A rejtélyes palóc menyasszonyi ládák titka

Az Egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe az elmúlt évtizedekben több tucat, ácsolt és asztalosok által készített festett palóc láda is került. Ezek közül a legrégibb csaknem 250 éves. A valamikor kézzel készített bútorok történetét és a mai kor emberének szóló üzenetét vándorkiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődők a múzeum területén levő püspöki palota kiállítótermeiben.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A szlovákiai Rozsnyó, majd Heves városa után Egerbe került ezt a tárlat, amelyet a megnyitása óta eltelt rövid időszak alatt több mint ötezren látogattak meg. Három szakember: dr. Veres Gábor főiskolai docens, Császi Irén és dr. Zábrátzky Éva néprajzkutató muzeológus által közösen rendezett kiállítás időutazásra invitálja a látogatókat.

A gyöngyöspatai példa

Császi Irén a Turizmus Online-nak elmondta, hogy ezen a bemutatón évszázadokat mehetünk vissza az időben. Az érdeklődők előtt feltárul az a folyamat, hogy a szekrényspecialisták, a háziiparosok és a "virágos asztalosok" hol és milyen technikával készítették, díszítették a ládákat. Többek között bemutatják, hogy a cifra menyasszonyi láda a lakodalmakkor, az ágyvitel rítusában élte fénykorát. Ezt egy gyöngyöspatai példán ismerheti meg a közönség. De azt is megtudhatják, hogy később a ház- és a lakberendezések változásával miként lett más a funkciója. A tárlat arra is rámutat, hogy Észak-Magyarországon a mesterségek örökségét a XIX. század végétől a fajátékkészítők, napjainkban pedig a népi iparművészek és a népművészet mesterei hogyan vitték tovább.

Dr. Zábrátzky Éva arra utalt, hogy a ládák készítéstechnikája, formája, tartalma és feladata a paraszti tárgykultúrában egy tőről fakadt. Ugyanakkor a Palócföldön – az észak-magyarországi régió megyéiben és a szlovák határon túl, a Gömörségben és Hontban – a ládák fontos szerepet játszottak a lakodalmi szokásokban és a lakáskultúrában is. A kiállatáson azt is bemutatják, hogyan készült a palóccsalád a lakodalomra, a lányok kelengyéjének, bútorainak elkészítésére. Ez az 1950-es évekig így is volt. Ezt bizonyítják például a parádi, a kazári, illetve a maconkai hagyományok. A ládákban helyezték el a díszes vásznakat és a viseleteket is.

Különleges jelképek és virágszimbólumok

Ezeknek a palóc bútoroknak a feladata azonban később változott, miután kikerültek a szobából a kamrába, ahol élelmet, gabonát tároltak bennük. Ezt követően az évek múlásával a padlások tartozékai lettek, és ma már sok helyen csupán emléktárgyakként őrzik őket. Időnként – mint a kulturális örökségünk részei – a régiségpiacokon tűnik fel belőlük néhány.

Az egri tárlat külön érdekessége, hogy bemutatja az ácsolt és a festett ládák jelképrendszerét is. Ezek olyan motívumok, amelyek ősi jelképnek számítanak. Ezeken gyakori volt az emberábrázolás, amely elsősorban óvó, védő szerepet töltött be, hiszen a menyasszonyoknak szóltak a jelekkel például a gyermekvárás előtt. A motívumokkal több kutató is foglalkozott, illetve foglalkozik ma is. A festett ládákon például a magyar népművészet virágszimbólumai láthatók, így a jellegzetes tulipán vagy a gránátalma.

Császi Irén megerősítette, hogy a Dobó István Vármúzeumban az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatási program is érintette a népi bútorokat. Igy Heves megyében 1967-1988 között folytattak palóckutatást. Később a tradíció és Továbbélés Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program keretében 2002-2005 között, majd a témában önálló kötet is jelent meg 2008-ban a vármúzeum kiadványaként. Az intézmény fontos feladatának tartja ennek a palócláda gyűjteménynek – mint örökségnek – a megőrzését és a továbbéltetését a jövőnek. Erre is utal ez a kiállítás, melynek része a jelen mestereinek bemutatkozása is. Így Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész kézzel készített ácsolt ládáit, illetve Kovács Szabolcsnak, a népművészet mesterének festett ládáit is láthatja a közönség.

A fatáblafestést próbálhatják ki

Mindezek mellett a tárlathoz folyamatos múzeumpedagógiai programsorozat is társul. Ehhez az iskolák érdeklődésére számítanak. A múzeum egri, Dobó utcai műhelyében ugyanis a fatáblafestést próbálhatják ki a fiatalok. Az egri kiállítás – amely a feldolgozásával átfogónak mondható – eddig csak a tudományt gazdagította, most viszont a közönség is megismerheti. A rendezését a Nemzeti Kulturális Alap két és fél millió forinttal támogatta és 2015. március 31-ig tekinthető meg.


Kertek a turizmusban,  turizmus a kertekben

Kertek a turizmusban, turizmus a kertekben 

Kétnapos, "Kertörökség a turizmusban" címmel konferencia vette kezdetét szerdán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat

Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat 

Több mint 80 kerékpárosbarát szolgáltató készül akcióval hétvégén a Föld napjára. 
Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került

Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került 

Az Év Tájházvezetője elismerést és a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége életműdíjat adták át Szentendrén, a Skanzenben.
Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont

Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont 

Esztergom minden korábbinál színesebb rendezvényszezont nyit az idei évben.
Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón

Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón 

A fesztivál során immár negyedszerre osztották ki a rangos NEB díjakat, amelyek innovatív és fenntartható európai projekteket díjaznak
Megmutatják magukat Gyenesdiás rejtett kincsei

Megmutatják magukat Gyenesdiás rejtett kincsei 

Gyenesdiás, a Nyugat-Balaton családbarát üdülőfaluja méltán híres díjnyertes strandjairól, de igazi élmények a parton túl is felfedezhetők.
Idén új helyszínen folytatódik a Szeláví! Fesztivál

Idén új helyszínen folytatódik a Szeláví! Fesztivál 

Barátok, nyáresti koncertek, koccintás az élet apró örömeire és kirándulások a Dunakanyar egyik legszebb helyén
Helyzetjelentés a munkaerőpiacról: fluktuáció, munkaerő-kereslet, passzív leépítés, átképzés

Helyzetjelentés a munkaerőpiacról: fluktuáció, munkaerő-kereslet, passzív leépítés, átképzés 

Mérséklődött a fluktuáció, de a HoReCa-szektorra alapvetően ez még nem jellemző. Friss munkaerő piaci elemzés - fontos megállapításokkal.
Futóverseny és koncertek - jön az EU-napi futás

Futóverseny és koncertek - jön az EU-napi futás 

Szabó Balázs Bandája, a Carson Coma Akusztik Trió és a Lázár tesók is fellépnek május 12-én az idei Európa-napon.
Személyi hír házunk tájáról

Személyi hír házunk tájáról 

Kedves Olvasónk! Aki figyelemmel kíséri szakmai oldalunkat, napi hírleveleinket - láthatja, olvashatja, tudhatja, hogy új szerkesztő érkezett hozzánk Szöllősi Tímea személyében.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.