A Turizmus Versenyképességi Indexet kétévente kiadó Világgazdasági Fórum egy nonprofit szervezet, amely 1971 óta ad ki jelentéseket a gazdaság különböző dimenzióiban: ipari termelés, energia szektor, kiberbiztonság, pénzügy, egészségügy stb.

A turizmus index csak az egyik publikációjuk, a legismertebb, legfontosabb versenyképességi index a „Globális versenyképességi index”, mely a világ legtöbb gazdaságának teljesítményét méri.  Ebben Magyarország 2023-ban a világranglista  48. helyén állt, a régióban a V4 országok mind megelőznek, de számos további régiós (balkáni) ország mögöttünk van.  

Karsai Árpád turisztikai szakértő összehasonlító elemzésben ismerteti a turizmus versenyképességi indexszét  (az új szóhasználat szerint fejlődési index), melynek mérése 17 pilléren (korábban 14) 102 (korábban 90) mutatóval (indikátorral) történik.  

Összességében a 2019-es 48. helyről a 37.helyre léptünk. Előrelépésünk a régióban a legmagasabb.

A helyezés javulása, a 2024-es jelentés helyezéseinek összehasonlítása a 2019-es évi eredményekkel

A TTCI kutatása kétharmad részben nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetek, intézmények adatközlésén és egyharmad részben nagy sokaságú - vállalkozás vezetői - megkérdezésen alapuló jelentés, mely rövid értékelést is ad, megállapításokat is tesz a turizmus helyzetéről.

A kutatás célja rámutatni a versenyképesség érzékeny területeire, „réseire”, hiányosságaira és lehetőségeire, illetve tartalékaira. Ajánlásokat tesz jó gyakorlatokra, az infrastruktúra menedzsmentjének célszerű rendszerére, az erőforrások (természeti és kulturális javak) jobb megőrzésére.

Miben változott tehát Magyarország turizmusa 2024-re a 2019-es eredményhez képest? (A 2024. évi jelentés tehát a 2023-as év adatgyűjtésén alapul).

A turizmust támogató háttér értékelései körében:

• Üzleti környezet tekintetében a 88.helyről a 45.helyre 43 hellyel léptünk előre, ami nagy reményekre ad okot. E komponensben még mindig elmaradásban vagyunk a saját összesített turizmus-rangsorbani helyünkhöz (37.) képest.Egyébként e mutatóban új elemek is vannak a korábbiakhoz képest: jogállamiság (jogalkotás kiszámíthatósága stb.), ország hitelképessége stb.
• Biztonság, közbiztonság terén 19 helyet javultunk (39-ről 20-ra). (Új részmutató a „bizalom a rendőrségben” elem.)
• Egészség, járványügy is pozitív, a 7. helyről a 11.-re kerültünk. (Az összetevők közül az ivóvízhez való hozzáférésben a pontszám maximális!!!)
• Az infokommunikációs színvonal is javult (47.-ről a 37. helyre változott).
• Emberi erőforrások és munkaerőpiac. Ez a hazai szakma által kiemelten átélt probléma: pl.  a szakképzett munkaerő hiánya. E mutatóban a 66.-ról a 44. helyre javultunk. (A részletes mutatók: az oktatás és a képzések minősége, a magasan képzett alkalmazottak, a munkaerőpiac dinamizmusa, ütésállósága és garanciái)

Turizmuspolitikát övező feltételek:

• A turizmus priorizálása. A turizmus kormányzat általi kedvezményezése az össz-helyezésünknél jobb pontozást kapott, sőt 12 hellyel javítottunk 2019-hez képest (35. helyett 23. hely). Itt a mutató arról szól, hogy a kormányzat mennyire priorizálja és promotálja a turizmust és mennyire folytat turisztikai befektetéseket.
• Árakat illető versenyképességünk terén a 88.-ról 68. helyre lépett léptünk. A mutató az utazás mellett az utazási vállalkozás működtetését is vizsgálja. Itt a szállodai- és Airbnb-árak, az üzemanyagárak és a kereskedelemben a vásárlóerőparitás képezi az elért pontszámot.  (Ez a mutató talán kissé ellentmondásos, mert a magas ár jobb jövedelmezőséget, sikeres szakmát eredményez, a vállalkozók és a szakmai irányítás is abban érdekelt, hogy a kínálat magasabb áron is sikeres legyen a piacon.)
•  A nemzetközi nyitottság (Itt rangsorunk a 26. helyről 28. helyre változott). A mutató a látogatók felé tanúsított nyitottságot és határon túli utazások könnyítését vizsgálja. Adatként egy másik index: a Travelsat Reputation Index eredménye szolgál.

