A rejtélyes palóc menyasszonyi ládák titka

Az Egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményébe az elmúlt évtizedekben több tucat, ácsolt és asztalosok által készített festett palóc láda is került. Ezek közül a legrégibb csaknem 250 éves. A valamikor kézzel készített bútorok történetét és a mai kor emberének szóló üzenetét vándorkiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődők a múzeum területén levő püspöki palota kiállítótermeiben.

A szlovákiai Rozsnyó, majd Heves városa után Egerbe került ezt a tárlat, amelyet a megnyitása óta eltelt rövid időszak alatt több mint ötezren látogattak meg. Három szakember: dr. Veres Gábor főiskolai docens, Császi Irén és dr. Zábrátzky Éva néprajzkutató muzeológus által közösen rendezett kiállítás időutazásra invitálja a látogatókat.

A gyöngyöspatai példa

Császi Irén a Turizmus Online-nak elmondta, hogy ezen a bemutatón évszázadokat mehetünk vissza az időben. Az érdeklődők előtt feltárul az a folyamat, hogy a szekrényspecialisták, a háziiparosok és a "virágos asztalosok" hol és milyen technikával készítették, díszítették a ládákat. Többek között bemutatják, hogy a cifra menyasszonyi láda a lakodalmakkor, az ágyvitel rítusában élte fénykorát. Ezt egy gyöngyöspatai példán ismerheti meg a közönség. De azt is megtudhatják, hogy később a ház- és a lakberendezések változásával miként lett más a funkciója. A tárlat arra is rámutat, hogy Észak-Magyarországon a mesterségek örökségét a XIX. század végétől a fajátékkészítők, napjainkban pedig a népi iparművészek és a népművészet mesterei hogyan vitték tovább.

Dr. Zábrátzky Éva arra utalt, hogy a ládák készítéstechnikája, formája, tartalma és feladata a paraszti tárgykultúrában egy tőről fakadt. Ugyanakkor a Palócföldön – az észak-magyarországi régió megyéiben és a szlovák határon túl, a Gömörségben és Hontban – a ládák fontos szerepet játszottak a lakodalmi szokásokban és a lakáskultúrában is. A kiállatáson azt is bemutatják, hogyan készült a palóccsalád a lakodalomra, a lányok kelengyéjének, bútorainak elkészítésére. Ez az 1950-es évekig így is volt. Ezt bizonyítják például a parádi, a kazári, illetve a maconkai hagyományok. A ládákban helyezték el a díszes vásznakat és a viseleteket is.

Különleges jelképek és virágszimbólumok

Ezeknek a palóc bútoroknak a feladata azonban később változott, miután kikerültek a szobából a kamrába, ahol élelmet, gabonát tároltak bennük. Ezt követően az évek múlásával a padlások tartozékai lettek, és ma már sok helyen csupán emléktárgyakként őrzik őket. Időnként – mint a kulturális örökségünk részei – a régiségpiacokon tűnik fel belőlük néhány.

Az egri tárlat külön érdekessége, hogy bemutatja az ácsolt és a festett ládák jelképrendszerét is. Ezek olyan motívumok, amelyek ősi jelképnek számítanak. Ezeken gyakori volt az emberábrázolás, amely elsősorban óvó, védő szerepet töltött be, hiszen a menyasszonyoknak szóltak a jelekkel például a gyermekvárás előtt. A motívumokkal több kutató is foglalkozott, illetve foglalkozik ma is. A festett ládákon például a magyar népművészet virágszimbólumai láthatók, így a jellegzetes tulipán vagy a gránátalma.

Császi Irén megerősítette, hogy a Dobó István Vármúzeumban az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatási program is érintette a népi bútorokat. Igy Heves megyében 1967-1988 között folytattak palóckutatást. Később a tradíció és Továbbélés Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program keretében 2002-2005 között, majd a témában önálló kötet is jelent meg 2008-ban a vármúzeum kiadványaként. Az intézmény fontos feladatának tartja ennek a palócláda gyűjteménynek – mint örökségnek – a megőrzését és a továbbéltetését a jövőnek. Erre is utal ez a kiállítás, melynek része a jelen mestereinek bemutatkozása is. Így Gyenes Tamás fafaragó népi iparművész kézzel készített ácsolt ládáit, illetve Kovács Szabolcsnak, a népművészet mesterének festett ládáit is láthatja a közönség.

