Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja. - írja a Piac&Profit.

Tavaly októberben a Munkatársat keresünk konferencián nemrégiben a szakmai szövetségek a Nemzetgazgasági Minisztérium, a VIMOSZ, a MGYOSZ, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet, a középfokú és felsőfokú oktatás szakértői, a TÁRKI, valamint szállodák és szállodaláncok vezérigazgatói, vállalati kommunikációs és hr szakértők mondták el tapasztalataikat és tettek konkrét javaslatokat a probléma megoldására.

Több ezer fő hiányzik itthon az IT ágazatból, a szolgáltató központokból, az egészségügyből, nem is beszélve a vendéglátóiparról. A jelenség hátterében állhatnak demográfiai indokok – a munkaerőpiacra belépők száma évek óta elmarad a kilépőkétől –, a hazai oktatási rendszer gyengeségei és az is, hogy bizonyos ágazatokban hirtelen nőtt meg a munkaerőigény (ma nincs annyi informatikus, aki ne kapna munkát), de az is jól érzékelhető, hogy az utóbbi néhány évben évente mind több magyar inkább külföldön próbál szerencsét.

Ha a friss diplomás külföldre megy, nehezen jön haza. Egyrészt leépül az itthoni kapcsolatrendszere, ami nehezíti a munkahelykeresést. Másrészt nehéz tudomásul venni az egzisztenciális visszalépést, ami a magyarországi és a nemzetközi cégeknél elérhető jövedelemkülönbségből fakad. A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP Magyarországon az egyik legalacsonyabb az unió 28 tagállamában – Magyarországon nem érte el a 25 ezer eurót, míg a 28 tagállam átlaga meghaladta a 36 ezret 2014-ben –, a mienknél csak Bulgária, Románia, Horvátország és Lettország mutatója rosszabb - olvasható a Piac & Profit oldalán.

Az országon belül a pályakezdő, a vezetői állásban dolgozó, valamint az agráriumban tevékenykedő munkavállalók a legmobilisabbak – derült ki a Jobinfo.hu kutatásából. Az új munkahellyel járó lakóhelyváltás a hölgyek körében népszerűbb, bár közöttük jóval magasabb azok aránya, akiket nem pusztán az új lehetőség, hanem a jobb egzisztenciális körülmények motiválnak. A külföldi munkavállalásra elsősorban a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók nyitottak, a célországok között sorrendben Németország, Anglia és Ausztria vezet. A cikk teljes terjedelemben a Piac&Profit oldalán olvasható.