megítélése szerint a 37. helyezés szép eredmény, amely tükrözi a turizmusban dolgozók elkötelezett és lelkes munkáját, hozzátéve, hogy Magyarország a turisztikai attrakciók tekintetében nem tartozik a világ élvonalához (erről tanúskodik a természeti értékek 89 helyezése is a rangsorban.)

A vonzerő ugyanakkor a turisztikai termékfejlesztés alapja. Ezért ezek fejlesztésére nagyobb figyelmet kell fordítani.

Csak szakmailag kellően alátámasztott, a jelen és a jövőbeni turisztikai fogyasztói trendeket figyelembe vevő kreatív fejlesztések valósuljanak meg.  Szükségesnek érzem továbbá a turizmus decentralizálását, a törvényileg lehatárolt turisztikai térségek életre keltését. A turisztikai térségek kijelölése és a termékpozicionálási stratégiák elkészítése csak akkor nyeri el értelmét, ha létrejönnek a  turisztikai menedzsment szervezetek,  felkészült kollégákkal és megfelelő erőforrással. A létrejövő DMO-k  a helyi szereplők összefogásával hatékony marketinget és termékfejlesztést tudnának megvalósítani.

Prof. Dr. Michalkó Gábor a Pannon Egyetem egyetemi tanára, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója úgy fogalmazott, hogy 

"Jó úton vagyunk! A 2017-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030, illetve annak 2021-ben módosított, Turizmus 2.0 címet viselő verziója az ágazat versenyképességének növelését kulcsfontosságú célkitűzésként határozta meg, amelynek mérésére többek között a World Economic Forum (WEF) vonatkozó ranglistáján való előrelépést jelölte meg indikátorként."

A turizmus versenyképessége mindazon feltételek összessége, amelyre építve az ágazat – különösen nemzetközi összehasonlításban – jobban teljesíthet. Az államnak meghatározó szerepe van a versenyképesség feltételeinek biztosításában. A hazai turizmus fejlesztését célzó stratégiai dokumentumok a szabályozási környezet, a marketing, a digitalizáció, az oktatás, a hitelfelvétel és a fenntarthatóság mentén irányozta elő a versenyképesség feltételeinek javítását. Az eredmény magáért beszél, a 2020 óta tartó polikrízis ellenére a WEF ranglistáján 2024-ben már a 37. helyen álltunk, tehát nem csak jó úton vagyunk, hanem megfelelő irányban, optimális sebességgel is haladunk Magyarország turisztikai értelemben vett még jobb hellyé válása felé.

Holczerné Szentirmai Ágnes – ügyvezető, HON-IFO Üzletviteli Tanácsadó Kft. (TUTSZ elnöke) kifejtette, hogy

"A legutóbbi, 2023. évi adatokon nyugvó Fejlődési Index a hazai turizmus pozitív fejlődését mutatja. A komplex mutató pilléreinek és az ezeken belüli indikátorok vizsgálata mindenképpen hasznos útmutatással szolgál az adott ország előtt álló kihívások leküzdéséhez. Fontosnak tartom, hogy az ország turizmusában érintett mindegyik, különböző érdekeltségű csoport tudja érdemben hasznosítani és üzleti előnyökre váltani a mutatóban rejlő információkat."

Hozzátette továbbá azt is, hogy a turisztikai infrastruktúra és a szolgáltatások minőségének javítása, a természeti és humánerőforrásaink hatékonyabb menedzselése nélkülözhetetlen a versenyképességünk javításában. A turizmus versenyképességét pedig alapjaiban a szereplők által kölcsönösen elfogadott célok mentén történő együttműködések – hálózatok – időállósága és minősége határozza meg. Ha komolyan vesszük a nevezett területek adataiban rejlő figyelmeztetést, akkor a párbeszéd, a folyamatos interakció lehetőségének új alapokra helyezése nem kerülhető meg strukturális szinten sem.

Rippert Bálint A PwC  (PriceWaterhous Coopers Magyarország Kft)  turisztikai tanácsadási csapatának vezetője kérdésünkre válaszolva megjegyezte, hogy véleménye szerint az új indikátorok jól tükrözik a turizmus szektor összetettségét és összekapcsolódását más iparágakkal. Habár ezek némelyike nem értelmezhető egyformán minden országban, szükséges egy egységes rendszer, hogy az országokat össze lehessen hasonlítani, és láthassuk a globális turizmus fejlődésének irányait, vagy akár visszaesésének okait évről évre.

Az indikátorok eredményei alapvetően jól tükrözik azt, hogy mely országok a népszerű úti célok, miközben versenyképesek is. Úgy gondolom, egy hosszú távon népszerű desztináció megalapozásához három dolog elengedhetetlen: a folyamatos digitalizáció, amely egy véget nem érő folyamat a modern kor turizmusában; a képzett munkaerő, amely hosszú távú és vonzó perspektívát lát a szektorban; valamint a fenntarthatóság, amely azon túl, hogy óvja környezetünket és a bolygót, már rövid- és középtávon is gazdasági előnyt eredményezhet a szolgáltatóknak.

És bár mindhárom területen láthatóak jó kezdeményezések, jelenleg még az út elején járunk ebben, ami hatással van a magyar turizmus versenyképességére.

Dr. Kraft Péter, aTurizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségének első alelnöke és volt turisztikai államtitkár javaslatokat tett hazánk turisztikai versenyképességének növelésére érdekében.