Infrastruktúra mutatócsoport:

• A légi infrastruktúra rangsorunk 52.-ről 51.-re változott. Az ország légi közlekedési kapcsolatképességét, a légitársaságok számát értékeli.  (Karsai Árpád szerint ez is ellentmondásos mutató, mert ugyan miért is baj, hogy egy kis országnak nincsenek belföldi járatai, és egyáltalán a fenntarthatóbb közlekedés (vasút stb.) preferálása idején miért a repülések és utaskilométerek mennyisége bizonyítaná a versenyképességet?)
• A szárazföldi és kikötő infrastruktúra terén a 41.-ről a 14.helyre javultunk. (Közutak állapota, vasúti közlekedés hatékonysága stb.)
• A turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra mutatóban a 49.helyről a 63. helyre estünk vissza. A mutató az attrakciók és üzleti turizmus központok megközelíthetőségét értékeli. (Vélhetően a centrum-reptér kapcsolat horrorisztikus állapota és a turistabuszok kerületi politikai zsákmányszerzés miatti üldöztetése (turizmusellenes lakossági hangulatkeltés) formálja a pontszámot.) Új elemként a turizmus-befektetéseket és a szállodaiperi és vendéglátási munkaerő-termelékenységet is számba veszik.

Természeti és kulturális erőforrások mutatócsoport:

• A természeti erőforrások oltalma, attraktivitása terén a 81.-ről a 89.-re estünk vissza. A mutató a nemzeti parkok forrásokkal való ellátottságát, a nemzetközi egyezményekhez csatlakozást, biodiverzitás alapján oltalomra szoruló és oltalmat kapó területek arányát, az ökoturizmus promóció állapotát értékeli (le).
• A kulturális erőforrások terén (digitális elérhetőség, világörökségek száma stb.) a 43.-ról a 41.-re léptünk.
• A nem-szabadidős erőforrások: vállalati, egyetemi intézmények vonzása, mint a MICE iparág húzóerőforrása képezi külön mutató tárgyát (46. hely)

Fenntarthatóság:

• Környezeti fenntarthatóság: ebben a mutatóban az energiahasználat fenntarthatóságának szintjét, a természeti környezet oltalmát és fenntartható menedzselését mérik. (21.-ről a 14. helyre javulás).
• Társadalmi-gazdasági fenntarthatóság: e mutatóban a turizmusipar gazdaságban betöltött súlyát, a turizmusban való foglalkoztatottságot, továbbá a magasan fizetett munkahelyek arányát és a nemek egyenlő esélyeit értékelik (92. hely).
• A kereslet fenntarthatósági foka: e mutatóban a turizmus országon belüli földrajzi túlkoncentráltságát, a beutazó vendég rövid tartózkodási idejét, az erős szezonalitást, egyes nem fenntartható jelenségek megjelenésének trendjeit, overturizmust és keresleti bizonytalansági kockázatokat értékel a kutatás (97. hely).

Az összességében a 2019-es 48. helyről a 37.helyre lépés jó reményeket ad arra, hogy 2030-ra elérjük a 30.helyezést.

A WTTCI 2024-es jelentésé szerint a szektor pandémia utáni növekedése folytatódik, de a helyreállás nem egyöntetűen sikeres, és sok kihívás övezi.

Megfigyelhető, hogy a turizmus fejlődése az európai és az ázsiai-csendes-óceáni régiók gazdaságaiban a legkedvezőbb, míg a fejlődő országokban számos - a fejlődést támogatását illető - hiányosság vár megoldásra. A szektort növekvő IKT információs és kommunikációs technológiai képesség jellemzi, de a munka egyenlőségében és ütésállóságában javulás szükséges.

A természeti és kulturális erőforrások a feljövő gazdaságokban esélyt adnak egy turizmus-vezérelt gazdasági növekedésre.

Némi javulás ellenére a turizmus szektor legnagyobb kihívása a növekedés és fenntarthatóság egyensúlyának megteremtésében van.