A boszorkányt égetik, a kolbászt füstölik, a hordót pörkölik

A legtöbbet barrique-hordóból gyárt Buglyó Péter aranykoszorús kádármester fiával, ifjabb Buglyó Péterrel együtt Debrecen-Józsán. Ötven évvel ezelőtt kezdte a szakmát az idén hetven éves okleveles kézműves, népi iparművész, munkáiból jubileumi kiállítás nyílt a józsai közösségi házban. Ott beszélgettünk vele. 

Szakmai választása kézenfekvő volt, barátja kádártanulónak jelentkezett, s őt is hívta magával. Édesanyjával együtt felkeresték Heredovszky Józsefet, Debrecen legjobb kádárát, aki egyhónapos próbaidőt kötött ki a fiatalembernek. Azalatt látta, hogy inasa szorgalmas, addig nem megy haza, amíg a kiadott munkát el nem végezte, így megkötötte vele a tanulószerződést a szakmai gyakorlatra. A szakma elméletét a debreceni 109-es szakmunkásképzőben tanulta meg. 1964-ben tett szakmunkásvizsgát. Tetszett neki a fával való munkálkodás, a tölgyfa jellegzetes illata, a napról napra formálódó hordók.

Fűrészelt, gyalult, csiszolt, vésett

Felszabadulása után Vámospércsen helyezkedett el egy kádárnál, ahol neki kellett mindent csinálnia akár javításról, akár hordókról, dézsákról volt szó. Gondolta, hogy ezt otthon, a maga uraként is meg tudja csinálni, ezért 1965-ben kiváltotta a kisiparos működési engedélyt. Nehéz volt a kezdet a kéziszerszámok, gépek hiányában. Minden munkafolyamatot kézzel végzett: fűrészelt, gyalult, csiszolt, vésett... Idővel beszerezte a kézi szerszámokat, idős, már nem dolgozó mesterektől vette. Sokáig tartott, mire összegyűjtötte, mert hiába voltak idősek a mesterek, csak nem akartak megválni tőlük. Később használt gépeket is vett. Megnősült, felesége személyében mindenben segítő társra talált. 1970-ben a két kezükkel építették fel műhelyét. Akkoriban bérfűrészeléssel is foglalkozott. Mestervizsgát tett 1982-ben, s kiállításokra, vásárokra kezdett járni. Az első maradt a legemlékezetesebb neki, mert az első díjat kapta a kiállítók közül a Borváros Gyöngyös 650. évfordulójára rendezett vásáron. Ez az elismerés nagy erőt adott neki, beigazolódott, hogy érdemes jó minőségű hordót készítenie.

Hordók, dézsák, kannák, kádak, puttonyok

Szinte mindenféle kádármunkát megcsinál, amik szerepelnek a szakkönyvekben: boros, pálinkás, káposztás, ecetes hordókat, dézsákat, kannákat, borvedret, puttonyt, káposztás kádat, vajköpülőt, kupát… Ha a megrendelő elképzel egy munkát, ő lerajzolja neki, s megcsinálja. Ötletes megoldásokat talál ki, hogy például miként készítse el a megrendelő által megálmodott, polcokat rejtő, falra akasztható hordót. Készít tölgyből, vörös fenyőből fürdőszobába való, valamint a szabadban használható, fűthető fürdőkádat, mosdótartót, zuhanyfülkét, zuhanytálcát, faldíszként faragott hordóvéget. A legtöbbet azonban hordót gyártanak, főleg barrique-hordót. Ez a francia hordófajta kapós volt Olaszországban, közel tíz évig csak oda gyártották kamionszám a 225 literes, 95 centiméter magasságú hordókat, Magyarországon egyet sem adtak el. A válság óta kevesebb kellett Olaszországba, négy éve új piacra, Hollandiába szállítanak.