"Személy szerint úgy gondolom, e témában egyik legnagyobb kihívásunk szállodai infrastruktúránk minőségi és mennyiségi növelése annak érdekében, hogy könnyebben idecsábítsuk a magas fizetőképes keresletet. Miközben ezeket a turistákat szeretnénk idevonzani, igen komoly lemaradásunk van regionális összehasonlításban is. Budapest szállodai kapacitása 3-, 4- és 5-csillag kategóriákban nagyságrendileg Prága 40%-át képviseli. Fontos lenne minél több elismert nemzetközi láncot meggyőzni, milyen lehetőséget rejt hazánk fejlődő turizmusa, nem csak a fővárosban és a Balatonnál, hanem országszerte." -magyarázta.

Mint érdekesség, Lengyelországban több mint 30 Hilton szálloda működik.

"Példaként tudom felhozni a kecskeméti Sheraton szálloda megvalósítását, melyet vállalatom, a Kraft & Associates Kft. hozott össze 2013 májusában, és azóta is igen sikeresen működik." - folytatta a gondolatot, végül hozzátette, hogy a jó hír az,hogy egyre több magyar vállalkozó fedezte fel a szálloda tulajdonlás értékeit, és köszönhetően az utóbbi tíz év gazdasági fejlődésének, meg is van a forrása, hogy komoly szállodákat építsen, tulajdonoljon.

Székely György turisztikai szakértő szerint

a „versenyképesség” voluntarista felfogása helyett az helyett az élhetőség és fenntarthatóság szempontjaira koncentrálnék a stratégia továbbfejlesztése során. Ne „versenyezzünk”, hanem járjuk a magunk útját! A nemzetközi turizmus mára olyan tömegessé vált, hogy egyre súlyosabban ütközik a helyi lakosok érdekeivel, gyengítve vagy kioltva a pozitív gazdasági és szociális hatásokat.

Hozzátette, hogy egyértelmű és kemény fenntarthatósági követelményeket szükséges megfogalmazni és azokat, ha kell, szabályozási eszközökkel is betartatni. Cél, hogy a „host” és a „guest” populáció is jól érezhesse magát. A versenyképesség és a növekedés nem önmagáért való cél, hanem az ország népességének anyagi jólétét és jó fizikai, lelki közérzetét egyidejűleg kell szolgálja. Merni kell azt is kimondani, hogy nem a több vendég a cél.

A bel- és külpiaci promócióban is markáns, a tömegturizmustól eltávolodó új turizmus profilt szükséges adni az országnak.

Végül megkérdeztük a vállalkozói szféra egy képviselőjét is:

Hóka Péter Regionális Ügyvezető Igazgató MIKI Travel CEE Kft, turizmus óraadó mesteroktató elmondta, hogy mindenképpen örvendetes, hogy a globális versenyképességi index rangsorában nagyot léptünk.

"Véleményem szerint a turisztikai fenntarthatóság terén nagyon gyengén állunk, nem véletlen a nemzeti oltalom alatt álló természeti erőforrások védelmére, és a nemzeti parkok forrásellátottságára kapott igen gyenge helyezésünk. Nehezen értelmezhető a szárazföldi közlekedési infrastruktúra s, azon belül is a vasúti közlekedés pozitív megítélése mert mi ismerjük hiányosságainkat, amin majd sokat változtathat a repülőtér üzleti stratégia váltása, és a low cost járatok további féktelen kapacitás növekedése helyett az interkontinentális járatokra való fókuszálás."

Szerinte azonban továbbra sem látszik világosan, a szakmai szervezeteket is bevonó párbeszéd a turizmus stratégia jövőjéről. Impulzív, néhány szakmai befektetői kört kiemelten helyzetbe hozó, nem teljesen transzparens  forráselosztás  jellemző  a beruházások és turisztikai attrakció fejlesztés  kormányzati szintű támogatások s a vissza nem térítendő támogatások odaítélésénél, tette hozzá, majd elmondta, hogy párhuzamosan van jelen a mennyiségi (jelentős vendégéjszaka szám növelés) és a minőségi (MICE, luxus) turizmus preferálása, és a mennyiségi növekedés nagyon lassan jár együtt  tartózkodási idő meghosszabbítással.

"A versenyképesség és a turisztikai fejlődés egyik alapja a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő, jól képzett, nyelveket beszélő humán erőforrás hosszútávú biztosítása, mely   a növekvő vendégszámhoz, a minőségi turizmus előretöréséhez elengedhetetlen. E téren nem állunk jól, aminek egyrészt a szakmai képzés elavult formái másrészt a szakmában jellemző alacsony jövedelemszint a legfőbb okai.

Nagyon pozitív ugyanakkor hogy a hagyományos küldőpiacok mellett az MTÜ és az MTSZA kiemelten elkezdett foglalkozni és erőforrásokat allokálni a feltörekvő turisztikai küldő piacok felé (Dél- Amerika, Törökország, Kína, India, Korea, Arab térség), amelyeknél jelentősen magasabb költés, és  tartózkodási idő növelés prognosztizálható."

Ha már utóbbi hozzászólás átlépett a nemzeti promóció témájára, akkor legyen egy fogadóképességfejlesztési és egy országmárkaprofil témájú ráadás is, a körkérdésre adott válaszadók közül Székely György ugyanis ötleteket is adott, melyek közül terjedelmi korlátok miatt kettőt adunk közre:

Budapesten fejleszteni a Belvárostól távolabb eső környezetbarát attrakciókat; megszüntetni a drága és környezetromboló F-1 versenyeket; újszerű városi kerékpárút hálózatot létrehozni (térben, szintben a kocsiúttól és gyalogosjárdától elkülönítve);

Markáns, a versenytársakétól határozottan elütő új turizmus profilt adni az országnak, egy fenntartható és egészségközpontú fejlesztési irány meghirdetésével: zöld (egészséges és fenntartható táj, természet, gasztronómia, bor), kultúra (Budapest és világörökségek), kék (folyóvizek, tavak, gyógyvizek) fókusszal.