A fatáblafestést próbálhatják ki

Mindezek mellett a tárlathoz folyamatos múzeumpedagógiai programsorozat is társul. Ehhez az iskolák érdeklődésére számítanak. A múzeum egri, Dobó utcai műhelyében ugyanis a fatáblafestést próbálhatják ki a fiatalok. Az egri kiállítás – amely a feldolgozásával átfogónak mondható – eddig csak a tudományt gazdagította, most viszont a közönség is megismerheti. A rendezését a Nemzeti Kulturális Alap két és fél millió forinttal támogatta és 2015. március 31-ig tekinthető meg.


Sétálójeggyel nyit újra a Skanzen

Sétálójeggyel nyit újra a Skanzen 

A hagyományos március 15-i huszáros nap és a húsvéti szezonnyitás előtt sétálójeggyel barangolhatjuk be hétvégenként a 75 hektáros területet.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Aktív nyaralás, gasztroturizmus, hazai élmények és lakóautók minden mennyiségben

Aktív nyaralás, gasztroturizmus, hazai élmények és lakóautók minden mennyiségben 

A nagyközönséget várja hétvégén az idei Utazás Kiállítás a Hungexpon.
Két hajó égett az alsóörsi kikötőben

Két hajó égett az alsóörsi kikötőben 

Egy vitorlás hajó és egy segédmotoros elektromos hajó égett a Veszprém vármegyei alsóörsi kikötőben.
 Környezettudatos kialakítás és okoseszközök - jön a 2024-es Konyhakiállítás

Környezettudatos kialakítás és okoseszközök - jön a 2024-es Konyhakiállítás 

A március 1-3. közt megvalósuló eseményen több mint 100 kiállító vesz részt és közel 8000 négyzetméteren várják majd az építkezőket, a konyhafelújítókat és a sütés-főzés szerelmeseit, hogy megismerkedhessenek a hazai és nemzetközi újdonságokkal.
EKF Veszprém: indul a felmérés a programról

EKF Veszprém: indul a felmérés a programról 

Háromhetes, 1200 fős, nagyszabású felmérés indul e héten Veszprémben, amely a város elmúlt hét évének változásait, kiemelten a VEB2023 EKF program hatásait kutatja.
A közelgő turisztikai idény biztos jele: nyit a Hungexpon az Utazás Kiállítás

A közelgő turisztikai idény biztos jele: nyit a Hungexpon az Utazás Kiállítás 

Pár éve elérkezett az online utazásfoglalás korszaka. Ennek tudatában, vajon van-e létjogosultsága egy, az utasokat közvetlenül, személyes találkozások alkalmával megszólító nagyközönségi kiállításnak?
Idén utazásra költenének leginkább a magyarok

Idén utazásra költenének leginkább a magyarok 

A magyarok 63 százalékának vannak olyan céljai az idei évre, amihez nagyobb anyagi forrás szükséges és a legtöbbet utazásra adnák ki.
Csontváry újra Budapesten

Csontváry újra Budapesten 

A festő felbecsülhetetlen értékű, a nagyközönség által régóta nem látott, Holdtölte Taorminában című festményét is kiállítja a Virág Judit Galéria.
Hőlégballonok színezik az eget Kaposvár fölött

Hőlégballonok színezik az eget Kaposvár fölött 

A 43. magyar hőlégballon-bajnokság a Rippl-Rónai Kupa nevet viseli és május 23-26. között kerül sor.

Interjú

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.
Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban

Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban 

Korábban írtunk már a ZAZIE „újragondolatlanul” merész, hamisítatlan magyar konyhájáról - de nem lehet szó nélkül elmenni Nagy Gergő szemet gyönyörködtető tányérdesszertjei mellett sem.