Újraindított kádároktatás

Egyedül dolgozott 1989-ig, akkor csatlakozott hozzá a fia. Ő is kádárként végzett, pedig akkoriban már 20 éve megszűnt a kádárszakma oktatása Debrecenben. Gyöngyösön kezdett tanulni az első évfolyamon, az asztalosokkal együtt, azonos tanmenet szerint. Másodévre és az apa kezdeményezésére Debrecenben is megkezdődött a kádárszakma oktatása a Povolny Ferenc Szakképző Iskolában, tizenegy fiatal végzett az évfolyamon. Műhelyében négy fiatalember gyakorolta a szakmát. Azóta nem indult új évfolyam az iskolában. Viszont a békéscsabai Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola felnőttképzése keretében már oktatták a szakmát. A mester négy-öt fiatalembert oktatott, virágdézsa-készítés volt a vizsgamunka, és jól helyt álltak, szép munkát végeztek a fiatalok. Csak az önálló egzisztencia megteremtése nehéz, sok pénz kell a szerszámok, gépek beszerzéséhez, ezért egyikük sem dolgozik a szakmában. Ha lesz elég jelentkező, az iskola újraindítja a szakot, és a mester megint vállalja a tanítást. Szívügye a kádárszakma léte, jelene, jövője, az ifjú szakemberek képzése.

Sűrű, egyenes szálú rönkök

Addig is gyártják a barrique-hordókat. A „szivarhordókat” a Zemplénben növekedett tölgyfából készítik, anyagát két évig szárítják a szabad levegőn. Sűrű, egyenes szálú rönköket vesznek. A száraz anyagot feldarabolják, a hosszát leszabják. Csak hibátlan fából dolgoznak. Méretre szabják a hordó dongáit, megmunkálják az éleit, összeállítják a hordót és abroncsokat tesznek a palást felső részére. Majd a tűzre teszik. Azaz a félkész hordó belsejébe fém tüzelőkosarat tesznek, abba tűzifát, meggyújtják és a parazsánál megpörkölik a hordót. Közben vízzel locsolják kívül-belül. Egy szorítószerkezettel meghajlítják a dongákat és összehúzzák. Ezután feszültségmentesítik, hogy merev legyen a fa. Ráverik az abroncsot, elkészítik a hordó fenekét, aztán a csínt (a hordó fenekének megtartására szolgál, olyan, mint a nút). Fenekelik a hordót, és mielőtt a másik feneket is betennék, egy-egy lyukat fúrnak az oldal- és a fenékdongára. Majd gyékényezik csínt, és a dongák közzé is gyékényt húznak a hordó tömítésére. A fejabroncs kivételével leszedik az abroncsokat, csiszolják a hordó külsejét, ráverik az abroncsokat, és utoljára vízzel nyomáspróbának vetik alá, hogy nem szivárog-e valahol. A mester jókedvű mondása szerint „a boszorkányt égetik, a kolbászt füstölik, a hordót pörölik”. Háromféleképen is pörkölik: gyengén, közepesen és erősen. Parázson, hogy ne legyen füstízű a bor, amit beletöltenek. A pörkölés ízanyaga megváltoztatja bor ízét – mondja a mester, akinek hiába vannak hordói, nem érik bennük bor. Mindössze 3 tő szőlője van. „Akkor van a hordókészítés szezonja, amikor préselni kellene a szőlőt, ezért magunknak nem csinálunk bort” – magyarázza. Eperfából, tölgyből, akácból, fenyőből, szelídgesztenyéből gyártják termékeiket. Öt köbméter fából egy köbméter donga lesz, abból 9-10 hordó. Magyar típusú hordókat is gyártanak, a faragott pálinkáshordótól kezdve a borosig.

