Hogy látják az ágazat felkészültségét a fogyatékkal élő utazók fogadására? — érdeklődtünk a turizmusirányításért felelős kormánybiztosnál. Bár tapasztalataik szerint számos pozitív változás történt köszönhetően az uniós beruházásokban előírt kötelező fejlesztéseknek is, „az ágazat egésze még nincs felkészülve a fogyatékkal élők fogadására, ez nagyon hosszú, akár évtizedekig tartó folyamat is lehet.” Hozzáteszik: „az infrastruktúra megléte önmagában nem elég. Nem egy kerekesszékes, mozgáskorlátozott turista egybehangzó véleménye, hogy sokszor nem egy-egy rámpa hiánya vagy egy-két lépcsőfok "áll az útjukba" nyaralásaik, utazásaik során, hanem a turizmusban dolgozók tájékozatlansága, félénksége vagy rosszabb esetben közönyössége, kellő hozzáállással és nyitottsággal ugyanis a legtöbb fizikai akadály áthidalható.”
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 2016. augusztus 12-én, a turizmusról szóló törvénytervezethez tett javaslatait megküldte a kormánybiztosnak is. Megkérdeztük, hogy véleményezték-e már az anyagot. „A jelenleg is zajló munka, amihez a javaslatokat kértük, a turizmust érintő jogi környezet deregulációs szemléletű áttekintése, vagyis elsődlegesen a vállalkozások működését befolyásoló szabályozókra irányul, nem célja egy új törvény megalkotása. Ezért az egyesület javaslatait egy másik munkafázisban tudjuk hasznosítani” — felelték, de elismerték: a MEOSZ javaslataiból is kitűnik, hogy „nagyon sok teendő van még e téren”.
A teendőknek adhat keretet az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának 2015–2018. évekre vonatkozó Intézkedési Terve, amelyet a kormány az 1653/2015. kormányhatározattal támogatott meg. Ennek egy pontja kifejezetten a turizmussal foglalkozik. Idézzük: „10.3. Aktualizálni kell a 2009-ben készített, fogyatékos emberek szabadidős utazási szokásaira vonatkozó éves kutatást, így a vendégkör sajátos turisztikai szolgáltatási igényeinek ismeretében lehetőség nyílik az egyes fogyatékosságtípusok szerinti elvárások alapján akadálymentesnek minősülő turisztikai szolgáltatások azonosítására és a nemzeti turisztikai marketing szervezet (Magyar Turizmus Zrt.) online adatbázisában hozzáférhetővé tételére. A fogyatékos turisták magas színvonalú kiszolgálása érdekében bővíteni kell a turisztikai szolgáltatók akadálymentes turizmussal kapcsolatos ismereteit, és szemléletformáló programokkal kell támogatni őket. A kormányhatározat szerint 2018. május végéig elvégzendő feladatok forrása a Turisztikai Célelőirányzat, amiről nehéz ma megmondani, mennyi pénzt jelent majd. A kormánybiztos szerint „a megvalósítás jó alapja lehet, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által elnyert 8,35 Mrd forintos GINOP-projekt egyik fókuszterülete a fogyatékkal élők turizmusa.” Az akadálymentes turizmus területén a GINOP 1.5.3. program három fő eleme, illetve célkitűzése a tudásmegosztás, a szolgáltatók szemléletformálása, valamint egy olyan nemzeti tanúsító védjegyrendszer kidolgozása és elindítása. A fogyatékkal élő turisták és szolgáltatók számára egyaránt támpontot jelentő védjegyrendszer egyben az akadálymentesség kritériumrendszerét is egységesítheti. Országszerte tervezett szemléletformáló találkozók során szintén kiokosítanák az érintetteket arról, hogy az akadálymentesítés nem csak a mozgásukban korlátozott embereknek szól, hanem hallás- és látássérültekre, idősekre illetve kisgyermekes családokra.
„Milyen konrét lépéseket tehet, tett illetve tesz a turizmusirányítás a javaslatban foglaltak megvalósítása érdekében?” — szegeztük nekik a kérdést. Válaszképpen egyfelől emlékeztetnek az uniós GINOP pénzből megvalósítandó intézkedésekre a MEOSZ javaslatok figyelembevételével. Másfelől, több a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett, a témával kapcsolatos tanulmányútra, mint a 2010-es dán-magyar „Turizmus mindenkinek!”, vagy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége támogatásával tető alá hozott DeafNation study 2012-ben. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság EDEN-pályázatán nyert Kaposvár és a Zselic akadálymentesség témájában. „A jövőbeni intézkedések tervezésénél az ilyen, első kézből származó észrevételeket legaláb b annyira figyelembe kívánjuk majd venni, mint a többi fogyatékossági csoport érdekvédelmi szervezeteinek álláspontját, az Európai Unióban működő ENAT (Európai Hálózat az Akadálymentes Turizmusért) ajánlásait és esettanulmányait, valamint más országok jó gyakorlatait” — biztattak.
