Szőke Gábor Miklós szobrászművész elérzékenyülve emlékezett meg elődjéről.
Talán a lovak szeretetét is neki köszönhetem
– jegyezte meg szubjektív hangvételű beszédében.
Fotó: Várkapitányság
Dr. Stróbl Alajos, a szobrászművész unokája meghatott szavakkal idézte fel a lengyel származású népes nemesi család történetét és megköszönte a szervezőknek a kiállítás megrendezését. A megnyitón a szobrászművész több leszármazottja is részt vett.
A tárlat, amely június végéig ingyen látogatható, tökéletes turisztikai programnak is ígérkezik.
Fotó: Várkapitányság
Archív felvételek és családi fotók a kiállításon
Sikota Krisztina, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettese kiemelte, a Képmás, szobrokkal című kiállítás a historizmus kiemelkedő magyar szobrászának életművét idézi meg.
A születésének 170., halálának 100. évfordulójára rendezett tárlat 15 jelentős alkotáson keresztül mutatja be a művész pályáját és hatását Budapest, a Budavári Palotanegyed és számos magyar város arculatára.
A Budavári Palotanegyed két helyszínén, a Várkert Bazár Gloriettjénél és a Csikós udvarban bejárható kiállítást archív felvételek és családi fotók egészítik ki, amelyek a közismert szobrok mögött álló alkotót is közelebb hozzák a látogatóhoz. A vezérigazgató-helyettes egyben felhívta a figyelmet a Vár utóbbi években történő rekonstrukciójának fontosságára, kiemelkedő munkálataira.
Szobrai egymás után tűntek fel a világvárossá váló Budapesten
Strobl Alajos a dualista Magyarország művészeti életének egyik központi alakja volt. Bécsben vált elismert szobrásszá az 1870-es évek végén. A következő három évtizedben szobrai és emlékművei egymás után tűntek fel a rohamos ütemben világvárossá fejlődő Budapest középületein és közterein, a Halászbástyán, a Vajdahunyadvár udvarán. Emellett rendkívül aktív volt portrészobrászként is.
Fotó: Várkapitányság
Már épült 1881-ben a budapesti Operaház, amikor Strobl épületszobrok elkészítésére nyert pályázatot. Elkészítette a két homlokzati párkányszobrot, ezután megbízást kapott Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakjának megformázására a főbejárat két oldalához. Ettől az időtől kezdve 40 éven át ő volt Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb emlékmű-szobrásza, állami, egyházi és magán megrendeléseket egyaránt kapott.
Szeretett lóháton közlekedni, és megteremtette az Epreskertet
A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként is tevékenykedett, mintegy négy évtizeden át. Műterme először a Várkert Bazárban volt, itt is tanított. Szeretett lóháton közlekedni, akár zárt térben is. Később Budapest VI. kerületében, az Epreskertben nyitott műhelyt, amely azóta is a magyar képzőművészet egyik alkotói bölcsője. 1913. november 9-én Ferenc József nemességet és a liptóújvári nemesi előnevet adományozta neki.
A köszöntő beszédek után Borovi Dániel művészettörténész, Strobl-kutató tartott tárlatvezetést. A Strobl Alajos Emlékhely Alapítvánnyal együttműködésben megvalósított kiállítás 2026. április 23-tól június végéig ingyenesen megtekinthető a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján és a Budavári Palotanegyed Csikós udvarában.