Még tíz évig üti az abroncsot

Díjai, elismerései nem is fértek el a kiállítás falán. Többek között Magyar Kézműves Remek-díj, Országos Élő Népművészeti Kiállítás Arany-díj, Nívódíj, Az Év Mestere, Magyar termék Nagydíj méltatják munkáját. Minden nap dolgozik, és bízik benne, hogy jövőre is lesz munkája. „Amíg szőlő terem, kádár is kell” – mondja. Raktárra is dolgoznak, hogyha betoppan egy vevő, ki tudják szolgálni, és javítással is foglalkoznak. Még tíz évig szeretne dolgozni, ütni az abroncsot. Szeret vásárokra járni, új emberekkel megismerkedni, régi ismerősökkel találkozni, szakmabeliekkel beszélgetni. Legközelebb Berettyóújfaluban mutatják be mesterségüket.


Utazás 2025 kiállítás: fókuszban a különleges élmények

Utazás 2025 kiállítás: fókuszban a különleges élmények 

Az idei évben különös figyelmet kap a Balaton négyévszakos turizmusa, míg a nemzetközi vendégek közül Szlovákia mutatkozik be különleges gasztronómiájával és kulturális örökségével.
 Most először: nemzetközi snowboard verseny Magyarországon

Most először: nemzetközi snowboard verseny Magyarországon 

Látványos nemzetközi snowboard-verseny, tökéletes hó és minden pályán zavartalan nyitvatartás várja a sízőket a hétvégén Mátraszentistvánon.
Hosszabb a balatoni STRAND Fesztivál, mint korábban

Hosszabb a balatoni STRAND Fesztivál, mint korábban 

Egy nappal hosszabb lesz a STRAND Fesztivál.
NGM: díjmentes marad a szálláshely-minősítés

NGM: díjmentes marad a szálláshely-minősítés 

Visszavonják a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet, amely a szálláshely-minősítési tevékenységhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak szabályozását célozta.
Sétálójeggyel nyit újra a szentendrei Skanzen

Sétálójeggyel nyit újra a szentendrei Skanzen 

A Skanzen házaiba ugyan még nem térhetünkk be, de sétálhatunk, túrázhatunk a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó 75 hektáros területen.
Vegyes ízelítő a 2025-ös HoReCa Design Kiállítás választékából

Vegyes ízelítő a 2025-ös HoReCa Design Kiállítás választékából 

Az idei HoReCa Design Kiállítás, amely a Bútor, Lámpa, Dekor Kiállítás részeként látogatható, számtalan innovatív és különleges termékkel várja a szakmai érdeklődőket.
Csendes Olivér: a hazai turizmus idén is húzóágazat lehet

Csendes Olivér: a hazai turizmus idén is húzóágazat lehet 

Az Utazás kiállítás szakmai napján a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szervezésében megrendezésre kerülő konferencián a hazai turizmus szereplői osztották meg tapasztalataikat.
Kicsi gazdák, nagy kalandok: egyedülálló farsang a múzeumban

Kicsi gazdák, nagy kalandok: egyedülálló farsang a múzeumban 

A Mezőgazdasági Múzeum szervezői egyedülálló farsangi kalandra hívják a családokat 2025. március 1-jén a Vajdahunyad várába. Egy napra gyermekeinkből lehet tehenész, lovász, gabonatermesztő vagy szatócsboltos.
PwC: erősödő bizalom a világgazdaságban, óvatos vállalati várakozások

PwC: erősödő bizalom a világgazdaságban, óvatos vállalati várakozások 

A hazai cégvezetők 70 százaléka számít globális gazdaság gyorsulására, 60 százalék a hazai gazdasággal kapcsolatban is optimistán nyilatkozott, míg saját vállalata növekedésében mindössze 39 százalék bízik.
Így zajlott a jubileumi BCEFW

Így zajlott a jubileumi BCEFW 

A Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) az elmúlt években a régió egyik legjelentősebb divateseményévé vált, a 15. szezon pedig minden eddiginél színesebb programmal és új nemzetközi együttműködésekkel ünnepelte a közép-európai divatot február 10-16. között.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.